29 Amphitrite

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
29 Amphitrite
Felfedezése
Felfedező: Albert Marth[1]
Felfedezés ideje: 1854. március 1.[1]
Kategória: S-típusú kisbolygók
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 2,741 CsE[1]
Perihélium távolsága: 2,368 CsE[1]
Fél nagytengely: 2,554 CsE[1]
Pálya excentricitása: 0,073[1]
Orbitális periódus: 4,08 év[1]
Közepes anomália: 87,158°[1]
Inklináció: 6,096°[1]
Felszálló csomó hossza: 356,48°[1]
Perihélium szöge: 63,208°[1]
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő: 212,22[1]
Forgási periódus: 5,39 h[1]
Albedó: 0,179[1]
Abszolút fényesség: 5,85 magnitúdó[1]

A 29 Amphitrite az S-típusú kisbolygók körébe tartozik a színképe alapján. Albert Marth fedezte föl 1854. március 1-jén.

Pályája, kísérője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 29 Amphitrite pályája az egyik legkörszerűbb kisbolygópálya (e=0.073). Keringési ideje 4.08 év. A pálya félnagytengelye 2.554 CsE. Az egyik legnagyobb méretű ilyen anyagú kisbolygó és csak néhány nagyobb méretű S-típusú kisbolygót ismerünk: 15 Eunomia, 3 Juno, 7 Iris és 532 Herculina. 1979-ben kísérő holdacskát fedeztek föl mellette.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tedesco, E. F. (1979): Binary Asteroids: Evidence for Their Existence from Lightcurves. Science, 203, issue 4383, pp. 905–907.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. február 26.)