Alpaka
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Háziasított | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vicugna pacos (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alpaka témájú médiaállományokat és Alpaka témájú kategóriát. |
Az alpaka (Vicugna pacos, régebben Lama pacos) egy háziasított, rendkívüli finomságú gyapjáról ismert dél-amerikai teveféle. Legközelebbi rokona és valószínűleg őse a vadon élő vikunya, bár a 2001-es genetikai alapú cáfolatig úgy tartották, hogy a lámához hasonlóan a guanakóból háziasították.[1] Az alpaka gyapja a legfinomabbak közé tartozik a világon.
A faj története
Az alpaka Andokban élő, vad ősét az inkák háziasították valamikor a 2–4. században. Az Inka Birodalomban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „istenek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre.
A spanyol konkvisztádorok és gyarmatosítók nem ismerték fel a faj jelentőségét, ezért aztán a merinó juhok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir Titus Salt nevéhez fűződik, aki a 19. században, a brit textilipar iparosodását követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.
Azóta elsősorban Peru, Bolívia és Chile területén rendkívül nagy mennyiségű alpakát tenyésztenek (itt él a világ hárommilliós alpakaállományának mintegy 99%-a), de más latin-amerikai országokban, Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Ausztráliában is megjelentek kisebb tenyészetei. A legfontosabb alpaka-központ a perui Arequipa, ahonnan Európa és Japán felé exportálják az alpakagyapjút. Gazdasági haszna mellett jámbor és tiszta természete miatt az alpaka egyre gyakoribb házikedvenc.
Megjelenése
Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de ma már gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Két változat létezik:
- Huacaya (szőre a juhéhoz hasonló, sűrű, hullámos)
- Suri (szőre selymes, pihés, könnyebben megmunkálható, hosszú hullámos)
Az alpakák kisebbek a lámáknál, testtömegük 45-90 kilogramm.
Az alpaka gyapja
Az alpakaszőr melegebb, de könnyebb a juh gyapjánál, és szinte sosem szúrós. Minősége természetesen változhat; a perui Accoyo alpakáit tartják a legjobb gyapjú példányoknak, az itt folyó gondos tenyésztésnek köszönhetően. Az Accoyo-alpakák többnyire fehérek, bár van köztük néhány sötétebb árnyalatú is. A tenyésztők ma már akár évente 6 kilogramm gyapjút is nyerhetnek egyetlen egyedből, azonban gyakoribb a kétévente történő nyírás.
Szaporodása
Az alpakák az év bármely szakában szaporodhatnak. A vemhesség igen hosszú, mintegy 11,5 hónapig tart. A csikókat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A kancák körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a csődörök viszont csak kétéves korukra válnak szaporodóképessé. A faj átlagéletkora 20 év körüli, de jó bánásmód esetén akár 30 évig is elél.
Állatkertekben
Az alpakát mint háziállatot eredeti élőhelyén kívül is sok helyen tartják, leggyakrabban hobbiállatként. Szinte minden állatkertben élnek alpakák, gyakran együtt tartják közeli rokonával, a lámával. Néha az állatsimogatókban a látogatók közvetlenül is ismerkedhetnek ezen fajjal, erre azonban inkább a kevésbé agresszív csikók és kancák alkalmasak.
Magyarországon alpakákat a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Szegedi Vadasparkban, Gyöngyösi Állatkertben és a sarudi Tisza-tavi miniZoo-ban tartanak.
Nagyobb számban az Őrségi Patakparti Alpaka Farmon ismerhetjük meg őket: http://alpacafarmhungary.com/
A felsoroltakon kívül még számos kisebb állatbemutatóban, cirkuszban, sőt magánszemélyeknél is találkozhatunk lámával Magyarországon. Nyugodt, barátságos természete miatt terápiás állatként is használják.
Képek
-
-
-
-
Alpaka család a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Jegyzetek
- ↑ Wheeler, Dr Jane (2001. december 1.). „Genetic analysis reveals the wild ancestors of the llama and the alpaca”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 268 (1485), 2575–2584. o. DOI:10.1098/rspb.2001.1774. PMID 11749713. 0962-8452 (Paper) 1471-2954 (Online).
Források
- Alpakatulajdonosok és -tenyésztők Szövetsége (angol)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
