Ortodox katedrális (Kolozsvár)
| Ortodox katedrális | |
| Felekezet | ortodox |
| Egyházmegye | Rév–Felek–Kolozsvári |
| Püspök(ök) | Bartolomeu |
| Építési adatok | |
| Építése | 1923–1933 |
| Stílus | bizánci |
| Tervezője | George Cristinel, Constantin Pomponiu |
| Felszentelés | 1933. november 5. |
| Felszentelő | Miron Cristea |
| Elérhetőség | |
| Település | Kolozsvár |
| Cím | Cluj-Napoca, Piata Avram Iancu nr.18 |
| Honlap | http://www.arhiepiscopia-ort-cluj.org/main.htm |
A kolozsvári ortodox katedrális a Bocskai (Avram Iancu) tér közepén áll, a révi, feleki és kolozsvári ortodox püspökség székhelye.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az építést Nicolae Ivan püspök kezdeményezte 1919-ben. A város a Kis sétateret jelölte ki építkezési helyül és kezdetnek 2 millió osztrák koronát szavazott meg erre a célra. A tervezésre kiírt pályázatot George Cristinel és Constantin Pomponiu bukaresti építészek nyerték (az ő alkotásuk a mărășești-i mauzóleum is).
Az építkezés 1923. szeptember 10-én kezdődött. A hivatalos alapkőletételt 1923. október 7-én tartották, az ünnepségen részt vettek Károly román trónörökös és a kormányfő Ion I. C. Brătianu is. Az építkezés (szünetekkel) tíz évig tartott, többnyire pénzhiány miatt. Ezt a magyar állami alkalmazottak (vasutasok) pénzéből fedezték, arra kötelezvén őket, hogy fizetésük egy részét az ortodox katedrális építésére ajándékozzák. Az épület festését a Művészeti Akadémia professzorai, Demian és Catul Bogdan végezték.
A katedrálist 1933. november 5-én szentelték fel. A felszentelést a román pátriárka, Miron Cristea végezte. Az ünnepélyen jelen voltak II. Károly román király, Mihály trónörökös, valamint a kormány tagjai.
1993-ban a katedrális elé Avram Iancu szobrát állították fel.
Leírása [szerkesztés]
A katedrális váza vasbeton, ez téglával van beépítve, majd a külseje kisbácsi kövekkel díszítve. A kétezer személyre méretezett templom 64 méter magas, ebből 40 méter a kupola. A kupola átmérője 12 méter. A kupola a Hagia Szophia mintájára készült. A katedrálisnak négy harangja van, amelyeket Magyarországról hozattak; a legnagyobb közel két tonna.
Források [szerkesztés]
- Beke György: Zászlós Kolozsvár. Kortárs, XLII. évf. 1998. 1. sz. Online hozzáférés
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992. 107. o.

