Ugrás a tartalomhoz

„Vad vízibivaly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
42. sor: 42. sor:


== Rendszertani besorolása ==
== Rendszertani besorolása ==
Az évek során a különböző kutatók és szervezetek között - [[Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe]], [[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet]], stb. - számos vita folyt arról, a [[házi vízibivaly]] ''(Bubalus bubalis)'' és a '''vad vízibivaly''' egy fajt alkot-e, vagy manapság külön fajoknak tekinthetők-e. Az [[őstulok]] ''(Bos primigenius)'' és [[szarvasmarha]] ''(Bos taurus)'' mintájára, manapság a legtöbben a két bivalyt külön, önálló fajnak tartják, ámbár nem mindenki.<ref>{{cite journal |author1=Gentry, A. |author2=Clutton-Brock, J. |author3=Groves, C. P. |name-list-style=amp |year=2004 |title=The naming of wild animal species and their domestic derivatives |journal=Journal of Archaeological Science |volume=31 |issue= 5|pages=645–651 |url=http://www.rhinoresourcecenter.com/pdf_files/129/1297897712.pdf |doi=10.1016/j.jas.2003.10.006}}</ref><ref>FAO (2013). [http://dad.fao.org/cgi-bin/EfabisWeb.cgi?sid=ed0eff86d3187bc80655e681362a8e22,reportsreport13_50000020 ''Breeds from species: Buffalo''.] Domestic Animal Diversity Information System, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome.</ref><ref>{{Cite journal |last=Minervino |first=A. H. H. |last2=Zava |first2=M. |last3=Vecchio |first3=D. |last4=Borghese |first4=A. |name-list-style=amp |date=2020 |title=''Bubalus bubalis'': A Short Story |journal=Frontiers in Veterinary Science |volume=7 |page=570413 |doi=10.3389/fvets.2020.570413 |doi-access=free |pmid=33335917}}</ref><ref>{{Cite journal |last=Burton |first=J. A. |last2=Hedges |first2=S. |last3=Mustari|first3=A. H. |name-list-style=amp |date=2005 |title=The taxonomic status, distribution and conservation of the lowland anoa ''Bubalus depressicornis'' and mountain anoa ''Bubalus quarlesi'' |journal=Mammal Review |volume=35 |issue=1 |pages=25–50 |doi=10.1111/j.1365-2907.2005.00048.x |url=https://www.academia.edu/download/47170877/The_taxonomic_status_distribution_and_co20160711-4223-1x3l84r.pdf}}</ref> Valószínűleg a házi vízibivalynak a vad vízibivaly az őse.<ref>Ellerman, J. R., Morrison-Scott, T. C. S. (1966). [https://archive.org/stream/checklistofindia00elle#page/382/mode/2up ''Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946'']. Second edition. London: British Museum of Natural History. Pp 383–384.</ref>
Az évek során a különböző kutatók és szervezetek között - [[Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe]], [[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet]], stb. - számos vita folyt arról, a [[házi vízibivaly]] ''(Bubalus bubalis)'' és a '''vad vízibivaly''' egy fajt alkot-e, vagy manapság külön fajoknak tekinthetők-e. Az [[őstulok]] ''(Bos primigenius)'' és [[szarvasmarha]] ''(Bos taurus)'' mintájára, manapság a legtöbben a két bivalyt külön, önálló fajnak tartják, ámbár nem mindenki.<ref>{{cite journal |author1=Gentry, A. |author2=Clutton-Brock, J. |author3=Groves, C. P. |name-list-style=amp |year=2004 |title=The naming of wild animal species and their domestic derivatives |journal=Journal of Archaeological Science |volume=31 |issue= 5|pages=645–651 |url=http://www.rhinoresourcecenter.com/pdf_files/129/1297897712.pdf |doi=10.1016/j.jas.2003.10.006}}</ref><ref>FAO (2013). [http://dad.fao.org/cgi-bin/EfabisWeb.cgi?sid=ed0eff86d3187bc80655e681362a8e22,reportsreport13_50000020 ''Breeds from species: Buffalo''.] Domestic Animal Diversity Information System, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome.</ref><ref>{{Cite journal |last=Minervino |first=A. H. H. |last2=Zava |first2=M. |last3=Vecchio |first3=D. |last4=Borghese |first4=A. |name-list-style=amp |date=2020 |title=''Bubalus bubalis'': A Short Story |journal=Frontiers in Veterinary Science |volume=7 |page=570413 |doi=10.3389/fvets.2020.570413 |doi-access=free |pmid=33335917}}</ref><ref>{{Cite journal |last=Burton |first=J. A. |last2=Hedges |first2=S. |last3=Mustari|first3=A. H. |name-list-style=amp |date=2005 |title=The taxonomic status, distribution and conservation of the lowland anoa ''Bubalus depressicornis'' and mountain anoa ''Bubalus quarlesi'' |journal=Mammal Review |volume=35 |issue=1 |pages=25–50 |doi=10.1111/j.1365-2907.2005.00048.x |url=https://www.academia.edu/download/47170877/The_taxonomic_status_distribution_and_co20160711-4223-1x3l84r.pdf}}</ref> Valószínűleg a házi vízibivalynak a vad vízibivaly az őse.<ref>Ellerman, J. R., Morrison-Scott, T. C. S. (1966). [https://archive.org/stream/checklistofindia00elle#page/382/mode/2up ''Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946'']. Second edition. London: British Museum of Natural History. Pp 383–384.</ref><ref>{{cite journal |author1=Gentry, A. |author2=Clutton-Brock, J. |author3=Groves, C. P. |year=2004 |title=The naming of wild animal species and their domestic derivatives |journal=Journal of Archaeological Science |volume=31 |issue=5|pages=645–651 |url=http://www.rhinoresourcecenter.com/pdf_files/129/1297897712.pdf |doi=10.1016/j.jas.2003.10.006}}</ref><ref>{{cite journal |author=Flamand, J.R.B. |author2=Vankan, D. |author3=Gairhe, K.P. |author4=Duong, H. |author5=Barker, J.S.F. |date=2003 |url=http://www.aseanbiodiversity.info/Abstract/51008400.pdf |title=Genetic identification of wild Asian water buffalo in Nepal |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20130602151435/http://www.aseanbiodiversity.info/Abstract/51008400.pdf |archive-date=June 2, 2013 |journal=Animal Conservation |volume=6 |issue=3 |pages=265–270 |doi=10.1017/s1367943003003329}}</ref>


== Előfordulása ==
== Előfordulása ==
A vad vízibivaly egykoron majdnem az egész [[India|Indiában]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] előfordult; manapság viszont főleg [[Asszám]]ba szorult vissza.<ref name="Choudhury2010">Choudhury, A. (2010). ''The vanishing herds: the wild water buffalo''. Gibbon Books, Rhino Foundation, CEPF & COA, Taiwan, Guwahati, India.</ref> A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' adatai szerint 1986-ban csak 4000&nbsp;példánya létezett, de 2010-ben már csak 3400&nbsp;egyede élt. Vadon, csak Indiában, [[Nepál]]ban, [[Bhután]], [[Thaiföld]]ön és [[Kambodzsa|Kambodzsában]] él. Állítólag még [[Mianmar]]ban is megtalálható; azonban ehhez nincs bizonyíték. [[Banglades]]ből, [[Laosz]]ból, [[Vietnám]]ból és [[Srí Lanka|Srí Lankából]] kiirtották. Srí Lanka mai állománya valószínű, hogy visszavadult házi vízibivalyoktól származik.<ref>{{cite journal |author1=Lau, C. H. |author2=Drinkwater, R. D. |author3=Yusoff, K. |author4=Tan, S. G. |author5=Hetzel, D. J. S. |author6=Barker, J. S. F. |year=1998 |title=Genetic diversity of Asian water buffalo (''Bubalus bubalis''): mitochondrial DNA D-loop and cytochrome b sequence variation |journal=Animal Genetics |volume=29 |issue=4 |pages=253–264 |doi= 10.1046/j.1365-2052.1998.00309.x|pmid=9745663 |url=http://psasir.upm.edu.my/id/eprint/40058/1/Genetic%20diversity%20of%20Asian%20water%20buffalo%20%28Bubalus%20bubalis%29.pdf}}</ref><ref name=Groves2006>{{cite book |author=Groves, C. P. |chapter=Domesticated and Commensal Mammals of Austronesia and Their Histories |pages=161–176 |year=2006 |title=The Austranesians |location=Canberra |publisher=Research School of Pacific Studies, The Australian National University |editor=Bellwood, P. |editor2=Fox, J. J. |editor3=Tryon, D.}}</ref>
A vad vízibivaly egykoron majdnem az egész [[India|Indiában]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] előfordult; manapság viszont főleg [[Asszám]]ba szorult vissza.<ref name="Choudhury2010">Choudhury, A. (2010). ''The vanishing herds: the wild water buffalo''. Gibbon Books, Rhino Foundation, CEPF & COA, Taiwan, Guwahati, India.</ref> A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' adatai szerint 1986-ban csak 4000&nbsp;példánya létezett, de 2010-ben már csak 3400&nbsp;egyede élt. Vadon, csak Indiában, [[Nepál]]ban, [[Bhután]], [[Thaiföld]]ön és [[Kambodzsa|Kambodzsában]] él. Állítólag még [[Mianmar]]ban is megtalálható; azonban ehhez nincs bizonyíték. [[Banglades]]ből, [[Laosz]]ból, [[Vietnám]]ból és [[Srí Lanka|Srí Lankából]] kiirtották. Srí Lanka mai állománya valószínű, hogy visszavadult házi vízibivalyoktól származik.<ref>{{cite journal |author1=Lau, C. H. |author2=Drinkwater, R. D. |author3=Yusoff, K. |author4=Tan, S. G. |author5=Hetzel, D. J. S. |author6=Barker, J. S. F. |year=1998 |title=Genetic diversity of Asian water buffalo (''Bubalus bubalis''): mitochondrial DNA D-loop and cytochrome b sequence variation |journal=Animal Genetics |volume=29 |issue=4 |pages=253–264 |doi= 10.1046/j.1365-2052.1998.00309.x|pmid=9745663 |url=http://psasir.upm.edu.my/id/eprint/40058/1/Genetic%20diversity%20of%20Asian%20water%20buffalo%20%28Bubalus%20bubalis%29.pdf}}</ref><ref name=Groves2006>{{cite book |author=Groves, C. P. |chapter=Domesticated and Commensal Mammals of Austronesia and Their Histories |pages=161–176 |year=2006 |title=The Austranesians |location=Canberra |publisher=Research School of Pacific Studies, The Australian National University |editor=Bellwood, P. |editor2=Fox, J. J. |editor3=Tryon, D.}}</ref><ref name="Choudhury94">{{cite journal |author=Choudhury, A. |year=1994 |title=The decline of the wild water buffalo in northeast India |journal=Oryx |volume=28 |issue=1 |pages=70–73 |doi=10.1017/s0030605300028325}}</ref>


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==
A fej-testhossza 240-300&nbsp;centiméter, marmagassága 150-190&nbsp;centiméter, [[farok]]hossza 60-100&nbsp;centiméter és testtömege 600-1200&nbsp;kilogramm; az átlag 900&nbsp;kilogramm. Mindkét nemnek van [[szarv]]a. A kifejlett bikák szarvhegye között, akár 2&nbsp;méter is lehet. [[Bőr (anatómia)|Bőre]] hamuszürke vagy fekete. Szőrzete közepesen hosszú és ritka; a homlokán egy kis csomó látható belőle. A farokvége bojtos. [[Pata (állattan)|Patái]] nagyok és szélesek. [[Fül]]ei a nagy testéhez képest kicsik. Pofája eléggé keskeny.
A fej-testhossza 240-300&nbsp;centiméter, marmagassága 150-190&nbsp;centiméter, [[farok]]hossza 60-100&nbsp;centiméter és testtömege 600-1200&nbsp;kilogramm; az átlag 900&nbsp;kilogramm. Mindkét nemnek van [[szarv]]a. A kifejlett bikák szarvhegye között, akár 2&nbsp;méter is lehet. [[Bőr (anatómia)|Bőre]] hamuszürke vagy fekete. Szőrzete közepesen hosszú és ritka; a homlokán egy kis csomó látható belőle. A farokvége bojtos. [[Pata (állattan)|Patái]] nagyok és szélesek. [[Fül]]ei a nagy testéhez képest kicsik. Pofája eléggé keskeny.<ref name="Nowak99">{{cite book |author=Nowak, R. M. |year=1999 |title=Walker's Mammals of the World |volume=1 |location=Baltimore, USA and London, UK |publisher=The Johns Hopkins University Press |isbn= 9780801857898|chapter=Asian water buffalo |chapter-url=https://books.google.com/books?id=7W-DGRILSBoC&pg=PA1147}}</ref><ref name="Aryal2011">{{cite journal |last1= Aryal|first1=A.|last2=Shrestha|first2=T.K. |last3=Ram|first3=A.|last4= Frey|first4=W.|last5= Groves|first5=C.|last6= Hemmer|first6=H. |last7=Dhakal|first7=M. |last8=Koirala |first8=R.J. |last9=Heinen|first9=J. |last10=Raubenheimer|first10=D. |year=2011 |title=Call to conserve the Wild Water Buffalo (''Bubalus arnee'') in Nepal |journal=International Journal of Conservation Science |volume=2 |issue=4 |pages=261–268 |url=http://ijcs.ro/pub/IJCS-11-23-Aryal.pdf}}</ref><ref name="Ahrestani2016">{{cite book |editor1=Ahrestani, F.S. |editor2=Sankaran, M. |last1=Ahrestani |first1=F.S.|last2= Heitkönig |first2=I.M.A. |last3=Matsubayashi|first3=H. |last4=Prins|first4=H.H.T. |title=The Ecology of Large Herbivores in South and Southeast Asia |chapter=Grazing and Browsing by Large Herbivores in South and Southeast Asia |year=2016 |pages=99–120 |series=Ecological Studies |volume=225 |doi=10.1007/978-94-017-7570-0_4 |publisher=Springer |isbn=9789401775700}}</ref><ref>{{cite journal |author1=Class, M. |author2=Lechner-Doll, M. |author3=Streich, W. J. |year=2004 |title=Differences in the range of fecal dry matter content between feeding types of captive wild ruminants |journal=Acta Theriologica |volume=49 |issue=2 |pages=259–267 |doi= 10.1007/bf03192525|s2cid=13441339 }}</ref><ref>{{cite book |year=2008 |title=A Guide to the Mammals of China |editor1=Smith, A. T. |editor2=Xie, Y. |publisher=Princeton University Press |location=Oxfordshire |isbn=9781400834112 |author1=MacKinon, J. |chapter=Subfamily Bovinae |chapter-url=https://books.google.com/books?id=ka-9f68nPT4C&pg=PA472 |pages=472}}</ref>


== Életmódja ==
== Életmódja ==
Egyaránt mozoghat nappal és éjjel. A tehenek borjaikkal általában 30&nbsp;fős csordákba verődnek, de az itatóhelyeknél vagy a jó legelőkön akár 500&nbsp;egyed is összegyülhet. A fiatal bikák nagyjából 10&nbsp;fős csordákat alkotnak, míg az idősebbek magányosak. [[Perjefélék]]kel és [[palkafélék]]kel táplálkozik. Legfőbb ellenségei az [[ember]]en kívül, a [[tigris (állat)|tigris]], a [[mocsári krokodil]] ''(Crocodylus palustris)'' és az [[örvös medve]].
Egyaránt mozoghat nappal és éjjel. A tehenek borjaikkal általában 30&nbsp;fős csordákba verődnek, de az itatóhelyeknél vagy a jó legelőkön akár 500&nbsp;egyed is összegyülhet. A fiatal bikák nagyjából 10&nbsp;fős csordákat alkotnak, míg az idősebbek magányosak. [[Perjefélék]]kel és [[palkafélék]]kel táplálkozik.<ref>{{cite journal | author = Daniel J. C., Grubh B. R. | year = 1966 | title = The Indian wild buffalo ''Bubalus bubalis'' (Linn), in peninsular India: a preliminary survey | url = https://www.biodiversitylibrary.org/page/47950304 | journal = Journal of the Bombay Natural History Society | volume = 63 | pages = 32–53}}</ref><ref>Lēkhakun, B., Mcneely, J. A. (1988). ''Mammals of Thailand''. 2nd edition. Saha Karn Bhaet, Bangkok, Thailand</ref> Legfőbb ellenségei az [[ember]]en kívül, a [[tigris (állat)|tigris]], a [[mocsári krokodil]] ''(Crocodylus palustris)'' és az [[örvös medve]].<ref>Humphrey, S. R., Bain, J. R. (1990). ''Endangered animals of Thailand''. Issue 6 of Flora & Fauna handbook. Sandhill Crane Press. {{ISBN|1-877743-05-4}}</ref>


== Szaporodása ==
== Szaporodása ==

A lap 2021. február 9., 14:32-kori változata

 Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2021. február 9.
Vad vízibivaly
Bika a Kaziranga Nemzeti Parkban
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bubalina
Nem: Bubalus
C. H. Smith, 1827
Faj: B. arnee
Tudományos név
Bubalus arnee
Kerr, 1792
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vad vízibivaly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vad vízibivaly témájú médiaállományokat és Vad vízibivaly témájú kategóriát.

A vad vízibivaly (Bubalus arnee) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.[1][2]

Rendszertani besorolása

Az évek során a különböző kutatók és szervezetek között - Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, stb. - számos vita folyt arról, a házi vízibivaly (Bubalus bubalis) és a vad vízibivaly egy fajt alkot-e, vagy manapság külön fajoknak tekinthetők-e. Az őstulok (Bos primigenius) és szarvasmarha (Bos taurus) mintájára, manapság a legtöbben a két bivalyt külön, önálló fajnak tartják, ámbár nem mindenki.[3][4][5][6] Valószínűleg a házi vízibivalynak a vad vízibivaly az őse.[7][8][9]

Előfordulása

A vad vízibivaly egykoron majdnem az egész Indiában és Délkelet-Ázsiában előfordult; manapság viszont főleg Asszámba szorult vissza.[10] A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint 1986-ban csak 4000 példánya létezett, de 2010-ben már csak 3400 egyede élt. Vadon, csak Indiában, Nepálban, Bhután, Thaiföldön és Kambodzsában él. Állítólag még Mianmarban is megtalálható; azonban ehhez nincs bizonyíték. Bangladesből, Laoszból, Vietnámból és Srí Lankából kiirtották. Srí Lanka mai állománya valószínű, hogy visszavadult házi vízibivalyoktól származik.[11][12][13]

Megjelenése

A fej-testhossza 240-300 centiméter, marmagassága 150-190 centiméter, farokhossza 60-100 centiméter és testtömege 600-1200 kilogramm; az átlag 900 kilogramm. Mindkét nemnek van szarva. A kifejlett bikák szarvhegye között, akár 2 méter is lehet. Bőre hamuszürke vagy fekete. Szőrzete közepesen hosszú és ritka; a homlokán egy kis csomó látható belőle. A farokvége bojtos. Patái nagyok és szélesek. Fülei a nagy testéhez képest kicsik. Pofája eléggé keskeny.[14][15][16][17][18]

Életmódja

Egyaránt mozoghat nappal és éjjel. A tehenek borjaikkal általában 30 fős csordákba verődnek, de az itatóhelyeknél vagy a jó legelőkön akár 500 egyed is összegyülhet. A fiatal bikák nagyjából 10 fős csordákat alkotnak, míg az idősebbek magányosak. Perjefélékkel és palkafélékkel táplálkozik.[19][20] Legfőbb ellenségei az emberen kívül, a tigris, a mocsári krokodil (Crocodylus palustris) és az örvös medve.[21]

Szaporodása

Általában október-november között párosodik, de egyes állományok egész évben szaporodhatnak. A vemhesség 10-11 hónapig tart; ennek végén 1, de néha 2 borjú születik. A tehén csak minden második évben hajlandó szaporodni. A bika 18 hónaposan, míg a tehén 3 évesen válik ivaréretté. Legfeljebb 25 évig él.

Jegyzetek

  1. ↑ Arnee Bos arnee, The Animal Kingdom or zoological system of the celebrated Sir Charles Linnaeus. Class I. Mammalia. Edinburgh & London: A. Strahan & T. Cadell, 336. o. (1792. június 7.) 
  2. ↑ Sub-genus I. Bubalus, The animal kingdom arranged in conformity with its organization. London: Geo. B. Whittaker, 371–373. o. (1827) 
  3. ↑ (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645–651. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006.  
  4. ↑ FAO (2013). Breeds from species: Buffalo. Domestic Animal Diversity Information System, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome.
  5. ↑ Minervino, A. H. H. (2020. június 7.). „Bubalus bubalis: A Short Story”. Frontiers in Veterinary Science 7, 570413. o. DOI:10.3389/fvets.2020.570413. PMID 33335917.  
  6. ↑ Burton, J. A. (2005. június 7.). „The taxonomic status, distribution and conservation of the lowland anoa Bubalus depressicornis and mountain anoa Bubalus quarlesi”. Mammal Review 35 (1), 25–50. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.2005.00048.x.  
  7. ↑ Ellerman, J. R., Morrison-Scott, T. C. S. (1966). Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946. Second edition. London: British Museum of Natural History. Pp 383–384.
  8. ↑ (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645–651. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006.  
  9. ↑ Flamand, J.R.B. (2003. június 7.). „Genetic identification of wild Asian water buffalo in Nepal”. Animal Conservation 6 (3), 265–270. o. DOI:10.1017/s1367943003003329.  
  10. ↑ Choudhury, A. (2010). The vanishing herds: the wild water buffalo. Gibbon Books, Rhino Foundation, CEPF & COA, Taiwan, Guwahati, India.
  11. ↑ (1998) „Genetic diversity of Asian water buffalo (Bubalus bubalis): mitochondrial DNA D-loop and cytochrome b sequence variation”. Animal Genetics 29 (4), 253–264. o. DOI:10.1046/j.1365-2052.1998.00309.x. PMID 9745663.  
  12. ↑ Groves, C. P..szerk.: Bellwood, P.: Domesticated and Commensal Mammals of Austronesia and Their Histories, The Austranesians. Canberra: Research School of Pacific Studies, The Australian National University, 161–176. o. (2006) 
  13. ↑ Choudhury, A. (1994). „The decline of the wild water buffalo in northeast India”. Oryx 28 (1), 70–73. o. DOI:10.1017/s0030605300028325.  
  14. ↑ Nowak, R. M.. Asian water buffalo, Walker's Mammals of the World. Baltimore, USA and London, UK: The Johns Hopkins University Press (1999). ISBN 9780801857898 
  15. ↑ (2011) „Call to conserve the Wild Water Buffalo (Bubalus arnee) in Nepal”. International Journal of Conservation Science 2 (4), 261–268. o.  
  16. ↑ Grazing and Browsing by Large Herbivores in South and Southeast Asia, The Ecology of Large Herbivores in South and Southeast Asia, Ecological Studies. Springer, 99–120. o.. DOI: 10.1007/978-94-017-7570-0_4 (2016). ISBN 9789401775700 
  17. ↑ (2004) „Differences in the range of fecal dry matter content between feeding types of captive wild ruminants”. Acta Theriologica 49 (2), 259–267. o. DOI:10.1007/bf03192525.  
  18. ↑ Subfamily Bovinae, A Guide to the Mammals of China. Oxfordshire: Princeton University Press, 472. o. (2008). ISBN 9781400834112 
  19. ↑ Daniel J. C., Grubh B. R. (1966). „The Indian wild buffalo Bubalus bubalis (Linn), in peninsular India: a preliminary survey”. Journal of the Bombay Natural History Society 63, 32–53. o.  
  20. ↑ Lēkhakun, B., Mcneely, J. A. (1988). Mammals of Thailand. 2nd edition. Saha Karn Bhaet, Bangkok, Thailand
  21. ↑ Humphrey, S. R., Bain, J. R. (1990). Endangered animals of Thailand. Issue 6 of Flora & Fauna handbook. Sandhill Crane Press. ISBN 1-877743-05-4

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wild water buffalo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vad_vízibivaly&oldid=23538991”