Dzsentrifikáció
A dzsentrifikáció (angolul: gentrification) a modern nagyváros fejlődésével, változásával kapcsolatos szociológiai jelenség, a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése. A fogalom tényleges tartalma eltérhet a meghatározó társadalmi környezet és jelentős, a városfejlődésre hatással levő állami intézkedések igen eltérő súlya függvényében. Amerikában döntően spontán folyamatok indítják meg a városközpontok gettósodását, majd dzsentrifikációját: itt az 1950–1960-as években gazdagodó középrétegek a magasabb életszínvonalat a kertvárosokba költözéssel tudták megvalósítani, helyükre pedig a belvárosba szegény, szociális támogatásokra szoruló, olcsón fenntartható lakást kereső rétegek költöztek. Ezzel szemben Európában számos állami intézkedés együttes hatása is jelentkezik a spontán folyamatok mellett. Magyarországon és Közép–Európában az 1990-es rendszerváltások társadalmi-gazdasági átalakulása hozta létre azt a környezetet, amely a ma dzsentrifikációként körülírható jelenséget felerősítette. Tipikus hazai példa Budapesten a 2010-es évek közepétől, a válsági pangás elmúltával az ingatlanpiacon beindult albérletárak drasztikus növekedésének következményeként, az alacsonyabb szociális-társadalmi osztályok kiszorulása a belvárosi kerületekből.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kovács Zoltán: A posztfordizmus hatása a nagyvárosok társadalmára (1990)
- Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve (1994)
- Bedőcs Bernadett: A IX. kerületi tömbrehabilitáció szociálgeográfiai szempontú vizsgálata (1999)
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brown-Saracino, Japnica (2010). A Neighborhood That Never Changes: Gentrification, Social Preservation, and the Search for Authenticity. Chicago: University of Chicago Press.—Sociological study of newcomers' attitudes toward preserving community character based on fieldwork in the Chicago neighborhoods of Andersonville and Argyle; as well as in Dresden, Maine, and Provincetown, Massachusetts.
- Cash, Stephanie. "Landlords put the squeeze on Brooklyn artists". Art in America. Vol. 89, no. 3. 39–40. o.
- Knox, Paul L. (1991). "The Restless Urban Landscape: Economic and Sociocultural Change and the Transformation of Metropolitan Washington, DC". Annals of the Association of American Geographers. 81 (2): 181. doi:10.1111/j.1467-8306.1991.tb01686.x.
- Ley, David (1986). "Alternative explanations for inner-city gentrification: a Canadian assessment". Annals of the Association of American Geographers. 76 (4): 521–535. doi:10.1111/j.1467-8306.1986.tb00134.x.
- Ley, David (1987). "Reply: the rent-gap revisited". Annals of the Association of American Geographers. 77 (3): 465–468. doi:10.1111/j.1467-8306.1987.tb00172.x.
- Maag, Christopher (2006. november 25.). "In Cincinnati, Life Breathes Anew in Riot-Scarred Area". New York Times.
- Mele, Christopher (2000). Selling the Lower East Side: culture, real estate, and resistance in New York City. Minneapolis: University of Minnesota. ISBN 978-0-8166-3182-7.
- Moore, Keith (1999. augusztus 2.). "From redline to renaissance". Salon.com. 2011. augusztus 4. dátummal az eredeti címről archiválva.
- Papayis, Marilyn Adler (2000). "Sex and the revanchist city: zoning out pornography in New York". Environment and Planning D: Society and Space. 18 (3): 341–353. Bibcode:2000EnPlD..18..341P. doi:10.1068/d10s. S2CID 146283932.
- Rose, Demaris (1984). "Rethinking gentrification: beyond the uneven development of marxist theory". Environment and Planning D: Society and Space. 2 (1): 47–74. doi:10.1068/d020047. S2CID 145721131.
- Maciag, Mike (2015. február). "Gentrification in America Report". Governing.com. Governing Magazine.
