Berzőce

Berzőce (Brezovica)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Verőce-Drávamente
Község	Gradina
Jogállás	falu
Irányítószám	33411
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	471 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 33′ 29″45.863, 17.558
Sablon • Wikidata • Segítség

Berzőce (horvátul: Brezovica, régebben Gradinska Brezovica, majd Stara és Nova Brezovica) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.

Fekvése

Verőce központjától légvonalban 14, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Gradina, Detkovac és Vladimirovac között fekszik.

Története

Berzőce a község legősibb települése, neve a szláv „breza” (nyírfa) főnévből ered és egykor nyírfákkal benőtt helyet jelölt. A falutól mintegy 500 méterre északkeletre a Živkov brijeg nevű magaslaton talált régészeti leletek alapján kijelenthető, hogy Berzőce területe már a kora középkorban is lakott volt. Szent György plébániáját 1334-ben említi a pápai tizedjegyzék „ecclesia sancti Georgii de Brezounicha” alakban a zágrábi egyházmegye plébániái között. Ez a plébánia ezután még 1495 és 1517 között több okiratban is szerepel. 1501-ben „Plebania sancti Georgii de Brezewycza” néven említik.

Berzőce egykori vára, melynek maradványai a falu középső részén találhatók a 15. század elején már állott. Ekkor a Pok nembeli Meggyesi családé volt. A 15. és 16. században a vár több oklevélben is szerepel. 1480-ban Zágrábban kelt oklevelében Mátyás király Berzőce (Brezovicza) várát és városát Egerváry László horvát bánnak adta. 1490-ben Báthory István országbíró és Meggyesallyai Móric fia István örökösödési szerződést kötöttek, melyben egyebek mellett a Verőce vármegyei „Berzewcze” várkastélya is szerepel. 1525-ben II. Lajos király utasítja a csázmai káptalant, hogy Szapolyai Jánost és testvérét Györgyöt egyebek mellett „Bezewcze” castellumának birtokába iktassa be. A vár egy nagyobb uradalom központja, a település pedig vásártartási joggal rendelkező mezőváros, oppidum volt, mely a környező vízfolyások által körülvett Szent Iván-szigeten („insula Zenth Iwan”) feküdt.

A középkori települést és várát valószínűleg az 1532-es török hadjárat pusztította el. Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. A betelepülő horvát családok Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről jöttek.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Brezovicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brezovicza” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brezovicza” néven 76 házzal, 459 katolikus vallású lakossal találjuk. Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.

A településnek 1869-ben 704, 1910-ben 718 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a horvát, 11%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1925-ben felépítették a Szent Vid kápolnát. 1952-ben megalapították a helyi tűzoltó egyesületet. 1991-ben 777 főnyi lakosságának 93%-a horvát, 5%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 595 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
704	687	684	704	747	718	758	921	1.033	1.100	1.118	1.051	895	777	698	595

Nevezetességei

A falutól mintegy 500 méterre északkeletre, a Vladimirovac felé vezető úttól északra található az Ivanjci nevű földterület, melyet a nép Živkov brijegnek is nevez. Itt a domborzat egy északnyugat-délkeleti irányú, 50 méter széles és 250 méter hosszúságú dombhátat formáz. Ezen a szántó területen, melyet délről az út, északról pedig erdő határol számos pannon típusú cseréptöredék került elő. A leletek arra utalnak, hogy a Živkov brijeg nyugati részén kora középkori szláv település volt. A keleti részen a helyiek elbeszélése szerint szántás közben téglákat forgatott ki az eke, melyek kisebb szakrális épületre, a közelben fellelt csontmaradványok pedig temetőre utalnak.

Berzőce középső részén ott, ahol az út egy nagy kanyarral Nova Brezovica felé fordul középkori vár maradványai találhatók, melyet a nép Turski gradnak, azaz Törökvárnak nevez. A vár platója mintegy 300 méter széles és jól kivehetők az ezt övező 5-600 méter átmérőjű sánc maradványai. A plató magassága két és fél, három méter körül váltakozik. Ma szántóföld és szőlő van rajta és még ma is gyakran kerülnek itt elő tégla és kőtörmelékek. A sánc északi és déli része vízzel van tele. Sokáig vízivárként volt ismert. Néhány innen származó lelet a verőcei városi múzeumban található. Ezek még a múzeum alapítása előttről származnak.

A falu temetőkápolnáját a régi halottasház anyagából építették a hívek anyagi és természetbeli hozzájárulásával, de az építés idejére vonatkozóan nincsen adat. A falu Szent Vid kápolnája 1925-ben épült. 1997-ben a helyére új templom építését határozták el, melyet 2002-ben fejeztek be.

Kultúra

A település kulturális és művészeti egyesülete a KUD „Seljačka sloga”, mely minden év augusztusának első vasárnapján folklór szemlét rendez. Ezen a környező települések művészeti csoportjai mellett külföldi vendégek is fellépnek.

Oktatás

A településen a gradinai elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

Az NK Stara Brezovica labdarúgócsapata a megyei 2. liga nyugati csoportjában szerepel.

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
• Bus.hr:Kulturna dobra općine Gradina (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)