Belváros (Kolozsvár)
Koordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 29″ Kolozsvár belvárosa a régi történelmi városmag a Kis-Szamos jobb partján. Utcáin és terein reneszánsz, barokk, klasszicista és szecessziós műemlékek sorakoznak. 1990 után több új épület (főleg banki székházak) tarkítja az összképet.
A fejezetcímekben az utcák elnevezése a kolozsvári magyar szóhasználatot tükrözi, de a szövegben megtalálható a hivatalos elnevezés is.
Tartalomjegyzék |
Fő tér [szerkesztés]
Eredeti neve Nagypiac (románul Piața Unirii, vagyis Egyesülés tér). A tér közepén található a város legismertebb műemléke, a Szent Mihály-templom, mellette Fadrusz János alkotásával, a Mátyás király-emlékművel.
A Jósika-palotát a kolozsváriak hagyományosan lábasházként emlegetik. Régi diákbabona, hogy vizsga előtt nem szabad áthaladni az erkélyt tartó oszlopok között, mert ez biztos bukást jelent.
A 19. század végén Pákey Lajos tervezte a New York palota (jelenleg Continental szálloda) épületét. Ez volt a város irodalmárainak, művészeinek törzshelye.
A klasszicista régi városháza építését 1843-ban kezdték el Kagerbauer Antal tervei alapján.
A Bánffy-palota az erdélyi barokk egyik legpompásabb emléke. Ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.
A Fő tér és Wesselényi utca (románul Regele Ferdinand, vagyis Ferdinánd király utca) sarkán áll a Mauksch-Hintz-ház; itt volt a város első gyógyszertára; ma Gyógyszerésztörténeti Múzeum.
A főtérről nyílik a Kismester (románul Bob) utca, itt található a város legrégebbi görög katolikus temploma.
Óvár [szerkesztés]
A Fő térről a Karolina tér felé vezető utcácskában található Bocskai István szülőháza, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székháza. Tovább haladva, Mátyás király szülőháza látható, ez jelenleg a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem épülete.
Karolina tér [szerkesztés]
A Karolina téren (románul Piața Muzeului, vagyis Múzeum tér) több műemlék helyezkedik el: a Karolina-oszlop, a Ferenc-rendi templom és kolostor, illetve itt van a Régészeti és Történelmi Múzeum főépülete is. A múzeum előtt a kolozsvári román történészprofesszor, Constantin Daicoviciu szobra áll. Karolina királyné 1817-ben látogatott Kolozsvárra, és adományt tett a téren álló országos kórház javára, amely 1820-ban a nevét is felvette.
Széchenyi tér [szerkesztés]
A tér román neve Mihai Viteazul, vagyis Vitéz Mihály. A névadó fejedelem szobra, Marius Butunoiu alkotása a tér közepén áll, körülötte kis park található. A tervek szerint a park és a szobor alatt 2007-től kezdődően földalatti parkoló épül. A tér északkeleti oldalát az 1960-as években épített tömbház határolja, amelynek földszintjén a város legnagyobb mozija üzemel. A tömbház előtt szökőkút áll, amely azonban az építés után csak rövid ideig üzemelt.
A tér jellegzetes századfordulós épületei a Széki-palota és a Babos-palota.
Egyetem utca [szerkesztés]
A volt Belső Torda utca mai román neve Universității, ami szintén egyetemet jelent. A névadás oka az, hogy a Farkas utcai sarkon van a Babeș–Bolyai Tudományegyetem központi épülete. A következő műemlékek találhatók az utcában:
Farkas utca [szerkesztés]
A Farkas utca (korábban latinul Platea Luporum) neve a középkorból származik, amikor – még a városfal felhúzása előtt – télen a farkasok idáig bemerészkedtek. Jelenleg Mihail Kogalniceanu nevét viseli.
Az utca legnevezetesebb épülete az 1930-ban lebontott színház volt, a legrégebbi magyar kőszínház. A színház 1804–1821 között közadakozásból épült, Alföldi Antal tervei szerint késő barokk stílusban. A színházat 1865-ben Kagerbauer Antal irányításával klasszicista stílusban építették át. Az utolsó színházi előadást 1906-ban tartották, utána az egyetem vette meg, és raktárként használta. Helyén ma az 1930-as években épült Egyetemiek Háza található; itt van a Kolozsvári Filharmónia székhelye.
Az utca nevezetességei:
- Farkas utcai református templom, előtte a Szent György-szobor
- Babeș–Bolyai Tudományegyetem központi épülete
- Báthory István Elméleti Líceum
- Akadémiai Könyvtár
- Teleki-ház
- Református kollégium
- Szabók bástyája
Unió utca [szerkesztés]
Román neve Memorandumului, mivel az utcában található Redut épületében folyt az úgynevezett Memorandum-per. Ugyanebben az épületben mondták ki 1848. május 29-én Erdély egyesülését Magyarországgal, innen származik az utca magyar neve. 1859-ben ebben az épületben alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Ma a Népművészeti Múzeumnak ad helyet. A műemlék épületek közül figyelemre méltó még a Teleki–Mikes-palota és a Nemes-ház.
Jókai utca [szerkesztés]
Román neve Napoca, amely a város római kori neve volt. A Jókai utca és a Fő tér sarkán található a Rhédey-ház. Ez a 17. században épült emeletes ház arról nevezetes, hogy itt tartotta első előadását az 1792-ben alakult Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Az eseményt a százéves évfordulón fekete márvány emléktáblán örökítették meg, amelyet Pákey Lajos tervezett.
Szent György tér [szerkesztés]
A tér román névadója Lucian Blaga, a neves román költő. Itt található az Egyetemi Könyvtár. A Diákművelődési Ház 1959–1960-ban épült az egyetemi hallgatók használatára: színházterem, klubhelyiségek, táncterem van benne. A ház freskóit Abodi Nagy Béla készítette. A Diákművelődési Házban van a Napsugár című gyermeklap szerkesztősége is.
Deák Ferenc utca [szerkesztés]
Az utca korábbi magyar neve Belső-Közép utca, román neve Petru Groza volt a második világháború utáni első román miniszterelnökről, jelenleg Eroilor, vagyis Hősök utcájának hívják. Látnivalók:
Az utca gyalogos zónájában működik Románia legnagyobb WiFi hotspotja, amely ingyenes hozzáférést biztosít az internethez.[1]
Kossuth Lajos utca [szerkesztés]
A volt Belső Magyar utca, a román rendszerváltás előtti Lenin út mai román neve 21 Decembrie 1989 a romániai forradalomra emlékezve. Műemlékek:
- Lutheránus templom
- Unitárius templom
- János Zsigmond Unitárius Kollégium
- Megyeháza (volt Kereskedelmi és Iparkamara)
Hunyadi és Bocskai tér [szerkesztés]
A tér román neve jelenleg Avram Iancu, az 1848-as forradalom során a magyarokkal szembeszálló erdélyi román vezérről, akinek a szobra az ortodox katedrális előtt található. A tér figyelemre méltó épületei:
- Ortodox püspöki palota
- Igazságügyi palota
- Protestáns Teológiai Intézet
- Pénzügyigazgatóság épülete
- Román Nemzeti Színház
- Vasútigazgatóság
Belvárosi képek [szerkesztés]
|
|
|
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ E-mail de pe bulevard (E-mail a sugárútról), Evenimentul Zilei, 2006. június 27.
Források [szerkesztés]
- Fodor András: Kolozsvári képeskönyv. Kolozsvár: Gloria; Erdélyi Híradó. 2002. ISBN 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1 (a kiadványon mindkét ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
.svg){kind=small}
