Zöld vonal (Metropolitan Area Express)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
     MAX Green Line
Clackamas irányú szerelvény Portlandben
Clackamas irányú szerelvény Portlandben
Adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
HelyszínPortland (Oregon)
Típusvasútvillamos
HálózatMetropolitan Area Express
Átadás2009. szeptember 12.
Állomások/megállók száma29
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátásegyenáram
Feszültség750 V
Napi forgalom24 300
Éves forgalom24 300
Üzemeltető
ÜzemeltetőTriMet
TulajdonosTriMet
A(z)      MAX Green Line weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Útvonaldiagram
     Narancssárga vonal
PSU South/SW 6th & College
PSU South/SW 5th & Jackson
PSU Urban Center/
SW 6th & Montgomery
SW 5th & Mill
SW 6th & Madison
City Hall/SW 5th & Jefferson
Pioneer Courthouse/SW 6th
Pioneer Place/SW 5th
SW 6th & Pine
SW 5th & Oak
NW 6th & Davis
NW 5th & Couch
Union Station/NW 6th & Hoyt
Union Station/NW 5th & Glisan
Acélhíd (Willamette folyó)
     Kék és
     sárga vonalak
Rose Quarter pályaudvar
Interstate 5
Convention Center
NE 7th Ave
Tárolóvágány
Lloyd Center/NE 11th Ave
Hollywood/NE 42nd Ave
Tárolóvágány
NE 60th Ave
NE 82nd Ave
Interstate 84/205
Gateway/NE 99th Ave pályaudvar
     Piros vonal
     Kék vonal
Tárolóvágány
SE Main St
SE Division St
SE Powell Blvd
SE Holgate Blvd
Lents/SE Foster Rd
Johnson-patak
SE Flavel St
SE Fuller Rd
Clackamas Town Center
pályaudvar

A Metropolitan Area Express zöld vonala vasútvillamos-viszonylat az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Portland városában, a PSU South/SW 6th & College Street és PSU South/SW 5th & Jackson Street megállóhelyek, valamint a Clackamas Town Center pályaudvar között. A 24,1 kilométer hosszú,[* 1] harminc megállós viszonylatot a TriMet üzemelteti. Az egyetlen viszonylat, amely az összes többivel fonódik: a sárga és narancssárga vonalakkal a Portland Transit Mallon, a kék és piros vonalakkal pedig a Banfield Freeway mentén. Üzemideje napi 21,5 óra, követési ideje 15 perc. A hálózat harmadik legforgalmasabb vonala, 2019 szeptemberében napi 19 160 utast szállított.

A Clackamas megyei vasútépítési tervek az 1980-as évek közepéig visszanyúlnak, amikor két vonalat kívántak építeni. Egyik az I-205 BRT nyomvonalának felhasználásával a Clackamas Town Centertől a Portlandi nemzetközi repülőtérig közlekedett volna. Az 1990-es évekbeli megvalósíthatósági tanulmányok hatására ezt elvetették, helyette a South/North viszonylatot akarták megépíteni, azonban a javaslat az összes népszavazáson elbukott. 2001-ben a regionális tisztviselők bemutatták az átdolgozott kétrészes projekt első fázisát, a South Corridor Transportation Projectet, amely az Interstate 205 és a Portland Transit Mall összekötésére irányult. A helyi lakosok 2003-ban megszavazták az I-205/Portland Mall Light Rail Projectet, melynek építése 2007 elején kezdődött. A viszonylatot két részletben adták át: a Portland Transit Mallt 2009 augusztusában, az I-205 menti szegmenst pedig szeptemberben. A menetrend szerinti közlekedés 2009. szeptember 12-én indult.[* 2]

A Southwest Corridor Light Rail Project részeként a viszonylatot Délnyugat-Portlandig, Tigardig és Tualatinig hosszabbítanák. A 18 kilométer hosszú, 13 megállós szakasz építése 2022 és 2027 között történt volna, azonban a finanszírozásra irányuló adóemelési javaslat a 2020. november 3-ai népszavazáson elbukott, így az építkezést határozatlan időre elhalasztották.

Története[szerkesztés]

Építkezés az Interstate 205 mentén 2008-ban
A Portland Transit Mall átépítése
Vonat a Foster út feletti hídon

I-205 MAX[szerkesztés]

Kezdeti javaslatok[szerkesztés]

A Westside MAX (a kék vonal Portland és Gresham közötti szakasza) építésének előrehaladtával[2] a Metro regionális kormányzat bejelentette Clackamas megyei vasútépítési terveit. Kettő vonalat javasoltak: a Portlandi nemzetközi repülőtér és az Interstate 205 mentén a Clackamas Town Center bevásárlóközpont közöttit,[3] illetve a McLoughlin sugárút mentén Portland, Milwaukie és Oregon City közöttit.[4] A helyi és állami tisztviselőkből álló JPACT 1987-ben az elvetett I-205 buszkorridor[5] menti vonalvezetést preferálta,[6][7] a TriMet a szövetségi támogatásokat viszont a Washington megyei vasútépítésre fordította volna, így az I-205 menti szakaszhoz szükséges 88 millió dollárt önkormányzati és magánszektorbeli finanszírozásból biztosították volna.[8]

A Clackamas és Washington megyék közötti vita során előbbi tisztviselői le kívánták hívni a felhagyott buszkorridorra fennmaradt 17 millió dolláros szövetségi támogatást.[9][10] A Metro 1989 januárjában biztosította a feleket a nyugati vonalszakasz prioritásáról, valamint frissített regionális tervükben szerepeltek a két vonalhoz szükséges előkészítő munkálatok.[11] A Szenátus költségvetési bizottsága az év szeptemberében kétmillió dollár támogatást ítélt meg, de Mark Hatfield oregoni és Brock Adams washingtoni szenátorok, a bizottság tagjai elérték, hogy a washingtoni Clark megyéig tartó hosszabbítást is finanszírozzák.[12][13]

A tanulmányok kezdetben a Columbia folyón a vancouveri vásártérig tartó nyomvonalat vizsgálták,[13][14] de a tervek később már a Willamette folyót és az Interstate 5-öt tartalmazták.[15] A Hazel Dellt és a Clackamas Town Centert összekötő negyven kilométeres szakasz (South/North) tervezetét 1994-ben véglegesítették.[16] Portland lakosai 1994 novemberében megszavazták a 475 millió dolláros kötvénykibocsátást, ami a 2,8 milliárdos projekt oregoni önrészét fedezte volna,[17] azonban a washingtoni önrészt fedező forgalmiadó- és járműjövedékiadó-emelési javaslat Clark megyében az 1995. február 7-ei népszavazáson elbukott.[18] A TriMet később a Portlandig rövidített, az 1996-os és 1998-as népszavazásokon elutasított szakaszra próbált szövetségi forrásokat szerezni.[19][20] 1997-ben a Bechtel mérnökiroda ajánlatot tett a Gateway pályaudvar és a nemzetközi repülőtér közötti szakasz megépítésére, amit ma a piros vonal használ.[21]

Finanszírozása[szerkesztés]

2001 májusában a JPACT a korábbi javaslatokat felülvizsgálta,[22] egy hónap múlva pedig bejelentette a 8,8 millió dolláros South Corridor tanulmány elkészítését,[23] amelyben 2003 januárjára öt lehetséges alternatívát neveztek meg: mindkét vonal megépítése, egy vonal megépítése egy buszjárattal kiegészítve, bus rapid transit létesítése, illetve buszsávok kijelölése.[24] A szervezet az első opciót preferálta: a viszonylatokat két részletben építenék meg; az I-205 menti 2009-ben,[25] a Portland–Milwaukie vonal pedig öt évvel később nyílna meg.[26] Mivel az I-205 menti korridor már létezett, adót pedig nem emelhettek, ezért ezt választották első fázisnak.[27] A sikeres népszavazást[28][29] követően az illetékesek 2003 áprilisára megkezdték a South Corridor projekt kidolgozását,[25][30] októberre pedig elkészültek a kivitelezési tervek, melyek szerint első lépésként a vasutat bevezetik a Portland Transit Mallra.[31] A végleges környezeti hatástanulmányt 2004 novemberében tették közzé, a szükséges földterületek felmérése pedig egy évvel később kezdődött.[32][33]

A szövetségi kormány 2006. február 7-én döntött a projekt támogatásáról;[34] az 575,7 millió dolláros beruházásból[35] 355,7-et különítettek el a szakaszra.[36] A TriMet negyven százalékos (kiigazítatlan) önrésszel 197,4 millió fizetését vállalta,[37] a fennmaradó hatvan százalékot (345 millió) a szövetségi kormány „új kezdetek” programja fedezte.[34][38] A Szövetségi Közlekedési Hatóság elnöke a szerződést 2007. július 3-án írta alá Portlandben.[39] 2009 májusában az American Recovery and Reinvestment Act keretében 32 millió dollár ösztönzőt biztosítottak annak érdekében, hogy a TriMet korábban törleszthesse adósságát.[40] Portland városa 15 milliót parkolási díjakból, 17 milliót a városrehabilitációs bevételekből, 6,3 milliót pedig a közüzemi díjak bevételéből finanszírozott.[37] Clackamas megye ingatlanadó-bevételeiből 36 milliót,[41][42] a TriMet 20,5 milliót,[43] a Portlandi Fejlesztési Bizottság pedig húszmilliót biztosított.[37] A transit mall térségében zajló kereskedelmi fejlesztéseket a helyi vállalkozások által finanszírozott 15,3 millió dollárból végezték el.[44]

Építése és megnyitása[szerkesztés]

2004 februárjában a projekt fővállalkozója a South Corridor Constructors – a Stacy and Witbeck, az F. E. Ward Constructors és a Granite Construction Company konzorciuma – lett; előbbi kettő vállalat az Interstate MAX építésében is részt vett.[45] A 2007 februárjában kezdődő építkezés[38][46] az I-205 kerékpárútjának 2,5 évig tartó szakaszos lezárásával indult;[47] alternatívát Portland belvárosán át biztosítottak.[48][49] Áprilisban a Johnson Creek sugárúton és a Harold utcán vasúti hidakat emeltek, majd a Stark és Washington utcákon kiásták az aluljárókat.[48] A munkálatok novemberig Clackamas megyére korlátozódtak.[50] 2008 novemberére a Gateway pályaudvar és a Flavel utca közötti vágányok lefektetésével hetven százalékos készültséget értek el.[51] A TriMet huszonkét darab Siemens S70 vonatot (Type 4) rendelt, melyeket a Siemens 2009-től szállított.[52] Az első jármű próbamenetei márciusban kezdődtek és augusztus 6-án állt forgalomba.[53][54] A helyi és állami méltóságok által is figyelemmel kísért első teljes vonalas próbajárat júliusban közlekedett.[55]

A 2009. szeptember 12-én átadott[56] viszonylat a zöld jelölést kapta. Kezdetben a Clackamas Town Centertől a PSU Urban Center megállópárig közlekedett,[57][58] de 2012 szeptemberében a PSU South megállókig hosszabbították.[59] Az új viszonylattal a hálózat hossza 10,5 kilométerrel nőtt.[60][61] A Clackamas Town Center bevásárlóközpontban és a Portlandi Állami Egyetemen tartott megnyitót szponzorok és adományok által finanszírozták. Aznap az utazás ingyenes volt, a vonatokat negyvenezren vették igénybe.[56] A gazdasági világválság[62][63] és a személyijövedelemadó-bevételek alacsony növekedése miatt keletkező 31 millió dolláros hiány miatt négy buszvonalat megszüntettek, további 49-et pedig átalakítottak.[64]

A Portland Transit Mall átépítése[szerkesztés]

Bővebben: Portland Transit Mall#Átépítése

A Portland belvárosán keresztüli észak–déli irányú átvezetés ötlete már az 1980-as években felmerült. 1991-ben egy civil tanácsadó szervezet javaslatára a város az addig csak buszokkal lefedett Portland Transit Mall alatt kiépítendő metróvonal megvalósíthatósági tanulmányát rendelte meg.[65] 1994-ben a tervezők alternatívaként felvetették a felszíni vasútvillamos lehetőségét,[66] amit később a városi is preferált a 250 millió dolláros alagúttal szemben.[67][68] A South/North javaslat elbukása után 2002-ben a beérkezett javaslatok alapján (például parkolóhelyek kijelölése) a transit mall átépítését tervezték.[69]

2003-ban a South Corridor tanulmány második fázisa rámutatott, hogy a kék, piros és sárga vonalak mellett egy negyedik viszonylat bevezetése a közös pályára kapacitásproblémákat okozna.[70] A helyi üzlettulajdonosok a Hawthorne híd helyett új átkelő építését kérték, mert aggódtak a forgalmi dugók miatt.[24][26][71] A sávok tervezésekor 2004-ben a középső sávban való vezetés és a jobb oldali peronok mellett döntöttek.[72][73] Az I-205 MAX elkészültével megkezdődött a transit mall átalakítása.[31] Az 5. és 6. sugárutakon 7-7 megálló épült,[1] ezzel a transit mall kiterjedése 44 utcasarokról 117-re nőtt,[74] emellett autók számára is átjárhatóvá tették.[75]

A munkálatokkal a Stacy and Witbeck és a Kiewit Pacific konzorciumát bízták meg.[75] A projekt előkészítéseként számos buszvonalat eltereltek,[76][77] majd az építkezés 2007. január 14-én kezdődött a transit mall lezárásával.[78][79] Az Interstate MAX építése során szerzett tapasztalatoknak megfelelően egyszerre 3-4 utcasaroknyi területet zártak le, miközben az üzletek nyitva tarthattak.[80][81][82] Korábban a díszburkolatot habarccsal rögzítették, ami nehezen volt karbantartható, így a TriMet John Knapton brit építőmérnök javaslatára – aki a Római Birodalom útépítési technikáit tanulmányozta – a homok tömítőanyagként használatával kezdett kísérletezni.[83] A síneket 64 centiméter mélyen ágyazták be a burkolatba, míg a közművezetékek 1,8–6,7 méter mélyen futnak.[75] A vágányépítés 2008 májusáig tartott; június és augusztus között az Acélhíd kitérőit építették be.[84]

Az 5. és 6. sugárutakat 2008 júliusában, két hónappal a tervezett dátum előtt adták vissza az autóforgalomnak.[85] A 2009 januárjától kezdődő próbameneteken a vonatokat kezdetben közúti járművek vontatták,[86] majd az új Type 4 kocsik megkezdték próbafutásukat.[53] A buszforgalom május 24-én indult újra,[87] a 2,9 kilométernyi új vágányhálózatot pedig augusztus 30-án avatták fel a sárga vonal nyomvonal-korrekciójával (korábban a Morrison és Yamhill utcákon járt).[88] A zöld vonalat szeptember 12-én adták át.[56] A viszonylat kezdetben csak a Union Station és a PSU Urban Center között járt,[57][58] mivel a fejlesztések akadályozták a PSU South megállók kiépítését, amiket 2012 szeptemberében adtak át.[59]

Tervezett délnyugati hosszabbítás[szerkesztés]

A Southwest Corridor egy 18 kilométeres, 13 megállós szakasz lett volna Portland és Tigard, valamint Tualatin között,[89] amely a PSU South megállópártól a Barbur Boulevard pályaudvarig, majd a Westside Express Service pályáján a Brideport Village bevásárlóközpontig haladt volna.[90] Az Oregoni Egészségtudományi Egyetem lifttel, a Portlandi Állami Egyetem pedig busszal lett volna elérhető, Tigardban pedig új járműtelep létesült volna.[91]

A 2010-ben elfogadott 2035-ös fejlesztési tervben legmagasabb prioritással a Portland–Sherwood viszonylatú nagy befogadóképességű vonal szerepelt.[92][93] 2011-ben a szövetségi kormány a Metrónak kétmillió dollárt ítélt meg a tervezésre,[94] ami során a vasútvillamos mellett a helyiérdekű vasút, a villamos és a BRT lehetőségét is megvizsgálták. A tervezés az érintett szervek bevonásával hivatalosan szeptember 28-án kezdődött.[93] 2013 júniusára a lehetőségeket a BRT-re és a vasútvillamosra szűkítették;[95] a várható alacsony utasszámok miatt a Sherwoodig hosszabbítást elvetették, valamint Tigardban nyomvonal-korrekciót eszközöltek, mivel a helyi lakosok ellenezték, hogy az Oregon Route 99W-n sávokat szüntessenek meg.[96]

2014 júniusában a tervezet már csak a Tualatin pályaudvarig,[97] később pedig már csak a Bridgeport Village bevásárlóközpontig tartó szakaszt tartalmazta.[98] 2015-ben költségcsökkentési és műszaki okokból a Marquam Hill-i alagutak megépítését elvetették.[99][100] 2016 májusában végül a vasútvillamos mellett döntöttek, egyben elvetették a Portlandi Állami Egyetemig tartó alagút tervét is.[101][102] Miután a nagy befogadóképességű vonal létesítéséről szóló referendum sikeres volt,[103] a következő évben tartott népszavazáson a tigardi szavazók a viszonylat megépítése mellett döntöttek.[104]

A 2,6–2,9 milliárd dolláros[105] projekt szerepelt a 2020-as pénzügyi tervben.[106][107] A 462 milliós hiány miatt a Tigard belvárosában kijelölt végállomás és a Barbur sugárút szűkítése mellett döntöttek; a 2019. novemberi népszavazáson mindkét javaslat elbukott. A magánszektor bevonása és a helyi szervek támogatásának köszönhetően már csak százmillió hiányzott,[108] azonban a finanszírozásra irányuló javaslat a 2020. november 3-ai népszavazáson elbukott.[109][110]Sablon:Jegyze Az építkezés 2022-től 2027-ig tartott volna, az előrejelzések szerint a viszonylat 2035-re napi 37 500 utast szállított volna.[89]

Útvonala[szerkesztés]

Térkép
A MAX hálózata, vörössel jelölve a zöld vonal

A 24,1 kilométeres viszonylat a MAX Eastside és I-205 szakaszait, valamint a Portland Transit Mallt köti össze.[1] Nyugati végállomása a transit mall területén, a Portlandi Állami Egyetemnél található PSU South megállópár.[111] Itt az északi irány a 6., míg a déli irányú az 5. sugárúton halad.[112] A Portland Streetcar, illetve a Morrison és Yamhill utcai sínpárok keresztezése[113][114][115] után a Union Stationnél található deltavágányhoz érkezik.[112] Innen az Eastside szakaszon az Acélhídon keresztezi a Willamette folyót,[116] majd a Rose Quarter és a Gateway pályaudvarok között a Banfield szakaszon halad.[117]

Innen délre fordulva az I-205 BRT nyomvonalát követve a Flavel utcai átjárót kivéve[118] külön szintű csomópontokban keresztezi a közutat. A Grant és Lincoln, valamint a Division utcák között alagútban halad.[5] A Johnson Creek sugárút felett a hálózat leghosszabb, 430 méter hosszú műtárgyát követve kel át. SE Fuller Rd megállóhelytől délre a Monterey sugárúti felüljáró alatt elhaladva érkezik Clackamas Town Center pályaudvar végállomáshoz.[116]

A viszonylat északon a sárga, délen a narancssárga, a Portland Transit Mallon pedig a kék és piros vonalakkal közös pályát használ.[116]

Clackamas Town Center Transit Center felé PSU South/SW 6th & College felé
PSU South/SW 6th & College – SW 6th Ave – NW 5th Ave – Union Station – NW Glisam Street Ramp – N Steel Bridge – Rose Quarter Transit Center – NE Holladay St – Banfield Expy – Gateway/NE 99th – Interstate 205 – Lents Town Center – Clackamas Town Center Transit Center Clackamas Town Center Transit Center – Lents Town Center – Interstate 205 – Gateway/NE 99th – Banfield Expy – NE Holladay St – Rose Quarter Transit Center – N Steel Bridge – NW Glisam Street Ramp – Union Station – NW 6th Ave – SW 6th Ave – PSU South/SW 6th & College – PSU South/SW 6th & College

Megállóhelyei[szerkesztés]

Az I-205 MAX szegmens a Main Street és a Clackamas Town Center közötti nyolcmegállós szakaszból áll, emellett a zöld vonal érinti a Portland Transit Mall irányonként hét megállóját, illetve a Rose Quarter és a Gateway pályaudvarok között a kék és piros vonalak pályáját is (összesen harminc megállója van).[119]

Zöld vonal (PSU South/SW 6th & College◄►Clackamas Town Center Transit Center)
Megállóhely Átszállási kapcsolatok Intézmények
(↓) PSU South/SW 6th & College
végállomás 		68 Portlandi Állami Egyetem
(↑) PSU South/SW 5th & Jackon
(↓) PSU Urban Center/SW 6th & Montgomery 9, 17, 19, 35, 36, 44, 54, 56, 99, 164, 177
(↑) PSU Urban Center/SW 5th & Mill  B ,  NS  Szent Mihály arkangyal Templom
(↓) SW 6th & Madison
(↑) City Hall/SW 5th & Jefferson 6, 38, 45, 55, 58, 92, 96, 291 Wells Fargo Történelmi Múzeum
(↓) Pioneer Courthouse/SW 6th Ave Törvényszék
(↑) Pioneer Place/SW 5th Ave 291
(↓) SW 6th & Pine 1, 12, 19, 20, 54, 56
(↑) SW 5th & Oak Downtown Express
(↓) NW 6th & Davis 17
(↑) NW 5th & Couch Roseland Színház
(↓) Union Station/NW 6th & Hoyt      Narancssárga és      sárga vonalak
Empire Builder, Coast Starlight, Amtrak Cascades
5, 17, Northwest POINT, Greyhound Lines, Caravan Airport Shuttle, Valley Retriever 		Vasútállomás, Autóbusz-állomás
(↑) Union Station/SW 5th & Glisan 291
Rose Quarter Transit Center 4, 8, 35, 44, 77, 85, Swan Island Evening Shuttle Autóbusz-állomás
Convention Center      Kék vonal Kongresszusi Központ
NE 7th Ave Oregon tér, Piac
Lloyd Center/NE 11th Ave 70, 157 Holladay Park
Hollywood/NE 42nd Ave Transit Center 66, 75, 77 Autóbusz-állomás, Orvosi rendelő
NE 60th Ave 71
NE 82nd Ave 72, 77
Gateway/NE 99th      Kék és      piros vonalak
15, 19, 22, 23, 24, 25, 87, Columbia Gorge Express, The Dalles – Hood River – Portland Fixed Route 		Autóbusz-állomás, Gasztroenterológiai klinika
SE Main St 15
SE Division St 4
SE Powell Blvd
SE Holgate Blvd 17
Lents/SE Foster Rd 10, 14, 73
SE Flavel St 19
SE Fuller Rd
Clackamas Town Center Transit Center
végállomás 		29, 30, 33, 34, 71, 72, 79, 152, 155, 156, Shuttle 1: Clairmont, Shuttle 2: Harmony Autóbusz-állomás

Forgalom[szerkesztés]

A viszonylat üzemideje napi 21,5 óra. Az első nyugati irányú vonat 3:19-kor indul Gateway pályaudvarról. A Ruby Junction járműtelepről keleti irányban 4:19-től kiálló első öt szerelvény a Gateway pályaudvarig a kék vonalon közlekedik, majd ott a zöldre szerel át. A teljes viszonylaton végighaladó vonatok a PSU South megállótól 5:27-kor, a Clackamas Town Center pályaudvartól pedig 4:55-kor indulnak. A végállomástól végállomásig utazás körülbelül 50 percig tart. Esténként egyes vonatok a Rose Quarter pályaudvarnál a kék vonalra szerelnek át, majd Ruby Junction/E 197th Ave megállónál kiállnak a forgalomból. Az utolsó járat a PSU South megállótól 0:28-kor, a Clackamas Town Centertől pedig 0:41-kor indul. Hétvégente az üzem negyven perccel később kezdődik.[120] A MAX viszonylatai a TriMet „Frequent Express” szolgáltatásának része, ahol a nap részében legalább 15 perces követési időt biztosítanak; a követési idő csúcsidőben 15, azon kívül pedig 30 perc.[121]

Utasszámok[szerkesztés]

A Portlandi Állami Egyetem tanulmánya 2025-re napi 46 500 utast becsült.[48] A TriMet számításai szerint hétköznapokon az utasszám napi 25 250 fő lett volna, de az első munkanapon ennél jóval kevesebben utaztak.[122] A következő hónapban az utasszám napi 17 ezer fő,[123] 2010 júliusában 19500,[124] 2012 áprilisában pedig 24 300 fő volt.[125] 2019 szeptemberében a zöld vonal napi 19 160 fős utasszámával a hálózat harmadik legforgalmasabb viszonylata volt.[126] Az előző évhez képest 1480 fővel kevesebben utaztak naponta;[127] a TriMet ezt a bűnözés növekedésével és a belvárosi lakásárak növekedésével magyarázta.[128][129]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A viszonylat magába foglalja a Banfield Freeway és a Gateway pályaudvar közötti 10,8 kilométeres szakaszt is.[1]
  2. ↑ A zöld vonal önálló szakaszát (I-205 MAX) 2009. szeptember 12-én adták át, de a Portland Transit Mall vágányait a sárga vonal már augusztus 30-ától használja.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Susan Pantell: Portland: New Green Line Light Rail Extension Opens (angol nyelven). Light Rail Now, 2009. december. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  2. ↑ Work to begin on more light rail segments. (angolul) The Oregonian, (1984. január 4.) B4. o.
  3. ↑ Vince Kohler: Light-rail line study under way. (angolul) The Oregonian, (1985. július 11.) D4. o.
  4. ↑ Where’s east side light rail going next? (angolul) The Oregonian, (1986. április 3.) 2. o.
  5. ↑ a b Jim Redden: After 35 years of waiting, TriMet’s Green Line hits all the parties (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. szeptember 10. [2011. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  6. ↑ Harry Bodine: Light-rail expansion backed by officials. (angolul) The Oregonian, (1987. szeptember 30.) B12. o.
  7. ↑ Harry Bodine: Panel puts top priority on mass transit, major highway projects. (angolul) The Oregonian, (1987. október 27.) B4. o.
  8. ↑ Vince Kohler: Joint efforts of business, government could spur rail line; both groups need to finance, back line along I-205, panel says. (angolul) The Oregonian, (1988. május 23.) B5. o.
  9. ↑ Ashbel Green: County officials debate light-rail routes. (angolul) The Oregonian, (1988. október 6.) W1. o.
  10. ↑ Vince Kohler: Clackamas County seeks federal money for rail line. (angolul) The Oregonian, (1991. január 17.) C2. o.
  11. ↑ Harry Bodine: Metro OKs $1.5 billion transit plan. (angolul) The Oregonian, (1989. január 14.) D1. o.
  12. ↑ Vince Kohler – Bill Stewart: Light-rail proposals gain ground in Congress; senate panel approves transportation funding bill, aiding plans for new Oregon City, Vancouver lines. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 10.) C2. o.
  13. ↑ a b Bill Stewart: County light-rail project gains momentum. (angolul) The Oregonian, (1993. január 12.) B2. o.
  14. ↑ Bill Stewart: Clark County light-rail plans chugging along; more than $1 million will be spent on studies on both sides of the river. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 24.) C2. o.
  15. ↑ Gordon Oliver: Citizens advisory committee endorses pair of light-rail routes. (angolul) The Oregonian, (1993. március 11.) C3. o.
  16. ↑ Norm Haves Jr: 25-mile route encompasses hundreds of steps. (angolul) The Oregonian, (1994. október 27.) 1. o.
  17. ↑ Gordon Oliver: One down, more to go for reality of north–south rail line. (angolul) The Oregonian, (1994. november 10.) C10. o.
  18. ↑ Gordon Oliver: Clark County turns down north–south light rail. (angolul) The Oregonian, (1995. február 8.) 1. o.
  19. ↑ Gordon Oliver – Brent Hunsberger: Tri-Met still wants that rail line to Clackamas County. (angolul) The Oregonian, (1996. november 7.) D1. o.
  20. ↑ Gordon Oliver: South/North Line backers find themselves at a loss after election day defeat. (angolul) The Oregonian, (1998. november 7.) B1. o.
  21. ↑ Bill Stewart: Airport MAX rolls out Monday. (angolul) The Oregonian, (2001. szeptember 7.) B1. o.
  22. ↑ Joseph Rose: New MAX plan tries to the double-team approach. (angolul) The Oregonian, (2001. május 8.) D1. o.
  23. ↑ Joseph Rose: Metro planners will study two south light-rail lines. (angolul) The Oregonian, (2001. június 6.) E3. o.
  24. ↑ a b Laura Oppenheimer: New MAX plans arrive for input; a revived bid to expand light rail to Milwaukie, one of five transit proposals, may fare better now that former critics are on board. (angolul) The Oregonian, (2003. január 27.) E1. o.
  25. ↑ a b Fred Leeson: TriMet board agrees to plan for southeast light-rail lines. (angolul) The Oregonian, (2003. március 27.) C2. o.
  26. ↑ a b Laura Oppenheimer: South Corridor MAX plan unveiled. (angolul) The Oregonian, (2003. február 17.) E1. o.
  27. ↑ Kara Briggs: Metro considers transit options along I-205. (angolul) The Oregonian, (2002. július 24.) D2. o.
  28. ↑ Dennis McCarthy: Happy Valley-area leaders mostly argue for light rail. (angolul) The Oregonian, (2002. február 25.) B2. o.
  29. ↑ Andy Parker: Polls say you like light rail: What say you? (angolul) The Oregonian, (2004. március 22.) B1. o.
  30. ↑ Laura Oppenheimer: Metro gives final OK to MAX lines. (angolul) The Oregonian, (2003. április 18.) D6. o.
  31. ↑ a b South Corridor, I-205/Portland Mall Light Rail Project: Environmental Impact Statement. (angolul) Washington (főváros): United States Department of Transportation. 2004. P–2. o. Hozzáférés: 2023. június 6.  
  32. ↑ South Corridor, I-205/Portland Mall Light Rail Project, i. m. 
  33. ↑ Steve Mayer: I-205 light rail heads to next stop: Buying land. (angolul) The Oregonian, (2005. november 14.) B1. o.
  34. ↑ a b Steve Mayer: Metro rail projects hit funding fast track. (angolul) The Oregonian, (2006. február 8.) A1. o.
  35. ↑ Joe Brugger: Green light for TriMet’s MAX Green Line (angol nyelven). The Oregonian, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  36. ↑ Jim Redden: TriMet: Mall can be safe, orderly (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. május 20. [2021. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  37. ↑ a b c Fred Leeson: Plan would raise parking fees. (angolul) The Oregonian, (2004. július 29.) B1. o.
  38. ↑ a b James Mayer: Light rail in Bush’s 2008 budget. (angolul) The Oregonian, (2007. február 8.) C5. o.
  39. ↑ James Mayer: Money lines up for light-rail expansions. (angolul) The Oregonian, (2007. július 3.) C2. o.
  40. ↑ Justin Carinci: MAX green line gets $32 million (angol nyelven). Daily Journal of Commerce, 2009. május 8. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  41. ↑ Sarah Hunsberger: $36.3 million added to light-rail. (angolul) The Oregonian, (2004. július 14.) C1. o.
  42. ↑ Sarah Hunsberger: Clackamas County unfurls lengthy to-do list for next fiscal year. (angolul) The Oregonian, (2006. július 1.) 10. o.
  43. ↑ Sarah Mirk: Fighting Tooth and Rail (angol nyelven). Portland Mercury, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  44. ↑ Fred Leeson: Downtown’s retail challenge. (angolul) The Oregonian, (2007. március 8.) 12–16. o.
  45. ↑ Amy Hsuan: Proven MAX contractors will design the I-205 line. (angolul) The Oregonian, (2004. február 26.) B3. o.
  46. ↑ Jim Redden: Leaders heap praise on new MAX Green Line (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. szeptember 13. [2011. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  47. ↑ Kimberly Wilson: Popular I-205 path hits 2 1/2-year rough patch. (angolul) The Oregonian, (2007. június 21.) 5. o.
  48. ↑ a b c Dennis McCarthy: Work on light rail will interrupt traffic. (angolul) The Oregonian, (2007. április 11.) C3. o.
  49. ↑ Kimberly Wilson: News Update: TriMet will lead free bike ride to show off new I-205 bike route. (angolul) The Oregonian, (2007. július 5.) 9. o.
  50. ↑ Steven Nehl: Drivers must negotiate cones on Southeast Monterey Avenue between Southeast 82nd and Southeast 85th avenues. The county aims to finish $4.2 million in improvements at the site by October 2008. (angolul) The Oregonian, (2007. november 15.) 12. o.
  51. ↑ John Fall: Future MAX Green Line takes shape along I-205 (angol nyelven). Mid-County Memo, 2008. november. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  52. ↑ Siemens Receives $73 M Light Rail Vehicle Order From Portland’s TriMet (angol nyelven). PR Newswire, 2012. május 24. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  53. ↑ a b Joseph Rose: MAX turns heads on practice run. (angolul) The Oregonian, (2009. március 1.)
  54. ↑ Jim Redden: TriMet puts new light-rail cars on track (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. augusztus 6. [2009. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  55. ↑ Dylan Rivera: Green light for the Green Line. (angolul) The Oregonian, (2009. július 1.)
  56. ↑ a b c Dylan Rivera: Thousands on MAX go Green Festivities and free rides draw takers for the new downtown–Clackamas Town Center line. (angolul) The Oregonian, (2009. szeptember 13.)
  57. ↑ a b Dylan Rivera: Riders pack MAX Green Line on first day of service (angol nyelven). The Oregonian, 2009. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  58. ↑ a b Jim Redden: Line’s last piece stirs money questions (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. szeptember 24. [2013. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  59. ↑ a b Everton Bailey Jr.: TriMet boosts most fares starting Saturday; some routes changing (angol nyelven). The Oregonian, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  60. ↑ Finance [part of monthly news section]. (angolul) Railway Gazette International, (2007. augusztus) 471. o. ISSN 0373-5346
  61. ↑ Steve Morgan: Expansion for Portland’s MAX: New routes and equipment. (angolul) Passenger Train Journal, XXXIII. évf. 1. sz. (2010) 38–40. o.
  62. ↑ Brad Schmidt – Colin Miner: TriMet’s cutback plan a flat tire for many riders. (angolul) The Oregonian, (2009. április 9.)
  63. ↑ Fred Leeson: TriMet is braced for tumultuous year. (angolul) The Oregonian, (2009. április 26.)
  64. ↑ Joseph Rose: TriMet leaves bus riders at curb again. (angolul) The Oregonian, (2009. szeptember 7.) A1. o. Hozzáférés: 2023. június 6.
  65. ↑ Kathy Kiyomura: Downtown subway study ordered. (angolul) The Oregonian, (1991. június 4.) B1. o.
  66. ↑ Gordon Oliver: Advisers approve light rail routes. (angolul) The Oregonian, (1994. október 4.) B5. o.
  67. ↑ Christ Janet: Light rail route would allow easy access to PSU. (angolul) The Oregonian, (1994. október 27.) C1. o.
  68. ↑ Gordon Oliver: Fight over light rail rages on. (angolul) The Oregonian, (1995. december 6.) C3. o.
  69. ↑ Gordon Oliver: Katz squelches talk of parking at transit mall. (angolul) The Oregonian, (2002. augusztus 29.) D2. o.
  70. ↑ Fred Leeson: Light-rail line likely addition to transit mall. (angolul) The Oregonian, (2003. április 15.) B1. o.
  71. ↑ Dennis McCarthy: Milwaukie group poses surprise light-rail option. (angolul) The Oregonian, (2001. december 20.) C3. o.
  72. ↑ TriMet offers three options for MAX tracks. (angolul) The Oregonian, (2003. július 4.) D1. o.
  73. ↑ Fred Leeson: Likely plan for train, bus boarding leans right. (angolul) The Oregonian, (2004. április 1.) D2. o.
  74. ↑ Portland Transit Mall Urban Design Analysis & Vision (angol nyelven). Portland, 2004. március. [2016. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  75. ↑ a b c Fred Leeson – James Mayer: Construction pain will mean transit mall gain. (angolul) The Oregonian, (2007. április 22.) W43. o.
  76. ↑ James Mayer: Access will be mantra of mall makeover. (angolul) The Oregonian, (2007. január 3.) B2. o.
  77. ↑ James Mayer: The buses are moving, and so are a few businesses. (angolul) The Oregonian, (2007. február 5.) B1. o.
  78. ↑ Fred Leeson: One-person shops go with transit flow. (angolul) The Oregonian, (2007. február 15.) 7. o.
  79. ↑ Jim Redden: Bye-bye, bus mall as we know it (angol nyelven). Portland Tribune, 2007. január 12. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  80. ↑ Susan G. Hauser: Downtown to the MAX. (angolul) The Oregonian, (2007. április 27.)
  81. ↑ James Mayer: Downtown’s transit mall comes along right on track. (angolul) The Oregonian, (2007. május 29.) B1. o.
  82. ↑ Jim Redden: Transit mall redo: Riches, ruin or… (angol nyelven). Portland Tribune, 2004. november 19. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  83. ↑ Fred Leeson: Back to the future for bus mall bricks. (angolul) The Oregonian, (2007. január 25.) 10. o.
  84. ↑ Eric Mortenson: Buses get boot from bridge for rail work. (angolul) The Oregonian, (2008. május 31.) B1. o.
  85. ↑ Stephen Beaven: Street work ends early on Fifth, Sixth downtown. (angolul) The Oregonian, (2008. július 28.) B1. o.
  86. ↑ Joseph Rose: TriMet to test transit mall MAX tracks Starting Monday, drivers and cyclists will want to stop driving on the light-rail tracks in the new downtown Portland transit mall. That's when crews begin testing the tracks by using a big truck. (angolul) The Oregonian, (2009. július 25.) B2. o.
  87. ↑ Joseph Rose: Welcome home: Buses return to Portland Mall (angol nyelven). The Oregonian, 2009. május 22. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  88. ↑ New MAX line opens downtown (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. augusztus 27. [2015. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  89. ↑ a b Southwest Corridor Light Rail Project (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  90. ↑ Design, Stations and Route (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  91. ↑ Southwest Corridor Final Conceptual Design Report (angol nyelven) pp. 170–175. TriMet, 2020. március. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  92. ↑ 2035 Regional Plan (angol nyelven) pp. 2–46. Metro. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  93. ↑ a b Scoping public involvement report (angol nyelven) pp. 1. Metro, 2012. február. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  94. ↑ Eric Florip: Grant will boost study of public transit options. (angolul) The Oregonian, (2011. január 8.)
  95. ↑ Winter 2014 project update (angol nyelven) pp. 2. Metro, 2014. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  96. ↑ Evaluation Report (angol nyelven) pp. 3. Metro, 2013. június. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  97. ↑ Recommendations on Southwest corridor high capacity transit design options, complementary multimodal projects and potential station locations for further study (angol nyelven) (pdf) pp. 6–7. Metro, 2014. június 9. [2021. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  98. ↑ Southwest Corridor November 2018 preferred alternative (angol nyelven) (png). TriMet, 2018. november. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  99. ↑ Craig Beebe: Southwest Corridor leaders drop Marquam Hill/Hillsdale tunnels, leave door open on Sylvania option (angol nyelven). Metro, 2015. július 13. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  100. ↑ Dana Tims: No deep tunnel for OHSU: Southwest Corridor plan (angol nyelven). The Oregonian, 2015. július 14. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  101. ↑ Craig Beebe: Leaders decide: Light rail for Portland to Bridgeport Village, no PCC tunnel (angol nyelven). Metro, 2016. május 10. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  102. ↑ Elliot Njus: Committee picks light rail for SW Corridor transit project (angol nyelven). The Oregonian, 2016. május 9. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  103. ↑ Fenit Nirappil: Proposal wants to give Tigard voters a transit veto. (angolul) The Oregonian, (2013. június 5.)
  104. ↑ Betsy Hammond: Tigard voters say ’yes’ to light rail – by just 130 votes (angol nyelven). The Oregonian, 2016. november 16. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  105. ↑ Aaron Mesh: The Price Tag on Light Rail to Bridgeport Village Has Grown by Nearly a Billion Dollars (angol nyelven). Willamette Week, 2018. június 13. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  106. ↑ Get Moving 2020 (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  107. ↑ Rachel Monahan: Poll for a Metrowide 2020 Transportation Ballot Initiative Shows Solid Support for Several Billion Dollar Investment (angol nyelven). Willamette Week, 2019. január 25. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  108. ↑ Bill Galagher: SW light-rail plan: Neither shorter, nor skinnier (angol nyelven). Portland Tribune, 2019. november 5. [2019. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  109. ↑ Portland-area voters decline Measure 26-218 (angol nyelven). Metro, 2019. november 3. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  110. ↑ Andrew Theen: Voters reject Metro’s payroll tax to fund billions in transportation projects (angol nyelven). The Oregonian, 2020. november 3. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  111. ↑ Stop ID 10293 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  112. ↑ a b Portland City Center and Transit Mall Map (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  113. ↑ Stop ID 7763 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  114. ↑ Stop ID 7774 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  115. ↑ Stop ID 7777 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  116. ↑ a b c TriMet Rail System (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  117. ↑ Stop ID 8340 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  118. ↑ SE Flavel St (angol nyelven). Google Térkép. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  119. ↑ I-205/Portland Mall MAX Green Line (angol nyelven). TriMet. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 5.)
  120. ↑ MAX Green Line Map and Schedules (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  121. ↑ Frequent Service (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  122. ↑ Joseph Rose: Riders have choice of seats on Green Line (angol nyelven). The Oregonian, 2009. szeptember 14. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  123. ↑ Steve Mayes: Green Line no route for crime. (angolul) The Oregonian, (2009. október 19.)
  124. ↑ June 2010 Monthly Performance Report-Audited (includes FY10 Summary) (angol nyelven). TriMet, 2010. szeptember 10. [2010. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  125. ↑ Kellie Randall: TriMet ridership continues to rise (angol nyelven). TriMet, 2012. március 11. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  126. ↑ September 2019 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2019. október 16. [2020. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  127. ↑ September 2018 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2018. október 17. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  128. ↑ Christopher Keizur: Safe travels? (angol nyelven). Portland Tribune, 2017. június 12. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  129. ↑ Alex Zielinski: You Know Portland’s Transportation Woes Have Reached a Breaking Point When… (angol nyelven). Portland Mercury, 2018. május 18. (Hozzáférés: 2023. június 7.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a MAX Green Line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zöld_vonal_(Metropolitan_Area_Express)&oldid=26453777”