Wikipédia:A rendszer kijátszása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A rendszer kijátszása azt jelenti, hogy a Wikipédia irányelveit szándékosan rosszhiszeműen használják a Wikipédia céljainak meghiúsítására. A rendszer kijátszása jelentheti az eljárással való visszaélést, a bomlasztó szerkesztést vagy a közösségi konszenzus szellemének egyéb módon történő megkerülését. A szerkesztők jellemzően azért játszanak a rendszerrel, hogy valamilyen érvet érvényesítsenek, hogy elősegítsenek egy szerkesztési háborút, vagy hogy egy adott, nem semleges álláspontot érvényesítsenek.

Ha egy szerkesztő olyan kiskaput vagy trükköt talál, amely lehetővé teszi számára a közösségi normák megkerülését vagy a rendszergazdai eszközökkel való visszaélést, azt nem szabad úgy kezelni, mint egy jóhiszemű hibát. A Wikipédia szankciói azonban megelőző jellegűek, nem pedig büntető jellegűek. Egy adminisztrátori figyelmeztetés általában a legjobb módja a játék megelőzésének, mivel egy egyértelmű figyelmeztetés segíthet a jóhiszemű hibák és a rosszhiszemű játékok kijavításában egyaránt. Ha egy szerkesztő figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetést, és megismétli a viselkedését, vagy ha új, kreatív módokat talál ugyanannak a zavarnak az elérésére, akkor valószínűleg rosszhiszeműen játszik a rendszerrel.

„A rendszer kijátszása” jelentése[szerkesztés]

A rendszerrel játszadozó szerkesztő rosszhiszeműen próbálja felhasználni a szabályzatot, mivel annak szövegében talál valamilyen látszólagos igazolást olyan bomlasztó cselekedetekre és álláspontokra, amelyeket a szabályzat nyilvánvalóan egyáltalán nem kíván támogatni. Ezzel a játékos elválasztja a szabályzatokat és irányelveket a közösségi konszenzus dokumentálására szolgáló jogos helyüktől, és megpróbálja azokat szelektíven felhasználni személyes céljaira. Egy szerkesztő bomlasztónak minősül, ha a szabályzat néhány szavát arra használja fel, hogy egy olyan álláspont támogatására hivatkozzon, amely egyértelműen ellentmond a szabályzatnak, vagy arra, hogy a Wikipédia szabályzatainak szándékosan rossz alkalmazásával támadjon egy valóban szabályzaton alapuló álláspontot, vagy arra, hogy kisiklassa a Wikipédia folyamatait.

A rendszer kijátszása magában foglalhatja a következőket:

  • A wikijogászkodás, a szőrszálhasogatás és a szabályzat betűjének más módon történő felhasználása a szabályzat tágabb elveinek megsértésére.
  • A konszenzuskeresési folyamat akadályozása azáltal, hogy egy másik szerkesztőt kisebb hibák miatt visszafordítanak, vagy ragaszkodnak egy olyan állásponthoz, amelyet a közösség egyértelműen elutasított.
  • A Wikipédia szankcióinak vagy folyamatainak kiforgatására tett kísérlet más szerkesztők zaklatására.

Mindegyik esetben fontos a szándékosság vagy a tudatosság. A szabályzattal, irányelvekkel vagy gyakorlattal való visszaélés nem számít játéknak, ha az valódi tévedésen alapul. De az is lehet, ha szándékos, amikor a szerkesztő akkor is folytatja az irányelvek kijátszását, amikor nyilvánvaló, hogy nem lehet észszerűen azt állítani, hogy nem volt tudatában.

A rendszer kijátszása más irányelvekkel is átfedésben lehet:

  • A Wikipédia-folyamatokkal való visszaélés egy másik szerkesztővel szembeni szándékos rosszindulat, egy érv bizonyítása vagy egy vita elmérgesítése szintén a játszadozás egyik formája lehet. Ez azonban gyakrabban kategorizálható a Wikipédia felhasználása egy érv bizonyítására vagy az eljárással való visszaélés kategóriájába.
  • Az irányelvek és útmutatók felhasználása arra, hogy nyilvánvalóan hamis ügyet építsenek (vagy erőltessenek) arra, hogy egy szerkesztő rosszhiszeműen szerkeszt, és ennek „bizonyítéka” maga az adott személy tevékenységének nyilvánvalóan észszerűtlenül rosszhiszemű értelmezése. Ez gyakrabban minősül a jóhiszeműség feltételezésére vonatkozó irányelv megsértésének, és különösen az ismételt indokolatlan „figyelmeztetések” az udvariasság megsértésének is tekinthetők.
  • Ha a játékot tudatosan arra is felhasználják, hogy egy másik szerkesztőt gyanúsítsanak, vagy rosszhiszemű szerkesztőként tévesen jellemezzék, akkor ez szintén sértheti a személyes támadások tilalmára vonatkozó irányelvet.

Bármilyen jellegű zavarkeltés indok lehet arra, hogy egy adminisztrátor figyelmeztessen (vagy blokkoljon). A Wikipédia viselkedési irányelveiben foglalt elvek megsértése sértheti az adminisztrátorok vagy a Döntőbizottság döntését.

Példák[szerkesztés]

A rendszerrel való játéknak több fajtája létezik. A kijátszás lényege az irányelvekkel vagy folyamatokkal való szándékos és tudatos visszaélés. A következő egy (nem teljes) lista a példákról. Az alábbiakban felsoroltakhoz hasonló cselekmények, amelyeknél nincs bizonyíték a helytelen cselekedetre irányuló szándékra, általában nem minősülnek kijátszásnak.

Kétséges legalizmusok[szerkesztés]

Mivel a Wikipédia nem bíróság, számos jogi eljárás vagy kifejezés nem vonatkozik a Wikipédiára. A wikijogászok jellemzően a hivatalos jogi eljárásokhoz hasonló módon vetnek fel eljárási vagy bizonyítási szempontokat, gyakran megalapozatlan jogi érveléssel. A wikijogászok esetenként jogos kérdéseket vethet fel, beleértve a méltányosságot is, de gyakran arra szolgál, hogy kikerüljön egy kérdést, vagy akadályozza egy működőképes megoldás kidolgozását. Például gyakran lehetetlen egyértelműen megállapítani, hogy ki a tényleges felhasználó egy sor zoknibáb mögött, és az nem védekezés, hogy a felmerülő zoknibábok egyike sem szerepel a választottbírósági kérelemben.

A szándék különböző szintjei[szerkesztés]

„A rendszer kijátszása” kifejezéssel óvatosan kell bánni, mivel azt a rosszhiszemű szerkesztés vádjaként lehet értelmezni. Bár a felhasználók a fent leírt gyakorlatokat követhetik, ez a tevékenység nem tekinthető a rosszindulatú szándék bizonyítékának. A szándékosság tényleges szintjét is külön kell vizsgálni, hogy a cselekmény előre megfontolt volt-e, vagy hirtelen felindulásból történt, vagy csupán egy régebbi taktika másolása, amely más szerkesztőknél a múltban hatékonynak tűnt. A rendszer kijátszása kifejezés nem az érintettek becsmérlésére szolgál, a „kijátszás” szó a sportjátékhoz hasonló játékos tevékenységre is utal. A cél az, hogy a Wikipédia-tevékenységek a szócikkek javítására irányuló komoly erőfeszítésekre összpontosítsanak, nem pedig arra, hogy a játék és az ellenfelekkel való spárgázás színtere legyen a szórakozás egyik formája. A bírálati szándék magában foglalhatja a másokkal való megbeszélést, ahelyett, hogy a helyzetet közvetlen konfrontációként eszkalálná. A helyzet indokolhatja a speciális közvetítést (lásd WP:Mediáció), vagy szélsőséges esetben talán még a hivatalos döntőbíráskodást is (lásd WP:Wikitanács). A folyamatos bevonás kockázatait alaposan meg kell fontolni, különösen, ha a szándék túlságosan súlyosnak vagy kényszeres viselkedésnek tűnik. Bármilyen egyértelműnek is tűnik szubjektíven egy ilyen szándék, nem szabad a többi szerkesztő mentalitását vagy motivációit rossz fényben feltüntetni. A Wikipédiának számos hirdetőtáblája van a problémás szerkesztői magatartás kezelésére, amelyek mintái általában önmagukért beszélnek, ha megfelelő bizonyítékokkal diffundálnak.

Az eljárással való visszaélés[szerkesztés]

Az eljárással való visszaélés a szerencsejátékhoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy tudatosan megpróbálják felhasználni az egyes irányelvekben leírt, közösen elfogadott és szankcionált eljárásokat olyan cél érdekében, amelyre azokat nyilvánvalóan nem szánták. Az eljárással való visszaélés zavaró, és a körülményektől függően nevezhető a rendszerrel való játéknak, személyes támadásnak vagy az érvelés érdekében történő zavarkeltésnek is. A közösen elfogadott eljárásokat jóhiszeműen kell használni.

Azt is világosan meg kell határozni, hogy mi a „szándékosság”, tudatosan vagy másként, és mi az, ami ténylegesen „jó” – eléggé „jóhiszemű”. Csak ezután kell nyíltan megemlíteni a meghatározók hatalmát és státuszpozícióját is, amikor ilyen meghatározásokat tesznek. Az általános feltételezések, hogy amit „közösen elfogadottnak” állítanak, annak nem csak egy kiválasztott csoportra kell vonatkoznia, és így szintén megkérdőjelezhető számú, esetleg ellenőrizhetetlen, és még akkor is, ha állítólag a közreműködők bármilyen legitim többsége – mint például azok, akiknek nemrégiben engedélyezték a Wikipédia szerkesztését. Az idealista fogalmak homályos szavai veszélyesek, és félrevezethetnek attól, amit aztán a valóságban tapasztalunk, amikor a Wikipédián olvasunk vagy írunk.