Ugrás a tartalomhoz

Teleki-virág

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teleki-virág
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Inulae
Nemzetség: Telekia
Faj: T. speciosa
Tudományos név
Telekia speciosa
(Baumg.)
Szinonimák
  • Buphthalmum cordifolium
  • Buphthalmum speciosum
  • Corvisartia caucasica
  • Inula caucasica
  • Inula telekia
  • Molpadia suaveolens
  • Telekia cordifolia
  • Telekia ovata
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Teleki-virág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki-virág témájú médiaállományokat és Teleki-virág témájú kategóriát.

A Teleki-virág vagy pompás Teleki-virág (Telekia speciosa) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjéhez, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjához tartozó, Magyarországon védett faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

A Teleki-virág Európában a következő országokban él: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Albánia, Románia, Bulgária, Görögország, Észtország, Lettország, Ukrajna, Oroszország. Megtalálható még Ázsia egyes részein is, úgymint: Törökország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán.[2]

Behurcolt fajként előfordul még az Egyesült Királyságban, Írországban, Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Franciaországban, Dániában, Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban.

Magyarországon a kárpát-balkáni-kaukázusi flóravidék elemeként a Bükkben és a Bereg-Szatmári-síkon találjuk természetes előfordulásait.[3] Telepített állományai ismertek a Zempléni- és a Soproni-hegységben, továbbá Zalacsány környékén.

Erdélyben gyakori; árnyas, nedves erdőszegélyek, patak és folyópartok jellegzetes növénye.

Élőhelye

[szerkesztés]

Mivel a nedves, egyenletesen hűvös hegyvidéki éghajlatot, az időszakosan vizes helyeket és a humuszban gazdag talajokat kedveli, leginkább patakparti magaskórós társulásokban, hegyvidéki ligeterdőkben található meg.

Megjelenése, életmódja

[szerkesztés]

Magassága 80–120 cm, de akár másfél méterre is megnőhet. Bokrosodó lágyszárú évelő. Fogazott szélű, tagolatlanok, molyhos fonákú levelei szórt állásúak. Az alsók 30–40 cm hosszúak, széles-szívesek, hosszú nyelesek, a felsők kisebbek, ülőek, széles-tojásdadok.

Június-augusztusban virágzik, egy egyed virágzási ideje 3-4 hétig is eltarthat. Illatos fészkes, sátorozó virágzata 5–8 cm átmérőjű, a csöves virágok élénksárgák, a keskeny, szálas nyelves virágok sárgák vagy sötétebb barnássárgák.

Termése félgömb alakú vacokban ülő bóbitás kaszat, melyet a szél szállít. Szaporodása azonban vegetatív úton, gyöktörzsekkel is történhet, ilyenkor kisebb telepet képez.

Rendszerezése

[szerkesztés]

Johann Christian Gottlob Baumgarten flórakutató ismerte fel, hogy egy önálló nemzetségbe tartozó faj, és ő nevezte el gróf Teleki Sámuel erdélyi kancelláról. Ennek a Telekia nemzetségének egyetlen szélesebb elterjedésű tagja. Az egyetlen másik faj, az egyfészkű Teleki-virág (Telekia speciosissima), amely mindössze egyetlen, kis kiterjedésű lelőhelyen, egy olaszországi tó vidékén él.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Csapody István: Védett növényeink, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, (1982), p. 346.
  • Farkas Sándor (szerk.): Magyarország védett növényei, Mezőgazda Kiadó, Budapest, (1999), p. 416.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]