532 Herculina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
532 Herculina
Felfedezése
Felfedező: Max Wolf[1]
Felfedezés ideje: 1904. április 20.[1]
Kategória: S-típusú kisbolygók
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 3,264 CsE[1]
Perihélium távolsága: 2,277 CsE[1]
Fél nagytengely: 2,771 CsE[1]
Pálya excentricitása: 0,178[1]
Orbitális periódus: 4,61 év[1]
Közepes anomália: 252,537°[1]
Inklináció: 16,313°[1]
Felszálló csomó hossza: 107,599°[1]
Perihélium szöge: 76,633°[1]
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő: 222,39[1]
Forgási periódus: 9,405 h[1]
Albedó: 0,169[1]
Abszolút fényesség: 5,81 magnitúdó[1]

Az 532 Herculina kisbolygó az S-típusú kisbolygók közé tartozik. Max Wolf német csillagász fedezte föl 1904. április 20-án. Pályájának félnagytengelye 2,77 CsE. Excentricitása 0,177, pályahajlása i=16,30, keringési ideje 4,62 év.

Fizikai jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Herculina kisbolygó a 20 legnagyobb méretű kisbolygó közé tartozik. Fénygörbéje bonyolult alakjára engedett következtetni. Az égitest alakját közelítő háromtengelyű ellipszoid mérete: 260 x 220 x 215 km. A legújabb fotometriai vizsgálatok alapján egy nagy kráter található a kisbolygón.

Holdja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SAO 1220774 jelzésű csillaggal történt fedése alkalmával, 1978-ban fölfedezték, hogy kísérő holdacska található mellette. A holdacska egy 45 kilométer átmérőjű test, amely mintegy 1,000 kilométeres távolságban kering a Herculina körül. Az 1993-ban a Hubble Space Telescopepal történt megerősítő észlelés során azonban a kísérőt nem találták meg.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tedesco, E. F. (1979): Binary Asteroids: Evidence for Their Existence from Lightcurves. Science, 203, issue 4383, pp. 905–907.
  • Kaasalainen, M., Torppa, J., Piironen, J. (2002): 'Models of Twenty Asteroids from Photometric Data, Icarus 159, 369–395
  • Dunham, D. W. (1978): Satellite of Minor Planet 532 Herculina Discovered During Occultation, The Minor Planet Bulletin, Volume 6, p. 13-14 (December 1978)
  • Storrs et.al. (1999): Imaging observations of asteroids with Hubble Space Telescope. Icarus 137, 260–268.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. február 26.)