Belvárosi Általános Iskola
| Pécsi Belvárosi Általános Iskola (Belvárosi–Innerstädtische Schule) | |
 | |
| Az iskola bejárata 2016-ban | |
| Alapítva | 1779 |
| Hely | Magyarország, Pécs |
| Típus | általános iskola |
| Tanulólétszám | Kb. 600 |
| Igazgató | Kovácsné Fülöp Erika |
| OM-azonosító | 203297 |
| Tagozatok | német nemzetiségi és angol |
| Elérhetőség | |
| Cím | 7621 Pécs, Megye u. 15. |
| Elhelyezkedése | |
 Pécsi Belvárosi Általános Iskola
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 45″ | |
 | |
| A Pécsi Belvárosi Általános Iskola weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Belvárosi Általános Iskola témájú médiaállományokat. | |
A pécsi Belvárosi Általános Iskola a város egyik legrégibb általános iskolája a Megye utcában.
Története
Az iskola jogelődjének története a középkorig nyúlik vissza. Az akkori kanonoki ház előbb Mahmet aga, majd a jezsuita rend tulajdonába került s az épület iskoláztatás célját szolgálta feltehetően már 1687-től. Már 1722-ben megindult a német nyelv oktatása. 1778-ban, Mária Terézia rendeletére jött létre a belvárosi normál iskola. 1787-től itt működött a pécsi rajziskola, melynek vezetését 1828-ban a tehetséges Buck Józseftől, az öt nyelven beszélő Pfilf Máté vette át. Itt tanult a híres klasszicista építő, Piatsek József is, aki egyéb munkái mellett a mai Egyetemi Könyvtár épületét tervezte 1830-ban. 1849 után a szabadságharc mellett hitet tévő honvédtisztek, honvédek, céhlegények és diákok egy részének lett börtöne. Az osztályok így elszórtan kerültek elhelyezésre, részben a püspöki épület udvari helyiségében, részben magánépületekben. 1868-ban megszervezték az 5. és a 6. osztályt. Az 1870-es évek elejétől rendszeres lett a testedzés, a rajzoktatás a harmadik osztálytól kezdve kötelező. Egyre fontosabbá vált a zenetanítás is. Az iskolában 1878-ban könyvtár létesült.
A nyolcvanas években az ősi házat egy enyhébb pécsi földrengés annyira megviselte, hogy 1883-ban le kellett bontani. Ekkor építették a ma is álló kétszintes iskolaépületet. Az 1918-1921 között a szerb csendőrség laktanyája, majd ismét a letartóztatott pécsiek börtöne lett. 1921-től ismét működik a Belvárosi Általános Iskola, mely 1980-ra kinőtte az épületet, így az alsó tagozat a Szent István térre költözött.
1983 szeptemberében költözött át az iskola a mostani, Megye utcai épületekbe. Ezzel egy időben kezdődött meg a német nemzetiségi nyelvoktatás. Az új épület lépcsőzetes, fémszerkezetes, 36 tantermet tartalmaz. Az iskolában fedett uszoda és fedett sportpálya is található, illetve van az udvaron is kézilabdapálya. Az iskola különálló része a könyvtár, mely az 1780-as években épült klasszicista-késő barokk stílusban, illetve a Papnövelde utcán található ebédlő. Mindkettő műemléki védettséggel bír.
A 2008-2009-es tanévben az iskola 230 éves fennállását ünnepelte, élőképes műsorral készült az ünnepségre.
Érdekességek
Az iskolában 1994 óta használják a szorobánt a matematika oktatásban, mely 1991-ben jelent meg Magyarországon.[1] A szorobán egy az abakuszoknak a csoportjába sorolható számolóeszköz, mely Japánból került hozzánk, és terjedt el a matematika oktatásban Magyarországon is. Még országos szorobán versenyt is rendeznek, melyen a Belvárosi Általános Iskola is 1-4. helyezést ért már el.[1]
Testvériskolák
- Feldbach (Ausztria)
- St.Stefan (Ausztria)
- Ilz (Ausztria)
- Augsburg (Németország)
Azonos illetve hasonló nevű iskolák Magyarországon
- Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium (Békéscsaba)
- Belvárosi Általános Iskola (Jászberény)
- Belvárosi Általános Iskola (Kalocsa)
- Belvárosi Általános Iskola (Makó)
- Belvárosi Általános Iskola (Szolnok)
- Belvárosi Általános Iskola (Zalaegerszeg)
Jegyzetek
- ↑ a b az iskola hivatalos oldala. Belvárosi Általános iskola Pécs. [2016. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)
