Und

Und
A Szent Márton templom
Und címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Soproni
Jogállás	község
Polgármester	Pintér Tamás
Irányítószám	9464
Körzethívószám	99
Népesség
Teljes népesség	334 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	47,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 19″, k. h. 16° 41′ 47″47.488688888889, 16.696338888889
Und Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Und weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Und témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Und község (horvátul: Unda, németül: Undten) Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. A népesség kb. 60%-a horvát nemzetiségű.

Fekvése

Az Alpokalján, a mai országhatár közelében, Sopronhorpács és Zsira között helyezkedik el. Egyutcás, fésűs beépítésű település. Sokáig nehezen megközelíthető helység volt, ma is távol esik a nagy forgalmú utaktól. Vasútról a 9 km-re levő Lövőn át érhető el a Sopron–Szombathely-vasútvonalon. Néhány kilométerre van a Sopront a Balatonnal összekötő 84-es főúttól, a menetrend szerinti autóbusz a községben áll meg. Legközelebbi városok: Csepreg, Bük és Kőszeg. 2007-től helyreállt a közúti kapcsolata Fülessel.

Története és mai élete

Első írásos említése 1265-ben történt „Vnd” alakban írva, személynévből. A tatárjárás után horvátok települtek ide Zágráb környékéről. Az Osl és a Pok-nemzetségből leszármazott családok birtoka volt a középkorban. 1408-ban mezőváros. A 16. század első felében a Pokyak fészke, de 1543 óta birtokuk az Ostffyak kezére került. 1541-ben Gróf Bernát már az Ostffyaktól vásárolt tekintélyes birtokrészeket. Ostffy Tamásnak 1549-ben majorüzeme volt, 1564-ben újból két jobbágytelket vett hozzá.

1588-ban említik az adólajstromok a papok házát. 1596-ban a Pokyak visszakövetelték birtokrészüket az Ostffyaktól, az országgyűlés Nádasdy Ferenc főkapitányt bízta meg az ügy kivizsgálásával. Ennek nyomán az Ostffyak helyét a Pokyak leszármazottai foglalták el. Salamonfa földesura, Rátky Menyhért a 16. század végén öröklés jogán ült az egykori Gróf-tulajdont képező ingatlanok birtokába. A lakosság a 16. századi nagy horvát bevándorlás idején lett horváttá, azóta évszázadokon keresztül elárasztotta a szomszédos falvakat horvátokkal. Zsira, Horpács horvát családnevei sok egyezést mutatnak az undi családnevekkel. A Rátky és a Poky-családok bírták a falut a 17. században is. 1622-ben 34 ház lakatlan. 1635-ben Rátky György birtokában vannak az úrbéresek, a Poky-család kezén pedig a major.

Und a 18. században népes település, 50 jobbágytelekkel és 17 zsellérháztartással. 1738-ban országos vásártartási jogot kapott a település. Főleg köznemesek a birtokosok. 1750-ben épült az első templom. Az 1700-as évek végén nagy tűzvész pusztította el a falut, ezután épült fel a dombosabb mai helyén. 1871-ben iskolát létesítettek a faluban. 1939-ben bevezették a villanyt. A trianoni békeszerződést követően 1920-tól határmenti község. A két világháború között a gróf Zichy-Meskó Jakabnak volt Undon nagybirtoka. A világgazdasági válság Undra is nehéz napokat hozott. A legszegényebbek Ausztriába jártak részes munkára. Többen a faluból nyírfa seprűt készítettek, azokat árulták és gyümölccsel piacoztak. Iparosuk több is volt: bognár, kovács, asztalos, cipész, vendéglős, boltos.

1945-ben 77 földigénylő 140 kh. földet kapott, de a falu lakóinak megélhetését ez sem biztosította. A szorgalmas undiak már az elmúlt századokban is átjártak Ausztriába dolgozni, 1945 után ezt nem tehették meg, ezért az itthoni nagyobb építkezéseken vállaltak munkát. 1950-ben tsz alakult, amelyet 1959-ben Új Élet Tsz néven újjászervezték. 1958-ban bővítették az iskolát, 1961-ben napközi otthonos óvoda épült. 1984-ben a járási rendszer megszűnésével Und a nagyközségi közös tanáccsal rendelkező Sopronhorpács egyik társközsége lett és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az egykori vasfüggöny határsávjában burkolt út létesült, 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozást követően Fülessel felé is megnyílt a határ. 2012. januárjában elkészült a Fülesre menő út teljes felújítása és kiszélesítése, mivel a korábbi határőrségig épült út az igénybevételtől teljesen tönkrement.

Az undiak szeretettel ápolják szokásaikat és hagyományaikat: a májusfa állítást, pünkösdölést, lakodalmi és újévi köszöntőket, a horvát nyelvet, táncokat és a népviselet emlékeit. Megoldották a gyerekek anyanyelvi oktatását, a könyvtárban a horvát irodalom alkotásaiból válogathatnak eredeti nyelven. Kiépült és fejlődik a település lakóit ellátó egészségügyi, kereskedelmi és kulturális alapszolgáltatások rendszere. Legnépszerűbb sport a labdarúgás, az undi csapat a soproni körzet legjobbjai között szerepel.

Nevezetességei

• A Szent Márton templom egyhajós, egytornyos, igénytelen barokk épület, amely 1750-ben épült. Szentélyét 1865-ben megtoldották. Előtte magas oszlopon Szentháromság szobor áll. A szoborcsoport 18. századi oszlopa 1868-ból származik. A temető bejáratánál pilléren álló tabernákulumban domborművű feszület látható, fölötte kereszt. A falu szélén Madonna szobor áll. A Fő utcában és a Fülesi úton műemlék jellegű régi lakóházak vannak.
• Szent Márton kápolna Zsira felé
• Szent Márton útvonal egyik állomása
• Horgásztó Zsira felé.

Galéria

• 
  Szent Márton kápolna kívülről...
• 
  ... és belülről
• 
  Millenniumi emlékmű
• 
  Szent Márton útvonal állomása
• 
  Régi lakóházak, a Fő utcában
• 
  A Polgármesteri hivatal bejárata
• 
  Fő utca
• 
  Horgásztó
• 
  Kétnyelvű üdvözlőtábla
• 
  A 2007-ben megnyitott közúti kapcsolat Füles felé, felújítva 2011-ben

További információk

• Und község webhelye
• Und község YouTube csatornája
• Und a Google Térképen
• Und a TérképCentrumban
• Könyvtári, információs és közösségi hely
• Helyi időjárás állomás
• Panorámaképek - UND