Belváros (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 29″

A Belváros felülnézetből
Kolozsvár belvárosának térképe
Kolozsvár főtere a 19. század elején

Kolozsvár belvárosa a régi történelmi városmag a Kis-Szamos jobb partján. Utcáin és terein reneszánsz, barokk, klasszicista és szecessziós műemlékek sorakoznak. A város történelmi központja a romániai műemléke jegyzékében a CJ-II-a-A-07244 sorszámon szerepel. 1990 után több új épület (főleg banki székházak) tarkítja az összképet.

A fejezetcímekben az utcák elnevezése a kolozsvári magyar szóhasználatot tükrözi, de a szövegben megtalálható a hivatalos elnevezés is.

Fő tér[szerkesztés]

A New York-palota (ma Continental-szálló)

Eredeti neve Nagypiac (románul Piața Unirii, vagyis Egyesülés tér). A tér közepén található a város legismertebb műemléke, a Szent Mihály-templom, mellette Fadrusz János alkotásával, a Mátyás király-emlékművel.

A Jósika-palotát a kolozsváriak hagyományosan lábasházként emlegetik. Régi diákbabona, hogy vizsga előtt nem szabad áthaladni az erkélyt tartó oszlopok között, mert ez biztos bukást jelent.

A 19. század végén Pákey Lajos tervezte a New York palota (jelenleg Continental szálloda) épületét. Ez volt a város irodalmárainak, művészeinek törzshelye.

A klasszicista régi városháza építését 1843-ban kezdték el Kagerbauer Antal tervei alapján.

A Bánffy-palota az erdélyi barokk egyik legpompásabb emléke. Ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.

A Fő tér és Wesselényi utca (románul Regele Ferdinand, vagyis Ferdinánd király utca) sarkán áll a Mauksch-Hintz-ház; itt volt a város első gyógyszertára; ma Gyógyszerésztörténeti Múzeum.

A főtérről nyílik a Kismester (románul Bob) utca, itt található a város legrégebbi görögkatolikus temploma.

Óvár[szerkesztés]

Történelmi Múzeum

A Fő térről a Karolina tér felé vezető utcácskában található Bocskai István szülőháza, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székháza. Tovább haladva, Mátyás király szülőháza látható, ez jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete.

Karolina tér[szerkesztés]

A Karolina téren (románul Piața Muzeului, vagyis Múzeum tér) több műemlék helyezkedik el: a Karolina-oszlop, a Ferenc-rendi templom és kolostor, illetve itt van a Régészeti és Történelmi Múzeum főépülete is. A múzeum előtt a kolozsvári román történészprofesszor, Constantin Daicoviciu szobra áll. Karolina királyné 1817-ben látogatott Kolozsvárra (férjével, I. Ferenc császárral), és adományt tett a téren álló országos kórház javára, amely 1820-ban a nevét is felvette. A Karolina-oszlop eredetileg a Fő téren állt, csak a Mátyás szobor felállításakor helyezték erre a térre.

Széchenyi tér[szerkesztés]

A tér román neve Mihai Viteazul, vagyis Vitéz Mihály. A névadó fejedelem szobra, Marius Butunoiu alkotása a tér közepén áll, körülötte kis park található. A tér északkeleti oldalát az 1960-as években épített tömbház határolja, amelynek földszintjén a város legnagyobb mozija üzemel. A tömbház előtt szökőkút áll, amely azonban az építés után csak rövid ideig üzemelt.

A tér jellegzetes századfordulós épületei a Széki-palota és a Babos-palota.

Egyetem utca[szerkesztés]

Piarista rendház

A volt Belső Torda utca mai román neve Universității, ami szintén egyetemet jelent. A névadás oka az, hogy a Farkas utcai sarkon van a Babeș–Bolyai Tudományegyetem központi épülete. A következő műemlékek találhatók az utcában:

Farkas utca[szerkesztés]

A Farkas utca

A Farkas utca (korábban latinul Platea Luporum) neve a középkorból származik, amikor – még a városfal felhúzása előtt – télen a farkasok idáig bemerészkedtek. Jelenleg Mihail Kogălniceanu nevét viseli.

Az utca legnevezetesebb épülete az 1935-ben lebontott színház volt, a legrégebbi magyar kőszínház. A színház 1804–1821 között közadakozásból épült, Alföldi Antal tervei szerint késő barokk stílusban. A színházat 1865-ben Kagerbauer Antal irányításával klasszicista stílusban építették át. Az utolsó színházi előadást 1906-ban tartották, utána az egyetem vette meg, és raktárként használta. Helyén ma az 1930-as években épült Egyetemiek Háza található; ennek hangversenytermét használja a Kolozsvári Filharmónia.

Az utca nevezetességei:

Unió utca[szerkesztés]

Unió utca, közepén a Néprajzi Múzeummal

Román neve Memorandumului, mivel az utcában található Redut épületében folyt az úgynevezett Memorandum-per. Ugyanebben az épületben mondták ki 1848. május 29-én Erdély egyesülését Magyarországgal, innen származik az utca magyar neve. 1859-ben ebben az épületben alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Ma a Népművészeti Múzeumnak ad helyet. A műemlék épületek közül figyelemre méltó még a Teleki–Mikes-palota és a Nemes-ház.

Jókai utca[szerkesztés]

Román neve Napoca, amely a város római kori neve volt. A Jókai utca és a Fő tér sarkán található a Rhédey-ház. Ez a 17. században épült emeletes ház arról nevezetes, hogy itt tartotta első előadását az 1792-ben alakult Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Az eseményt a százéves évfordulón fekete márvány emléktáblán örökítették meg, amelyet Pákey Lajos tervezett.

Szent György tér[szerkesztés]

A tér román névadója Lucian Blaga, a neves román költő. Itt található az Egyetemi Könyvtár. A Diákművelődési Ház 1959–1960-ban épült az egyetemi hallgatók használatára: színházterem, klubhelyiségek, táncterem van benne. A ház freskóit Abodi Nagy Béla készítette. A Diákművelődési Házban van a Napsugár című gyermeklap szerkesztősége is.

Deák Ferenc utca[szerkesztés]

Deák Ferenc utca

Az utca korábbi magyar neve Belső-Közép utca, román neve Petru Groza volt a második világháború utáni első román miniszterelnökről, jelenleg Eroilor, vagyis Hősök utcájának hívják. Látnivalók:

Az utca gyalogos zónájában működik Románia legnagyobb WiFi hotspotja, amely ingyenes hozzáférést biztosít az internethez.[1]

Megyeháza

Kossuth Lajos utca[szerkesztés]

A volt Belső Magyar utca, a román rendszerváltás előtti Lenin út mai román neve 21 Decembrie 1989 a romániai forradalomra emlékezve. Műemlékek:

Hunyadi és Bocskai tér[szerkesztés]

Román Nemzeti Színház

A tér román neve jelenleg Avram Iancu, az 1848-as forradalom során a magyarokkal szembeszálló erdélyi román vezérről, akinek a szobra az ortodox katedrális előtt található. A tér figyelemre méltó épületei:

Belvárosi képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. E-mail de pe bulevard (E-mail a sugárútról), Evenimentul Zilei, 2006. június 27.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]