Apraxin Júlia
Apraxin Júlia (Bécs, 1830. október 16. – Spanyolország, 1917 körül) orosz származású grófnő, színésznő, írónő.
Élete [szerkesztés]
1849. október 15-én egybekelt Batthyány Arthúr gróffal, kitől később elvált. Mint tragikai színésznő Budai Júlia névvel 1862 elején föllépett Molnár Györgynél a Budai Népszínházban, egyúttal a színház működését is támogatta anyagilag. 1863-ban Párizsba ment és ott folytatta színi pályáját.
1861. március 4-én A honfoglalók c. drámáját adták a Nemzeti Színházban. Ezen időtájban szavalta a nyilvánosság előtt Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály költeményeit; ezután: Hiába beszélnek c. regényét közlé Huszár Imre ford. a Nefelejts 1860-ban Batthyányiné Eiluj Nixarpa névvel.
Elbeszéléseket írt a következő lapokba: Divatcsarnok (1861), Délibáb (1861) és Nefelejts (1862).
Munkái [szerkesztés]
- On a beau dire. Paris, 1860. (Eiluj Nixarpa álnévvel.)
- Ilona. Regény 2 kötet. Ford. Ágai Adolf. Pest, 1861. (Eiluj Nixarpa álnévvel. Ism. Divatcsarnok. Eredetije Párisban jelent meg 1860-ban Eiluj Nixarpa névvel.)
- A honfoglalók (1861);
- Két nőszív. Regény francziából ford. Toldy István. U. ott, 1861. (Batthyányi Arthurné névvel. Ism. Nefelejts.)
- Szeréndy Ilma naplója. Francziából ford. Toldy István. U. ott, 1862. (Batthyányi Júlia névvel. Ismert. Nefelejts. Eredetije Párisban, 1861.)
- Országgyűlési beszéd (1862);
- Fogság és szerelem (1862);
- Önvád térít (1863)
- Quelques feuilles détachées des Memoires de la tragédienne hongroise. Paris, 1863. (Julie b. Apraxin névvel.)
Kiadótulajdonosa és főmunkatársa volt Batthyányi Júlia névvel a Budai Lapok-nak 1863. január 25-től június 28-ig, mikor a lap megszűnt. Arcképe megjelent a Magyar írónők arczképcsarnoka c. műlapon, melyet Grimm rajzolt kőre és a Pollák-testvérek nyomtattak 1862-ben Pesten.
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés

