77 (szám)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
77
(hetvenhét)
… 73 74 75 76 « 77 » 78 79 80 81 …
… 40 50 60 70  80 90 100 110 …
… 0  100 200 300 400 …
Tulajdonságok
Normálalak 7,7 · 101
Kanonikus alak 71 · 111
Osztók 1, 7, 11, 77
Római számmal LXXVII
Számrendszerek
Bináris alak 10011012
Oktális alak 1158
Hexadecimális alak 4D16
Számelméleti függvények értékei
Euler-függvény 60
Möbius-függvény 1
Mertens-függvény ‒2

A 77 (római számmal: LXXVII) egy természetes szám, félprím, a 7 és a 11 szorzata.

A szám a matematikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tízes számrendszerbeli 77-es a kettes számrendszerben 1001101, a nyolcas számrendszerben 115, a tizenhatos számrendszerben 4D alakban írható fel.

A 77 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 71 · 111 szorzattal, normálalakban a 7,7 · 101 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 7, 11 és 77.

A 77 négyzete 5929, köbe 456 533, négyzetgyöke 8,77496, köbgyöke 4,25432, reciproka 0,012987. A 77 egység sugarú kör kerülete 483,80527 egység, területe 18 626,50284 területegység; a 77 egység sugarú gömb térfogata 1 912 320,959 térfogategység.

A 77 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 60, a Möbius-függvényé 1, a Mertens-függvényé −2.

A szám mint sorszám, jelzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A periódusos rendszer 77. eleme az irídium.

A szám mint jelkép, kód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számmisztikában a 77 az egyik mesterszám, jelentése: Kreatív gondolkodás.