Budakóc
| Budakóc (Budakovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Gradina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33411 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 194 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 04″, k. h. 17° 38′ 13″45.851000°N 17.637000°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 04″, k. h. 17° 38′ 13″45.851000°N 17.637000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budakóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budakóc (másképpen Budakovác, horvátul: Budakovac) falu Horvátországban, Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától légvonalban 19, közúton 26 km-re, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Dráva jobb partján fekszik. A falu belterülete a Dráva egyik holtágának két partján, félkör alakban húzódik.
Története
[szerkesztés]A falu a 19. század első felében keletkezett a Dráva egyik széles holtágának két oldalán. A holtág külső, nyugati oldalán fekvő falurésznek a Buda, a belső, keleti oldalán fekvő falurésznek pedig a Pest nevet adták. Később a két részt átkeresztelték Stari, illetve Novi Budakovacra. A két településrész főutcáját kompjárat kötötte össze. A falu magyar iskoláját 1865-ben nyitották meg, mely később a Julián egyesület irányítása alatt magyar anyanyelvű Julián-iskolaként működött. Mellette pedig gazdasági népkönyvtár és vándorkönyvtár is volt. Az intézmény vezető tanítója 1913-ban Berecz László volt.
A településnek 1857-ben 350, 1910-ben 674 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a magyar, 16%-a német, 4%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar és német lakosság helyére horvátok és szerbek települtek be. 1991-ben 338 főnyi lakosságának 55%-a horvát, 20%-a magyar, 14%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 257 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 350 | 692 | 683 | 684 | 685 | 674 | 647 | 756 | 816 | 797 | 686 | 537 | 411 | 338 | 299 | 257 |
(1991-től Stari és Novi Budakovac egyesítése Budakovac néven. Az adatok 1948-tól Novi Budakovac, 1857-től 1981-ig Stari Budakovac adatait tartalmazzák.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu központjában álló Szent Rozália kápolnát a 19. században építették. A kápolna külső falán az 1896-os évszám látható, amikor a faluban nagy árvíz pusztított. Ez az adat azt jelenti, hogy az épület akkor már bizonyosan állt. 1980-ban a kápolna új bádogtetőt kapott, 1995-ben pedig megújították és bővítették.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a gradinai elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- Dr. Sipos Anna Magdolna: Egy fejezet a Délvidék kulturális földrajzából – A Julián egyesület
- Tarczay Erzsébet: Magyar iskolák Horvát-Szlavónországban
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
