Sárga vonal (Metropolitan Area Express)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
     MAX Yellow Line
Szerelvény a Portland Transit Mallon 2015-ben
Szerelvény a Portland Transit Mallon 2015-ben
Adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
HelyszínPortland, Oregon
Típusvasútvillamos
HálózatMetropolitan Area Express
Átadás2004. május 1.
Vonal hossza9,3 km (önálló szakaszán)[* 1]
Állomások/megállók száma17
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátásegyenáram
Feszültség750 V
Napi forgalom15 100
Éves forgalom15 100 (2014. május)[2]
Üzemeltető
ÜzemeltetőTriMet
TulajdonosTriMet
SablonWikidataSegítség
Útvonaldiagram
Expo Center
Delta Park/Vanport
N Interstate Ave
(Columbia-csatorna)
Kenton/N Denver Ave
North Lombard pályaudvar
Rosa Parks
N Killingsworth St
N Prescott St
Overlook Park
Interstate 405
Albina/Mississippi
Interstate/Rose Quarter
     Piros,      zöld és
     kék vonalak
Acélhíd (Willamette folyó)
     Piros és      kék vonalak
Üzemi kapcsolat
A vonatok nagy része átszerel
a narancssárga vonalra
Union Station/NW 6th & Hoyt
Union Station/NW 5th & Glisan
NW 6th & Davis
NW 5th & Couch
SW 6th & Pine
     Piros vonal
SW 5th & Oak
Pioneer Courthouse/SW 6th Ave
Pioneer Place/SW 5th Ave
     Kék vonal
SW 6th & Madison
City Hall/SW 5th & Jefferson
PSU Urban Center/
SW 6th & Montgomery
 B  és  NS  villamosok
PSU Urban Center/
SW 5th & Mill
 A  és  NS  villamosok
PSU South/SW 6th & College
PSU South/SW 5th & Jackson
A narancssárga vonatok
nagy része
a sárga vonalra szerel át

A Metropolitan Area Express sárga vonala vasútvillamos-viszonylat az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Portland városában, az Expo Center, illetve a PSU South/SW 6th & College Street és PSU South/SW 5th & Jackson Street megállóhelyek között. A 9,3 kilométer hosszú, 17 megállós vonalat a TriMet üzemelteti. Üzemideje napi 21 óra, átlagos követési ideje 15 perc.

Mivel a Clackamas és a washingtoni Clark megyék összekötésére irányuló South/North projekt az összes népszavazáson elbukott, a TriMet helyi vállalkozók nyomására egy Észak-Portlandig rövidített változatot dolgozott ki, melynek finanszírozására városrehabilitációs körzetet hoztak létre; a döntés többek szerint a hagyományosan feketék által lakott városrészek dzsentrifikációjához vezet. Az Interstate MAX építése 2001-ben kezdődött és a tervezettnél két hónappal előbb, 2004. május 1-jén adták át. 2009-ig belvárosi végállomása a Galleria/Library megállópárnál volt, de a Portland Transit Mall átépítésekor nyomvonal-korrekciót hajtottak végre. 2015 óta a 6. sugárúton a zöld vonallal közös pályán közlekedik. A transit mallon a sárga és narancssárga viszonylatok átszerelnek egymásba.

A sárga vonal a hálózat negyedik legforgalmasabb viszonylata, 2019 szeptemberében hétköznapokon naponta 12 960 utast szállított.

Története[szerkesztés]

Az Argyle utcai viadukt
Szerelvény az Interstate sugárút és a Lombard utca kereszteződésének közelében
Expo Center, a viszonylat északi végállomása

Kezdeti javaslatok[szerkesztés]

Az Észak-Portland és a washingtoni Vancouver közötti vasútépítési tervek már az 1980-as évek elejére visszanyúlnak. A Metro regionális kormányzat 1985-ben az Interstate 5 és az Interstate sugárút menti vonalvezetést is megvizsgálta, de a tanulmány szerint a viszonylat belátható időn belül nem térülne meg.[3] Ezzel szemben a város 1986-os tanulmánya a vonalat „biztatónak” nevezte.[4] 1988-ban a belvárosi és albinai fejlesztési tervek[5][6] részeként a MAX hálózatának meghosszabbítását javasolták az I-5 vagy a Martin Luther King Jr. sugárút mentén.[7] 1989-ben a szövetségi kormány kétmillió dollárt különített el Mark Hatfield oregoni és Brock Adams washingtoni szenátorok, a költségvetési bizottság tagjainak javaslatára, amely a különálló vasútépítési tervek helyett egy Vancouver–Portland–Oregon City korridort javasolt.[8]

A lehetséges washingtoni vonalvezetés vizsgálatakor a Vancouver Mall és a Clackamas Town Center bevásárlóközpontok közötti szárnyvonal megépítését javasolták.[9] A Metro közlekedésfejlesztési bizottsága (JPACT) erre a TriMet által tervezett South/North korridort (Hazel Dell–Portland) jelölte ki.[10][11] Novemberben a portlandi népszavazáson 63% voksolt a 475 milliós önrész kötvénykibocsátással történő rendezésére,[12] azonban 1995. február 7-én a washingtoni szavazók 69%-a elutasította a 235,7 millió dolláros önrészhez[13] szükséges forgalmiadó- és regisztrációsadó-emelést.[14][15]

Mivel a JPACT szerint a washingtoni szakasz kihagyásával az utasszámok nem érnék el a vártat,[16] a Rose Quarter városrészt és a Clackamas Town Center bevásárlóközpontot összekötő alternatív javaslatot dolgoztak ki.[17] A washingtoni önrész pótlására az állami képviselőház 750 milliós támogatási javaslatot fogadott el, amely 375 milliót különített volna el közlekedésfejlesztésre.[18] A Legfelsőbb Bíróság szerint a javaslatcsomag a fejlesztések szempontjából irreleváns pontokat is tartalmazott, ezért alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítette.[19][20] 1996 februárjában új javaslatot nyújtottak be, azonban a vasútvillamos ellenzői népszavazáson megakadályozták a források felhasználását.[19][21] A korábban a viszonylatot támogató észak-portlandiek bizalmának visszaszerzésére[22] és a szövetségi támogatások elnyerésére 1997 februárjában a Lombard utcától a Clackamas Town Centerig tartó 24 kilométeres vonal tervezetét mutatták be.[23] Néhány hónappal később a képviselő-testület az északi végállomást másfél kilométerrel távolabb, a Lombard utca helyett Kenton kerületbe helyezte át.[24] Júliusban a Metro közzétette a környezeti hatástanulmány első fázisát, amely tartalmazta a 34 kilométeres washingtoni meghosszabbítás lehetőségét is.[25] A tanulmány megszövegezése miatt 1998. november 3-ára új referendumot írtak ki,[26] ahol a szavazók 52%-a elutasította a javaslatot.[27]

Finanszírozása és építése[szerkesztés]

1999-ben észak-portlandi lakosok és vállalkozók a TriMettől kérték a South/North tervezet oregoni szakaszának megvalósítását; szerintük a Multnomah megyeiek 81%-a támogatja a vasutat.[28][29] A TriMet válaszul kidolgozta az Expo Center és a Rose Quarter közötti, az Interstate sugárút menti vonal tervezetét.[30] A júniusban tartott népszavazások és közmeghallgatások szerint a helyiek elsöprő többsége támogatja az építkezést, feltéve, ha az olcsóbb lesz, mint a washingtoni hosszabbítással együtt,[31] és nem sajátítanak ki ingatlanokat.[32] A képviselő-testület szintén támogatta a projektet.[33]

A TriMet a projekt költségeit 350 millió dollárra becsülte.[34] A jelentős forrásbevonások elkerülése érdekében városrehabilitációs körzetet jelöltek ki és 2000 augusztusában fejlesztési tervet (ICURA) fogadtak el.[35][36] Az 1515 hektáros, 15 városrészre kiterjedő tervezettel harminc millió dollár adóbevételt fordíthattak közlekedésfejlesztésre.[34][37] Ugyanezen évben a piros vonal és az NS villamosvonal építése szövetségi támogatások nélkül történt; ezeket a TriMet az Interstate MAX projekt részévé tette, amire szeptemberben a Szövetségi Közlekedési Hatóság 257,5 millió támogatást ítélt meg.[34][38] A fennmaradó költségekből 38,5 milliót a TriMet, 24 milliót pedig a Metro finanszírozott.[1]

Az Interstate MAX építése 2001 februárjában kezdődött a Rose Quarter-i alapkőletétellel.[39] Az Acélhíd kitérőinek beépítése miatt a kék vonal Rose Quarter pályaudvar és Old Town/Chinatown megállóhelyei között 16 napon át pótlóbuszok közlekedtek.[40] Áprilisban a Stacy and Witbecket bízták meg a Rose Quarter-i vágányépítéssel és az alsó-albinai felüljáró kialakításával.[41] Az 1173 méter hosszú vasúti hidat[42] magában foglaló Kenton–Expo Center szakaszt az F. E Ward Constructors építette.[40] A korábbi tapasztalatoknak köszönhetően az építkezés gyorsan zajlott.[43] 2002 áprilisában elérték az 50%-os készültséget; ekkor a Portland sugárúti vasúti átjárót alakították ki.[44] Novemberre (hat hónappal a tervezett dátum előtt) elkészültek a közút- és járdafejlesztések.[45] 2003 augusztusára elérték a 80%-os készültséget; a megnyitót a következő év tavaszára (az eredeti szeptemberi céldátumhoz képest jóval korábbra)[43] tervezték.[46] A próbamenetek 2004 februárjában indultak.[47]

Megnyitás és nyomvonal-korrekció[szerkesztés]

A 9,3 kilométer hosszú Interstate MAX szegmenst 2004. május 1-jén,[48] négy hónappal korábban és 25 millió dollárral a költségvetés alatt adták át.[1][49] A TriMet az Expo Center és a Galleria/Library megállópár közötti,[50] az 5-ös buszt kiváltó viszonylatnak a sárga jelzést adta.[51][52] A megnyitó napján húszezren használták a járműveket, az utazás az első két napon ingyenes volt.[53] A vonal megnyitása a belvárosban más fejlesztéseket (például a Fred Meyer és a New Seasons Market beruházásai) is magával vonzott.[48]

2009. augusztus 30-án nyomvonal-korrekciót hajtottak végre: a viszonylatot a Portland Transit Mall új vágányain a PSU Urban Center megállópárhoz terelték[50][54] (a PSU South megállópárig hosszabbítást a kapcsolódó fejlesztések megvalósításáig elhalasztották,[55] a megállókat végül 2012 szeptemberében adták át).[56] A narancssárga vonal átadásától a két viszonylat átszerel egymásba; a TriMet a két különálló vonalat az eltérő járatsűrűséggel magyarázta (a narancssárga vonalon a sárgánál nagyobb utazási igény jelentkezik).[57]

Tervezett washingtoni hosszabbítás[szerkesztés]

Vancouver irányú villamos 1917-ben

Portland és Vancouver között egykor személyvonatok közlekedtek: a Portland and Vancouver Railway Company gőzvasútja 1888-ban indult.[58] A portlandi First és Washington utcáktól a Columbia folyónál lévő állomásnál[59] a Washingtonba tartó utasokat kompra szállították át.[60] Miután a pálya a Portland Consolidated Street Railway tulajdonába került, 1892-ben villamosították.[61] Az Interstate híd 1917-es megnyitásával[62] a kompot vasúttal váltották ki. Később a viszonylatot 1940-es megszűnéséig a Portland Railway, Light and Power Company üzemeltette.[61]

1974-ben a Tom McCall kormányzó által felállított munkacsoport a félbehagyott Mount Hood Freeway út szövetségi támogatásainak felhasználását vizsgálta, ekkor a TriMet javasolta a vasúti közlekedés helyreállítását.[63] 1984-ben a két állam tisztviselőiből álló tanácsadó testület 2000-re napi nyolcezer utast jósolt.[64] A megvalósíthatósági aggályok és a források hiánya miatt a projektet elhalasztották,[63][64] majd később az átvezetésre három ötlet született: vasúti híd vagy alagút,[65] illetve az 1980-as évek óta tervezett harmadik híd,[66][67] egy közös közúti és vasúti átkelő.[68][69] Az 1998 februári környezeti hatástanulmány egy függőlegesen emelhető hidat javasolt,[70] de ennek megépítését elnapolták.[71]

2004-ben a két állam a rossz szerkezeti állapotra és a forgalmi dugókra hivatkozva az Interstate híd cseréjét kezdte előkészíteni.[72] A 2008-ra összeállított Columbia River Crossing projekt részeként a vasútvillamost 4,7 km új pályával, hét új megállóval a Hayden-szigetig, valamint a Clark Főiskoláig hosszabbítanák; ennek költségét 3,5 milliárd dollárra becsülték.[73] Oregon az önrész fedezésére 450 millió dollárt ítélt meg, majd 2013 júniusában a washingtoni szenátus a vasútvillamosra hivatkozva kihátrált a projektből.[74] 2014 márciusában a projektet felfüggesztették.[75]

A washingtoni vasútépítés továbbra is szerepel mindkét fél 2040-es fejlesztési tervében;[76] az oregoni fél az előirányzott 4,1 milliárd dollárból 3,1-et a híd cseréjére, nyolcvanmilliót a Hayden-szigetre vezető átkelőre, 850 milliót pedig a vasút meghosszabbítására szánnak.[77]

Útvonala[szerkesztés]

Térkép
A MAX hálózata, vörössel jelölve a sárga vonal

A sárga vonal a 9,3 kilométer hosszú Interstate MAX szegmenst foglalja magában.[* 1] Végállomása a Portland Expo Center parkolójának keleti vége, ahonnan déli irányban az Expo úton[78] Delta Park/Vanport megállóig az utcaszinten halad, majd az 1710 méter hosszú viadukton[42] áthaladva keresztezi a Victory és Interstate sugárutakat, a Columbia-csatornát, valamint a Columbia sugárutat, végül az Argyle utcai vasúti átjáróhoz érkezik.[79][80] Az Interstate MAX szakasz az Interstate/Rose Quarter megállóig az Interstate sugárút elválasztósávjában fut, majd az Acélhíd keleti hídfőjénél, az Eastside szegmens vágányainál ér véget. Innen a Glisan utcai rámpán a Union Stationtől északra fekvő deltavágányhoz,[81] a Portland Transit Mall határához érkezik.[82]

A transit mallon a déli irányú vonatok a Union Station/Northwest 5th & Glisan megállóig közlekednek, ahol többségük a narancssárga vonalra szerel át és közlekedik tovább Milwaukie-ba. Az északi irány járatai a PSU South/Southwest 6th and College megállóból a narancssárga vonalról átszerelve a zöld vonallal közös pályán haladnak.[83] A Portland Streetcar, valamint a kék és piros vonalak pályáját keresztezve a viszonylat a Burnside utcánál Északnyugat-Portland felé közlekedik tovább.[84]

2004 és 2009 között a sárga vonal a kék és piros vonalakkal közös pályán a Galleria/Library megállópárig, a 11. sugárúti hurokvágányokon visszafordulva közlekedett,[85] de a transit mall vágányainak elkészültével útvonalát elterelték.[50]

PSU South/SW 6th & College felé Expo Center felé
Expo Center – N Expo Rd – N Interstate Ave – Columbia Slough – N Lombard pályaudvar – Interstate/Rose Quarter – N Steel Bridge – Willamette River – NW Glisan Street Ramp – Union Station – NW Irving St – NW 6th Ave – SW 6th Ave – PSU South/SW 6th & College (►Milwaukie) (Milwaukie►) PSU South/SW 6th & College – PSU South/SW 5th & Jackson – SW 5th Ave – NW 5th Ave – Union Station – NW Glisan Street Ramp – Willamette River – N Steel Bridge – Interstate/Rose Quarter – N Lombard pályaudvar – Columbia Slough – N Interstate Ave – N Expo Rd – Expo Center

Megállóhelyei[szerkesztés]

Az Interstate MAX szegmens az Expo Center és az Interstate/Rose Quarter közötti tíz megállót foglalja magában, melyek közül hetet az Interstate sugárút elválasztósávján építettek ki; emellett a Portland Transit Mall északi irányú szakaszán (hét megálló) a zöld vonallal közös pályán jár. A transit mall déli irányú pályáját a narancssárga vonal is használja, itt a két viszonylat vonatainak többsége átszerel egymásba.[1]

Sárga vonal (Expo Center◄►PSU South/SW 6th Ave & College)
Megállóhely Átszállási kapcsolatok[* 2][84] Intézmények
Expo Center
végállomás
11 Portland Expo Center
Delta Park/Vanport
Kenton/N Denver Ave
N Lombard pályaudvar 4, 75 Autóbusz-állomás
Rosa Parks 44
N Killingsworth St 72 Tirilium Iskola, Interstate Firehouse Kulturális Központ
N Prescott St
Overlook Park Overlook Park
Albina/Mississippi 35, 85, Swan Island Evening Shuttle
Interstate/Rose Quarter      Kék,      zöld és      piros vonalak
4, 8, 35, 44, 77, 85
Autóbusz-állomás
(↑) Union Station/SW 5th & Glisan 291
(↓) Union Station/NW 6th & Hoyt      Narancssárga vonal
Empire Builder, Coast Starlight, Amtrak Cascades
5, 17, Northwest POINT, Greyhound Lines, Caravan Airport Shuttle, Valley Retriever
Vasútállomás, Autóbusz-állomás
(↑) NW 5th & Couch Roseland Színház
(↓) NW 6th & Davis 17
(↑) SW 5th & Oak Downtown Express
(↓) SW 6th & Pine 1, 12, 19, 20, 54, 56
(↑) Pioneer Place/SW 5th Ave 291
(↓) Pioneer Courthouse/SW 6th Ave Törvényszék
(↑) City Hall/SW 5th & Jefferson 6, 38, 45, 55, 58, 92, 96, 291 Wells Fargo Történelmi Múzeum
(↓) SW 6th & Madison
(↑) PSU Urban Center/SW 5th & Mill  B ,  NS  Szent Mihály arkangyal Templom
(↓) PSU Urban Center/SW 6th & Montgomery 9, 17, 19, 35, 36, 44, 54, 56, 99, 164, 177
(↑) PSU South/SW 5th & Jackon
(↓) PSU South/SW 6th & College
végállomás
     Zöld és      narancssárga vonalak Portlandi Állami Egyetem

Forgalom[szerkesztés]

A viszonylat üzemideje napi 21 óra. Az első vonat 4:15-kor szerel át Interstate/Rose Quarternél a kék vonalról. Expo Centertől az első járat 5:03-kor, PSU South megállótól pedig 5:05-kor indul. A végállomástól végállomásig utazás körülbelül 35 percig tart. Esténként egyes járatok Interstate/Rose Quarternél a kék vonalra átszerelve a Ruby Junctin járműtelepig, mások pedig a zöld vonalon PSU South/Southwest 5th and Jackson megállóig közlekednek. Az utolsó járat PSU South megállótól 0:21-kor, míg Expo Center megállótól 1:04-kor indul.[87] A MAX viszonylatai a TriMet „Frequent Express” szolgáltatásának része, ahol a nap részében legalább 15 perces követési időt biztosítanak;[88] A követési idő napközben 15, kora reggel és késő este pedig 30 perc.

Utasszámok[szerkesztés]

A sárga a hálózat negyedik legforgalmasabb viszonylata, 2019 szeptemberében naponta 12 960-an vették igénybe[89] (egy évvel korábban 13 170-en).[90] A 2003-as becslések az első néhány évben napi 13 900, 2020-ra pedig napi húszezer utast jósoltak.[43] A 2015-ös pénzügyi évben 4,9 millióan vették igénybe a viszonylatot (2012-ben 5,4 millióan);[1][91] a TriMet ezt a bűnözés növekedésével és a belvárosi lakásárak növekedésével magyarázta.[92][93]

Dzsentrifikációs hatása[szerkesztés]

Többek szerint a MAX hozzájárult a hagyományosan feketék által lakott városrészek dzsentrifikációjához.[94][95][96] A The Oregonian a 2010. évi népszámlálás adatainak elemzésével arra jutott, hogy 2000 és 2010 között körülbelül tízezer színes bőrű hagyta el Portland belvárosát; közülük 8400-an a város északi és északkeleti térségében éltek. A Portlandi Lakásügyi Hivatal szerint 2000 és 2013 között az Interstate és a Martin Luther King Jr. sugárutak térségében a feketék aránya két számjeggyel csökkent,[97] ezalatt viszont az Interstate korridor fehér bőrű lakossága tizenháromezer fővel nőtt.[98]

A megfizethető lakhatásra irányuló 2000-es tervet a Portlandi Fejlesztési Bizottság később elvetette, de 2006-ban a lakosság nyomására a városrehabilitációs bevételek harminc százalékát különítették el erre a célra.[37] 2011 júliusára a tervezet lefedettségi területe 17 városrész és 1610 hektár volt.[99] 2016-ban a város 52 milliót különített el lakásépítésre és annak biztosítására, hogy a népesség ne szoruljon ki lakóhelyükről.[100][101]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. a b A TriMet publikációiban csak az Interstate MAX önálló szakaszának hossza van megadva. A viszonylat teljes hossza nem ismert.[1]
  2. A Portland Transit Mallon a sárga viszonylat vonatai csak északi irányban közlekednek, déli irányban többségük narancssárga vonalra átszerelve halad tovább.[86]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e Interstate MAX Yellow Line (angol nyelven). TriMet. [2018. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  2. Mary Fetsch: Nearly 46 million rides during 10 years of MAX Yellow Line service (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  3. Oregon agency to study Vancouver light-rail link. (angolul) The Oregonian, (1985. október 17.) F2. o.
  4. Bill Stewart: Report calls light-rail link with Portland promising. (angolul) The Oregonian, (1986. május 6.) B4. o.
  5. Gordon Oliver: Economic planning outlined. (angolul) The Oregonian, (1988. július 12.) B6. o.
  6. Nelson Pickett: Planning commission looks at Albina Community Plan. (angolul) The Oregonian, (1992. február 25.) B2. o.
  7. James Mayer: Planners seek economic niche for inner city; bureau plans 3-years study of North, Northeast Portland, hoping to help revive area. (angolul) The Oregonian, (1989. május 15.) B2. o.
  8. Vince Kohler – Bill Stewart: Light-rail proposals gain ground in Congress; senate panel approves transportation funding bill, aiding plans for new Oregon City, Vancouver lines. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 10.) C2. o.
  9. Bill Stewart: Clark County light-rail plans chugging along; more than $1 million will be spent on studies on both sides of the river. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 24.) B2. o.
  10. Norm Maves Jr: 25-mile route encompasses hundreds of steps. (angolul) The Oregonian, (1994. október 27.) 1. o.
  11. Philip Selinger: Making History: 45 Years of Transit in the Portland Region. trimet.org (angolul) (2005) 80. o. (Hozzáférés: 2023. május 12.) arch OCLC 919377348.
  12. Gordon Oliver: One down, more to go for reality of north–south rail line. (angolul) The Oregonian, (1994. november 10.) C10. o.
  13. Joseph Rose: C-Tran sends light-rail sales tax to Clark County voters (angol nyelven). The Oregonian, 2012. július 11. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  14. Gordon Oliver: Clark County turns down north–south light rail. (angolul) The Oregonian, (1995. február 8.) 1. o.
  15. Gordon Oliver: Light-rail rejection stirs doubt on project. (angolul) The Oregonian, (1995. február 9.) C1. o.
  16. Osker Spicer – Wade Nkrumah: Left behind? (angolul) The Oregonian, (1995. március 2.) D2. o.
  17. Gordon Oliver – Bill Stewart: MAX may skip Clark County, N. Portland. (angolul) The Oregonian, (1995. március 1.) B1. o.
  18. Ashbel S. Green – Jeff Mapes: Legislature is finally working on the railroad. (angolul) The Oregonian, (1995. augusztus 24.) A1. o.
  19. a b Some light-rail history. (angolul) The Oregonian, (1996. október 7.) A8. o.
  20. Osker Spicer: Light-rail expansion would be good for areas. (angolul) The Oregonian, (1996. január 31.) C2. o.
  21. Gordon Oliver – Brent Hunsberger: Tri-Met still wants that rail line to Clackamas County. (angolul) The Oregonian, (1996. november 7.) D1. o.
  22. Gordon Oliver: South–North light-rail issue keeps on going. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A1. o.
  23. Gordon Oliver: Returning to light rail. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A20. o.
  24. Bill Stewart: Portland officially maps a South–North rail line. (angolul) The Oregonian, (1998. június 19.) B3. o.
  25. Gordon Oliver: Metro votes advance South–North light rail. (angolul) The Oregonian, (1998. július 24.) D6. o.
  26. Gordon Oliver: Tri-Met will put rail plan on ballot. (angolul) The Oregonian, (1998. augusztus 6.) B1. o.
  27. Gordon Oliver: South–North Line backers find themselves at a loss after election day defeat. (angolul) The Oregonian, (1998. november 7.) B1. o.
  28. Gordon Oliver: New light-rail plan rises from the ashes. (angolul) The Oregonian, (1999. március 16.) 1. o.
  29. Bill Stewart: Tri-Met involvement urged in north light-rail line. (angolul) The Oregonian, (1999. március 25.) B3. o.
  30. Gordon Oliver: Tri-Met adds detail to proposal to build light rail in north. (angolul) The Oregonian, (1999. május 3.) C2. o.
  31. Philip Selinger, i. m. 83. o.
  32. Gordon Oliver: Light-rail proponents take heart in poll results. (angolul) The Oregonian, (1999. június 5.) B3. o.
  33. Gordon Oliver: Council revives Interstate Avenue MAX line plan. (angolul) The Oregonian, (1999. június 17.) B3. o.
  34. a b c Bill Stewart: NW prominent in Clinton money plan; MAX: The North Portland Interstate. (angolul) The Oregonian, (2000. február 5.) A1. o.
  35. Bill Stewart: Interstate MAX on track but not final. (angolul) The Oregonian, (1999. augusztus 26.) D2. o.
  36. Interstate Corridor Urban Renewal Plan (angol nyelven) pp. 24. Portland, 2000. augusztus. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  37. a b Nikole Hannah-Jones: Lessons learned? What Portland leaders did – and didn’t do – as people of color were forced to the fringes (angol nyelven). The Oregonian, 2011. május 1. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  38. Bill Stewart: Interstate MAX funds on schedule. (angolul) The Oregonian, (2000. szeptember 19.) D1. o.
  39. Bill Stewart: Interstate MAX work will begin with Monday ceremony. (angolul) The Oregonian, (2001. február 16.) D3. o.
  40. a b Bill Stewart: MAX won’t cross river for 16 days. (angolul) The Oregonian, (2001. május 10.) B4. o.
  41. Bill Stewart: Tri-Met approves 5-cent fare increase. (angolul) The Oregonian, (2001. április 26.) D2. o.
  42. a b Bill Stewart – Fred Leeson: Interstate MAX may cross one of city’s longest spans. (angolul) The Oregonian, (2001. április 26.) C3. o.
  43. a b c Fred Leeson: Interstate Avenue rail line will open early. (angolul) The Oregonian, (2003. szeptember 17.) C1. o.
  44. Bill Stewart: Interstate MAX line hits halfway mark. (angolul) The Oregonian, (2002. április 3.) D2. o.
  45. Fred Leeson: Interstate Avenue work winds down with stripes. (angolul) The Oregonian, (2002. november 6.) E3. o.
  46. Joe Fitzgibbon: MAX route is site for long, narrow party, garage sale. (angolul) The Oregonian, (2003. augusztus 15.) C2. o.
  47. Fred Leeson: TriMet give crowd ride on its newest MAX run. (angolul) The Oregonian, (2004. február 20.) D1. o.
  48. a b Fred Leeson: The Yellow Line: Open for business. (angolul) The Oregonian, (2004. április 25.) B5. o.
  49. Don Hamilton: Making tracks to the MAX (angol nyelven). Portland Tribune, 2004. április 30. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  50. a b c New MAX line opens downtown (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. augusztus 27. [2015. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  51. Fred Leeson: Yellow Line: They came, they rode, they offered opinions. (angolul) The Oregonian, (2004. május 4.) B1. o.
  52. Systems News [regular news section]. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2000. december) 471. o. ISSN 1460-8324
  53. Fred Leeson: Ride to remember. (angolul) The Oregonian, (2004. május 2.) B2. o.
  54. Dylan Rivera: MAX Yellow Line on new route Sunday. (angolul) The Oregonian, (2009. augusztus 29.)
  55. Jim Redden: Line’s last piece stirs money questions (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. szeptember 24. [2013. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  56. Everton Bailey Jr.: TriMet boosts most fares starting Saturday; some routes changing (angol nyelven). The Oregonian, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  57. Brian Lum: You asked: How will the MAX Orange Line work in Downtown Portland? (angol nyelven). TriMet, 2015. június 19. [2015. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  58. David Warren Freece: A history of the street railway systems of Vancouver, Washington, 1889–1926. (angolul) Portland: Portlandi Állami Egyetem. 1984. 6–8. o. Hozzáférés: 2023. június 8. OCLC 979568028  
  59. Richard Thompson: Portland’s Streetcar Lines. (angolul) Charleston (Dél-Karolina): Arcadia Publishing. 2010. 73. o. ISBN 978-0-7385-8126-2 Hozzáférés: 2023. június 8.  
  60. Richard Thompson: Portland’s Streetcars. (angolul) Charleston (Dél-Karolina): Arcadia Publishing. 2006. 16–17. o. ISBN 978-1-4396-3109-6 Hozzáférés: 2023. június 8.  
  61. a b Richard Thompson Portland’s Streetcar Lines, i. m. 71. o.
  62. Columbia Span Is Formally Opened: Dream of Half Century Is Realized. Traffic Starts With Brilliant Ceremony on Bridge; Thousands Attend Affair. (angolul) The Morning Oregonian, LXVIII. évf. 17 546. sz. (1917. február 15.) 1. o. Hozzáférés: 2023. június 8.
  63. a b Planners favor mass transit; freeways ’out’. (angolul) The Oregonian, (1974. május 3.) 22. o.
  64. a b Bill Stewart: Light rail route suggested to link Portland, Vancouver. (angolul) The Oregonian, (1984. május 18.) C2. o.
  65. Elisabeth Dunham: Light-rail planning on track despite ’No’ vote. (angolul) The Oregonian, (1995. június 9.) B2. o.
  66. Gordon Oliver – Don Hamilton: A third Columbia bridge? (angolul) The Oregonian, (1988. szeptember 4.) C1. o.
  67. Harry Bodine: Panel gives third bridge low priority. (angolul) The Oregonian, (1988. december 9.) D2. o.
  68. Bill Stewart: Study raises possibility of third Columbia bridge. (angolul) The Oregonian, (1995. december 18.) B2. o.
  69. Gordon Oliver: Portland seeks to quash talk of new Columbia bridge. (angolul) The Oregonian, (1996. április 12.) B4. o.
  70. Bill Stewart: Vancouver light rail rears head again. (angolul) The Oregonian, (1998. december 19.) E2. o.
  71. Gordon Oliver: South–North rail line may be back on track. (angolul) The Oregonian, (1998. február 20.) A1. o.
  72. Bill Stewart – Fred Leeson: States hire bridge consultants. (angolul) The Oregonian, (2004. február 25.) C1. o.
  73. Columbia River Crossing Project Overview (angol nyelven) pp. 3. Washington State Department of Transportation, 2011. szeptember 30. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  74. Jeff Mapes: What killed the Columbia River Crossing? A razor-thin Senate election last November (angol nyelven). The Oregonian, 2013. július 2. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  75. The Columbia River Crossing Project Failure Provides Valuable Lessons for Future Bi-State Infrastructure Efforts (angol nyelven). Oregon, 2019. február. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  76. Regional Transportation System, Clark County, Washington (angol nyelven). Southwest Washington Regional Transportation Council, 2019. március. [2019. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  77. Chapter 6: Regional Programs and Projects to Achieve Our Vision (angol nyelven) pp. 15, 19. Metro, 2018. június 29. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  78. Stop ID 11498 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  79. Stop ID 11499 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  80. 1163 N Argyle St (angol nyelven). Google Térkép. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  81. Stop ID 11507 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  82. Stop ID 7601 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  83. Brian Lum: You asked: How will the MAX Orange Line work in Downtown Portland? (angol nyelven). TriMet, 2015. június 19. [2017. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  84. a b Portland City Center and Transit Mall (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  85. MAX Light Rail System Map (angol nyelven). TriMet. [2008. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  86. TriMet Rail System (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  87. MAX Yellow Line Map and Schedule (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  88. Frequent Service (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  89. September 2019 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  90. September 2018 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2018. október 17. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  91. Interstate MAX: Yellow Line (angol nyelven). TriMet. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  92. Christopher Keizur: Safe travels? (angol nyelven). Portland Tribune, 2017. június 12. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  93. Alex Zielinski: You Know Portland’s Transportation Woes Have Reached a Breaking Point When… (angol nyelven). Portland Mercury, 2018. május 18. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  94. Elliot Njus: Excess land from MAX construction could become affordable housing (angol nyelven). The Oregonian, 2018. október 29. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  95. Miriam Zuk – Ian Carlton: Equitable Transit Oriented Development: Examining the progress and continued challenges of developing affordable housing in opportunity and transit-rich neighborhoods (angol nyelven). Poverty & Race Action Research Council, 2015. március. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  96. Erica Morrison: Nonprofit Plans To Bring African-American Families Back To North Portland (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2018. április 17. [2020. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  97. Andrew Theen: Portland falls behind housing goals in North, Northeast. (angolul) The Oregonian, (2015. szeptember 30.) A6. o.
  98. Andrew Theen: Portland will spend millions on N/NE housing efforts (angol nyelven). The Oregonian, 2015. december 23. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  99. Interstate Corridor Urban Renewal Plan (angol nyelven) pp. 15. Prosper Portland, 2000. augusztus. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  100. Brad Schmidt: N. Portland condos fail to generate excitement Development is part of a „preference policy” aimed at making up for urban renewal missteps in the past. (angolul) The Oregonian, (2016. november 19.)
  101. Gordon Friedman: City mulls $67 million for displaced Displaced after dedicating $52 million, Portland eyes pumping more cash into program. (angolul) The Oregonian, (2018. július 21.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a MAX Yellow Line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]