Aldoszteron
Aldoszteron | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 52-39-1 | ||
MeSH | Aldosterone | ||
ATC kód | H02AA01 | ||
Gyógyszer szabadnév | aldosterone | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C21H28O5 | ||
Moláris tömeg | 360,44 g/mol | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
R mondatok | nincs[1] | ||
S mondatok | S22, S24/25[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az aldoszteron a mineralokortikoidok családjába tartozó szteroid hormon, mely a mellékvesekéreg külső részében (zona glomerulosa) termelődik és a vér nátrium-kálium egyensúlyát hivatott szabályozni.
Elsőként Sylvia Simpson(en) és James Francis Tait(en) izolálta 1953-ban.[2] Nevét az aldehid és szterol szóból kapta.[3]
Kémiai szerkezete
Mint általánosan a szteroidok, az aldoszteron is egy szteránvázból (gonán alapváz: jellemzően három hat szénatomos és egy öt szénatomos gyűrű) és a hozzá kapcsolódó oldalláncokból épül fel. Ez az szteroid a többi kortikoszteroidtól eltérően a 18-as szénatomon nem metil- (CH3), hanem aldehid- (CHO) csoportot tartalmaz, innen a neve. Apoláris tulajdonságú.
Élettani szerepe
Fokozza a Na+-ionok visszaszívását, a K+-ionok kiválasztását (ennek egyetlen közvetlen szabályozója) és az aktív Cl− visszaszívást (Henle-kacs).
Aldoszteron felelős a volumenregulációért.
Jegyzetek
- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Sigma-Aldrich)
- ↑ Williams JS, Williams GH (2003. június). „50th anniversary of aldosterone”. J Clin Endocrinol Metab 88 (6), 2364–2372. o. PMID 12788829. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 12. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
- Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve. Digitális Tankönyvtár. Medicina Könyvkiadó Zrt. (2011) (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)