A késő Csing-kor négy legfontosabb társadalombíráló regénye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A késő Csing-kor négy legfontosabb társadalombíráló regénye[1] (Kinai: 晚清四大譴責小說) a történelmileg a Csing-dinasztia (1644–1912) utolsó évtizedében a bokszerlázadástól (1900) nagyjából a köztársaság kikiáltásáig (1912) íródott társadalombíráló művek közül az irodalmilag legszínvonalasabb regények.

Ebben az időszakban Kínában mintegy ezer regény jelent meg és ekkoriban a feltörekvő polgárság érdeklődése nyomán terjedt és növekedett a kínai sajtó. Sok regény először ilyen irodalmi vagy kifejezetten politikai lapokban jelent meg folytatásokban.

A társadalombíráló regények közül Lu Hszün a kínai (és európai) irodalomtörténészek egyetértésével négy művet emelt ki. (Lu Hszün: A kínai irodalom rövid története, kinai: 中国小说史略, 1923)

Ezek a regények[szerkesztés]

  • Li Pao-csia: A hivatalnokok leleplezésének története[2] (1901–1905)
  • Liu O: Öreg Can kóborlásai (folytatásokban: 1903, könyvként: 1906)
  • Ceng Pu: Virág a bűn tengerében (1907)
  • Vu Vo-jao: Az elmúlt két évtized különös szemtanúsága[3] (1909)

Magyarul megjelent[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Liu O fordítója, Polonyi Péter sinológus utószava az Öreg Can kóborlásai 1985-ös kiadásához.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Polonyi Péter sinológus megfogalmazásábanː „leleplező irodalom”
  2. Polonyi Péter címfordítása: Hogyan fest ma a hivatali pálya.
  3. Polonyi Péter címfordítása: Különleges dolgok, amelyeket két évtizeden át láttam.