Bulla Elma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alpacino41 (vitalap | szerkesztései) 2021. március 23., 20:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hangjátékok)
Bulla Elma
Bulla Elma mint Johanna
Bulla Elma mint Johanna
Életrajzi adatok
MűvésznévMunczi Bulla
Született1913. augusztus 26.
Selmecbánya, Magyarország
Elhunyt1980. május 14. (66 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaFendrik Ferenc
Pályafutása
Aktív évek1923 – 1980
Híres szerepeiGiza
Örkény István: Macskajáték
Hedvig
Henrik Ibsen: A vadkacsa
Díjai
Kossuth-díj1956
Kiváló művész1960
Érdemes művész1954
További díjakVarsányi Irén-emlékgyűrű (1971)
Bulla Elma IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bulla Elma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bulla Elma (Selmecbánya, 1913. augusztus 26. – Budapest, 1980. május 14.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

Szülei: Bulla Antal és Lehoczky Elma. Felismerve lányuk tehetségét beíratták a Bérczy-féle tánciskolába, és a helyi szlovák színház prímabalerinájához, az orosz származású Aubrichtovához járatták táncórákra. Igazi csodagyerekké vált kiemelkedő tehetsége által. Tehetségére hamar felfigyeltek, hatéves korára önálló matinét [Tiltott forrás?] szervezett számára a tánciskola. A csodálatos tehetséggel bíró fiatal kislányt, Viscoussi olasz balettmester külföldi turnéra vitte. 1923 és 1925 között Munczi Bulla művésznéven járta Európát.

A csodagyerek

1923 és 1925 Munczi Bulla művésznéven csodagyerekként lépett fel szerte Európában. Bécsi szereplései során fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Theater in der Josefstadt), Max Reinhardt felfigyelt tehetségére, beszélt a lány szüleivel és átvette a képzését. Kitartóan és igen nagy lépésekben kell haladnia, angol, francia, és német intenzív nyelvórákat vesz. Emellett pedig a színjátszás alapismereteit tanulja Margarethe Forbes-tól, aki korábban Darvas Lilit is tanította. A tehetséggondozás hatására alig tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban. Később a színésznő ezt mondta Reinhardtról: „Magam sem tudom, hogy olyan jól beszéltem, vagy olyan rosszul táncoltam, amikor meglátott, de rábeszélt, hogy adjam fel a balettálmokat és legyek színész.” 1928-tól 1934-ig Reinhardt társulatának egyik vezető színésznőjeként német nyelven játszott Berlinben, Münchenben, és Bécsben. Ekkor már hírnévre tesz szert, és úgy jelenik meg az újságokban, mint „Reinhardt új felfedezettje: egy pozsonyi magyar lány”.

Itthon

Reinhardt egyik vezető színészének a nevét lassan itthon is megtanulták. Bárdos Artúr a (Belvárosi Színház alapítója és igazgatója) 1934-ben a bécsi Kammerspiele-ben megnézi a színésznőt Az orvos válaszol című darabban. 1934-ben haza is hívta, 1935 elején már a Belvárosi Színházban debütál, Meller Rózsi „Vallomás” című darabjában.

Kosztolányi Dezső a következő szavakkal méltatta a színésznőt: „Hittel írom le azonban, hogy pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönséget hordozza…"

A korszak másik neves kritikusa, Schöpflin Aladár így ír a színésznőről: „Mintha már nem is test volna, csak merő, lobogó lélek”.

A „Vallomás” előadásai közben folyton berekedt, orvoshoz fordult. Életében magánéleti változások következtek be. Magánéleti változásai mellett is a csúcsra ért, és 23 éves felnőtt színésznőként folytatta karrierjét. Hatalmas sikerrel alakította George Bernard Shaw darabjában, a Szent Johannában 1936-ban, Johanna szerepét és ezzel felnőtt színészként is berobbant a magyar színművészet élvonalába.

A budapesti kritikusok: Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem és mások is lelkendezve írtak alakításáról. Ugyanebben az évben megkapta a „Vallomás” című színmű filmváltozatának („Én voltam”) főszerepét is, amiben többek közt Csortos Gyulával, Törzs Jenővel és Uray Tivadarral együtt szerepelt.

1938-ban a Belvárosi Színháztól a Vígszínházhoz szerződött.

Ragyogó karrierje megakadni látszott, és az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. (Karády Katalinnal a „Kísértés” (1942) című filmben, Tolnay Klárival a „Férfihűség”-ben (1942), Muráti Lilivel a „Késő” (1943) című filmben, Nagykovácsi Ilonával a „Fény és árnyék”-ban.) (1943) Ezekben a filmekben csupán karakterszínészként tündökölhetett.

Bulla Elma akkoriban így nyilatkozott: „Valaha mindenáron arra törekedtem, hogy érdekes legyek a színpadon. Az epés kritikusok akkoriban azt írták rólam, hogy modoros vagyok. Egy-egy kézmozdulatom megformálásán sokat töprengtem. Igen, igen a kéz mozgatása volt erényem is, hibám is. (...) A régi filmekben a jóságos, megértő feleség szerepkörébe skatulyáztak be,... nekem ez rémes volt."

Az 1942-ben forgatott „A kétezer pengős férfi” című filmben, illetve Bán Frigyes „Az ötös számú őrház” című alkotásában újra drámai szerepben láthatjuk.

A háború után újra a Belvárosi Színház tagja lett, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. 1951 végén a Belvárosi Színház (1917-1951) megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. Időskori ikonikus szerepe: Örkény István Macskajáték című darabjában, Giza. 1971-től csaknem 200 estén át játszotta Giza szerepét Sulyok Mária partnereként.

1953-ban, 10 év kihagyás után visszatér a filmvászonra. Számos tévéjátékban játszik, a Macskajáték után szoros rendező-színész viszony alakul ki közte és Makk Károly között. Utolsó jelentős filmjeit is vele forgatja a televíziónak.

Magánélete

Bulla Elma 1939-ben

A még csak 22 éves színésznőnek magánéletében komoly változás történt. A „Vallomás” című darab egyik előadása után, torokproblémája miatt a színésznőnek orvoshoz kellett fordulnia. A svábhegyi szanatóriumban megismerkedik leendő férjével dr. Nagy Endre orvossal, aki nagy professzor, ő kezelte az akkor már Londonban élő Korda testvéreket is, és sokat azon színészek közül, akik Kordák filmjeiben játszottak. A szerelmet 1936-ban házasság követi, a Mátyás templomban lezajlott esküvő után Budán az Endresz György utca 4/b szám alatt találják meg közös otthonukat. Első férjével, dr. Nagy Endrével 1939-ben együtt mentek ki New Yorkba, a színésznő nyolc hónapot maradt, mielőtt hazajött azzal búcsúztak, hogy hamarosan újra együtt lesznek, de a férfi soha többé nem tudott hazatérni. 1947-ben meghalt. Később Fendrik Ferenc zalaegerszegi író, drámaíró, újságíró és színikritikus felesége lett a művésznő.

Nagyon okos és kifejezetten művelt asszony volt, környezetéhez képest nem ritkán szellemi fölénnyel rendelkező, mindehhez mély érzelmi intelligencia is társult. Magánéletével kapcsolatos nyilatkozatai rendkívül visszafogottak voltak, a színházi társalgóban egész lényét »nyilvános magány« övezte. A gyermeki egyszerűség és nyitottság párosult benne a felnőtt ember zárkózottságával, összeszedettségével, és ami esetében nagyon fontos, az önbirtoklással. Örkény Macskajátékában, Sulyok Máriával kellett színpadra lépnie. Különösebb konfliktus ugyan nem volt közöttük, de egymás sikerét a másiktól elirigyelték.

Halála: Kosztolányi így írja le a színésznőt: "Nincs rajta más ékszer, mint a szeme, amely olyan intenzíven kék, mintha nefelejcskivonatból lenne csinálva." Ez a tekintet hunyt ki 67 éves korában. A színésznő 1980. május 14-én hunyt el Budapesten. Férjével, az őt 5 évvel később követő Fendrik Ferenccel közös sírhelyben nyugszanak.

A színésznőt isteni Bullaként, vagy az egykori csodagyerekként emlegetik.

A színésznőn túl - Divattevékenység

A Fényszóró művészeti hetilap így írt az 1940-es évekbeli színészekről 1945 szeptember 26-ai számában: „Nappali színész. Régente [...] a színésznőt pedig szinte felismerhetetlenné tette öltözködése és társaságbeli viselkedése. Manapság a színészfoglalkozás külső megkülönböztető jegyei sokkal kevésbé szembetűnők, de azért megvannak. [...] Nappali színész az, aki napközben, civilben, inkább adja a színészt, mint amennyire este, persze a színpadon, az tud lenni."

Az igazán nagy sztárok elsősorban az újságok divatrovataiban jelentek meg. Cikkek sokasága foglalkozott ízlésükkel és eleganciájukkal, illetve meghatározó újításaikkal. A sztároknak alapvető szerepük volt a testápolás és a higiénia propagálásában. Ők számítottak a szépítkezés szakértőinek is. Ez nem csoda, figyelembe véve, hogy a sminkelés éppen a filmek hatására vált általánossá.

1941-ben a Színházi Magazin azt hirdette: „A legszebb szerep ismét az érmelegítők kötése” Ebben a szerepben mindjárt be is mutatta Lázár Máriát, Bulla Elmát, Dayka Margitot, és Lukács Margitot. A dámák is kötöttek, amíg a divatszalonban próbára vártak, teázásokon vagy baráti beszélgetések közben. Őket is mozgósította a Főméltóságú Asszonynak, Horthy Miklósnénak, Purgly Magdolnának „melegszívű felhívása”.

Bulla Elma megjelenése: Törékeny alkata, egyéni, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformálására tették alkalmassá, de még jobban állt kezében a tenyeres-talpas parasztlány kardja, mint a hódító szépasszony finom, illatos csipkelegyezője. A színésznő fiatal korában legtöbbször a legdivatosabb berakott frizurával látható.

A sztárok karitatív tevékenysége is egyre fontosabbá vált. A színésznők már 1941 októberében bekapcsolódtak a Vöröskereszt segélyakciójába, többek között Bulla Elma is. A Filmszínház Irodalom 1942-től pamutot osztott azoknak a színésznőknek, akik meleg holmit akartak kötni a fronton harcoló katonáknak, úgy hogy saját nevüket belevarrják a ruhadarabba. Bulla Elma is a vállalkozó színésznők között volt.

Színpadi szerepeiből

Bulla Elma és Fendrik Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-52.
Bulla Elma emléktáblája egykori lakhelyén, a Radnóti Miklós utca 40. szám alatt

Filmszerepei

Játékfilmek

  • Der Herr auf Bestellung (1930) – Titi
  • Mindent a nőért! (1933)
  • Es flüstert die Liebe (1935) – Marion Beriot
  • Én voltam (1936) – Huber Vanda
  • Szeressük egymást (1940) – Benda Vera
  • Kísértés (1941) – Mária, Kétzy felesége
  • Isten rabjai (1942) – Margit hercegnő
  • A 2000 pengős férfi (1942) – Kelemen Klári
  • Az 5-ös számú őrház (1942) – Zsuzsa
  • Éjfélre kiderül (1942) – Kállainé
  • Férfihűség (1942) – Júlia, Sándorffy felesége
  • Nemes Rózsa (1943) – Nemes Rózsa
  • Fény és árnyék (1943) – Mária, Gábor felesége
  • Késő (1943) – Mária, Tamássy felesége
  • A város alatt (1953) – Váradiné, Géza anyja
  • Egy pikoló világos (1955) – Csériné
  • Ünnepi vacsora (1956) – Györgyi néni
  • Két vallomás (1957)
  • Razzia (1958/I) – Tóthné
  • Álmatlan évek (1959)
  • Hosszú az út hazáig (1960) – Csűrösné
  • Párbeszéd (1963) – Kocsis háziasszonya
  • Világos feladja (1964)
  • Iszony (1965)
  • Szeressétek Odor Emiliát! (1968) – Intézeti igazgatónő
  • Pokolrév (1969)
  • Rászedettek (1972)
  • Macskajáték (1972) – Giza
  • Álljon meg a menet! (1973) – Babjákné

Tévéfilmek

  • Családfő (1958) – Anya
  • Öröklakás (1963)
  • Az orvos halála (1966) – Emmi, Weisz felesége
  • Bors (1968) (tévéfilmsorozat) – Belováry Mónika báróné
  • A Danaida (1971) - Anyuci
  • Vasárnapok (1971) – Dávid anyja
  • A Müller család halála (1972)
  • Intőkönyvem története (1974) – Baba néni
  • Drong, a bohóc (1976)
  • Philemon és Baucis (1978) – Öregasszony
  • A téglafal mögött (1979)
  • Vénasszonyok nyara (1980)
  • Két történet a félmúltból (1980)

Hangjátékok

  • Gombos László: Ének az emberről (1959)
  • Kosztolányi Dezső: Pacsirta (1961)
  • Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
  • Karlludvig Opitz: A bomba (1962)
  • Szabó Magda: A hallei kirurgus (1963)
  • Tóth Károly: Claudius, az isten (1965)
  • Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
  • Hilda Lawrence: Sárga kesztyűk (1970)
  • Vihar Béla: Az utas (1970)
  • Macskajáték (1972) rádiós közvetítés)
  • Irodalmi séta Prágában (1975)
  • Szabó Magda: Sziget-kék (1979)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ A Vígszínház 2010/2011-es online évadfüzete 33. oldal

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bulla_Elma&oldid=23708376”