Ugrás a tartalomhoz

Sárga vonal (Metropolitan Area Express)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
     MAX Yellow Line
Szerelvény a Portland Transit Mallon 2015-ben
Szerelvény a Portland Transit Mallon 2015-ben
Adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
HelyszínPortland, Oregon
Típusvasútvillamos
HálózatMetropolitan Area Express
Átadás2004. május 1.
Vonal hossza9,3 km (önálló szakaszán)[* 1]
Állomások/megállók száma17
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátásegyenáram
Feszültség750 V
Napi forgalom15 100
Éves forgalom15 100 (2014. május)[2]
Üzemeltető
ÜzemeltetőTriMet
TulajdonosTriMet
     MAX Yellow Line (Egyesült Államok)
     MAX Yellow Line
     MAX Yellow Line
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°WKoordináták: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°W
Sablon • Wikidata • Segítség
Útvonaldiagram
Expo Center
Delta Park/Vanport
N Interstate Ave
(Columbia-csatorna)
Kenton/N Denver Ave
North Lombard pályaudvar
Rosa Parks
N Killingsworth St
N Prescott St
Overlook Park
Interstate 405
Albina/Mississippi
Interstate/Rose Quarter
     Piros,      zöld és
     kék vonalak
Acélhíd (Willamette folyó)
     Piros és      kék vonalak
Üzemi kapcsolat
A vonatok nagy része átszerel
a narancssárga vonalra
Union Station/NW 6th & Hoyt
Union Station/NW 5th & Glisan
NW 6th & Davis
NW 5th & Couch
SW 6th & Pine
     Piros vonal
SW 5th & Oak
Pioneer Courthouse/SW 6th Ave
Pioneer Place/SW 5th Ave
     Kék vonal
SW 6th & Madison
City Hall/SW 5th & Jefferson
PSU Urban Center/
SW 6th & Montgomery
 B  és  NS  villamosok
PSU Urban Center/
SW 5th & Mill
 A  és  NS  villamosok
PSU South/SW 6th & College
PSU South/SW 5th & Jackson
A narancssárga vonatok
nagy része
a sárga vonalra szerel át

A Metropolitan Area Express sárga vonala vasútvillamos-viszonylat az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Portland városában, az Expo Center, illetve a PSU South/SW 6th & College Street és PSU South/SW 5th & Jackson Street megállóhelyek között. A 9,3 kilométer hosszú, 17 megállós vonalat a TriMet üzemelteti. Üzemideje napi 21 óra, átlagos követési ideje 15 perc.

Mivel a Clackamas és a washingtoni Clark megyék összekötésére irányuló South/North projekt az összes népszavazáson elbukott, a TriMet helyi vállalkozók nyomására egy Észak-Portlandig rövidített változatot dolgozott ki, melynek finanszírozására városrehabilitációs körzetet hoztak létre; a döntés többek szerint a hagyományosan feketék által lakott városrészek dzsentrifikációjához vezet. Az Interstate MAX építése 2001-ben kezdődött és a tervezettnél két hónappal előbb, 2004. május 1-jén adták át. 2009-ig belvárosi végállomása a Galleria/Library megállópárnál volt, de a Portland Transit Mall átépítésekor nyomvonal-korrekciót hajtottak végre. 2015 óta a 6. sugárúton a zöld vonallal közös pályán közlekedik. A transit mallon a sárga és narancssárga viszonylatok átszerelnek egymásba.

A sárga vonal a hálózat negyedik legforgalmasabb viszonylata, 2019 szeptemberében hétköznapokon naponta 12 960 utast szállított.

Története

[szerkesztés]
Az Argyle utcai viadukt
Szerelvény az Interstate sugárút és a Lombard utca kereszteződésének közelében
Expo Center, a viszonylat északi végállomása

Kezdeti javaslatok

[szerkesztés]
Bővebben: Metropolitan Area Express#South/North

Az Észak-Portland és a washingtoni Vancouver közötti vasútépítési tervek már az 1980-as évek elejére visszanyúlnak. A Metro regionális kormányzat 1985-ben az Interstate 5 és az Interstate sugárút menti vonalvezetést is megvizsgálta, de a tanulmány szerint a viszonylat belátható időn belül nem térülne meg.[3] Ezzel szemben a város 1986-os tanulmánya a vonalat „biztatónak” nevezte.[4] 1988-ban a belvárosi és albinai fejlesztési tervek[5][6] részeként a MAX hálózatának meghosszabbítását javasolták az I-5 vagy a Martin Luther King Jr. sugárút mentén.[7] 1989-ben a szövetségi kormány kétmillió dollárt különített el Mark Hatfield oregoni és Brock Adams washingtoni szenátorok, a költségvetési bizottság tagjainak javaslatára, amely a különálló vasútépítési tervek helyett egy Vancouver–Portland–Oregon City korridort javasolt.[8]

A lehetséges washingtoni vonalvezetés vizsgálatakor a Vancouver Mall és a Clackamas Town Center bevásárlóközpontok közötti szárnyvonal megépítését javasolták.[9] A Metro közlekedésfejlesztési bizottsága (JPACT) erre a TriMet által tervezett South/North korridort (Hazel Dell–Portland) jelölte ki.[10][11] Novemberben a portlandi népszavazáson 63% voksolt a 475 milliós önrész kötvénykibocsátással történő rendezésére,[12] azonban 1995. február 7-én a washingtoni szavazók 69%-a elutasította a 235,7 millió dolláros önrészhez[13] szükséges forgalmiadó- és regisztrációsadó-emelést.[14][15]

Mivel a JPACT szerint a washingtoni szakasz kihagyásával az utasszámok nem érnék el a vártat,[16] a Rose Quarter városrészt és a Clackamas Town Center bevásárlóközpontot összekötő alternatív javaslatot dolgoztak ki.[17] A washingtoni önrész pótlására az állami képviselőház 750 milliós támogatási javaslatot fogadott el, amely 375 milliót különített volna el közlekedésfejlesztésre.[18] A Legfelsőbb Bíróság szerint a javaslatcsomag a fejlesztések szempontjából irreleváns pontokat is tartalmazott, ezért alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítette.[19][20] 1996 februárjában új javaslatot nyújtottak be, azonban a vasútvillamos ellenzői népszavazáson megakadályozták a források felhasználását.[19][21] A korábban a viszonylatot támogató észak-portlandiek bizalmának visszaszerzésére[22] és a szövetségi támogatások elnyerésére 1997 februárjában a Lombard utcától a Clackamas Town Centerig tartó 24 kilométeres vonal tervezetét mutatták be.[23] Néhány hónappal később a képviselő-testület az északi végállomást másfél kilométerrel távolabb, a Lombard utca helyett Kenton kerületbe helyezte át.[24] Júliusban a Metro közzétette a környezeti hatástanulmány első fázisát, amely tartalmazta a 34 kilométeres washingtoni meghosszabbítás lehetőségét is.[25] A tanulmány megszövegezése miatt 1998. november 3-ára új referendumot írtak ki,[26] ahol a szavazók 52%-a elutasította a javaslatot.[27]

Finanszírozása és építése

[szerkesztés]

1999-ben észak-portlandi lakosok és vállalkozók a TriMettől kérték a South/North tervezet oregoni szakaszának megvalósítását; szerintük a Multnomah megyeiek 81%-a támogatja a vasutat.[28][29] A TriMet válaszul kidolgozta az Expo Center és a Rose Quarter közötti, az Interstate sugárút menti vonal tervezetét.[30] A júniusban tartott népszavazások és közmeghallgatások szerint a helyiek elsöprő többsége támogatja az építkezést, feltéve, ha az olcsóbb lesz, mint a washingtoni hosszabbítással együtt,[31] és nem sajátítanak ki ingatlanokat.[32] A képviselő-testület szintén támogatta a projektet.[33]

A TriMet a projekt költségeit 350 millió dollárra becsülte.[34] A jelentős forrásbevonások elkerülése érdekében városrehabilitációs körzetet jelöltek ki és 2000 augusztusában fejlesztési tervet (ICURA) fogadtak el.[35][36] Az 1515 hektáros, 15 városrészre kiterjedő tervezettel harminc millió dollár adóbevételt fordíthattak közlekedésfejlesztésre.[34][37] Ugyanezen évben a piros vonal és az NS villamosvonal építése szövetségi támogatások nélkül történt; ezeket a TriMet az Interstate MAX projekt részévé tette, amire szeptemberben a Szövetségi Közlekedési Hatóság 257,5 millió támogatást ítélt meg.[34][38] A fennmaradó költségekből 38,5 milliót a TriMet, 24 milliót pedig a Metro finanszírozott.[1]

Az Interstate MAX építése 2001 februárjában kezdődött a Rose Quarter-i alapkőletétellel.[39] Az Acélhíd kitérőinek beépítése miatt a kék vonal Rose Quarter pályaudvar és Old Town/Chinatown megállóhelyei között 16 napon át pótlóbuszok közlekedtek.[40] Áprilisban a Stacy and Witbecket bízták meg a Rose Quarter-i vágányépítéssel és az alsó-albinai felüljáró kialakításával.[41] Az 1173 méter hosszú vasúti hidat[42] magában foglaló Kenton–Expo Center szakaszt az F. E Ward Constructors építette.[40] A korábbi tapasztalatoknak köszönhetően az építkezés gyorsan zajlott.[43] 2002 áprilisában elérték az 50%-os készültséget; ekkor a Portland sugárúti vasúti átjárót alakították ki.[44] Novemberre (hat hónappal a tervezett dátum előtt) elkészültek a közút- és járdafejlesztések.[45] 2003 augusztusára elérték a 80%-os készültséget; a megnyitót a következő év tavaszára (az eredeti szeptemberi céldátumhoz képest jóval korábbra)[43] tervezték.[46] A próbamenetek 2004 februárjában indultak.[47]

Megnyitás és nyomvonal-korrekció

[szerkesztés]

A 9,3 kilométer hosszú Interstate MAX szegmenst 2004. május 1-jén,[48] négy hónappal korábban és 25 millió dollárral a költségvetés alatt adták át.[1][49] A TriMet az Expo Center és a Galleria/Library megállópár közötti,[50] az 5-ös buszt kiváltó viszonylatnak a sárga jelzést adta.[51][52] A megnyitó napján húszezren használták a járműveket, az utazás az első két napon ingyenes volt.[53] A vonal megnyitása a belvárosban más fejlesztéseket (például a Fred Meyer és a New Seasons Market beruházásai) is magával vonzott.[48]

2009. augusztus 30-án nyomvonal-korrekciót hajtottak végre: a viszonylatot a Portland Transit Mall új vágányain a PSU Urban Center megállópárhoz terelték[50][54] (a PSU South megállópárig hosszabbítást a kapcsolódó fejlesztések megvalósításáig elhalasztották,[55] a megállókat végül 2012 szeptemberében adták át).[56] A narancssárga vonal átadásától a két viszonylat átszerel egymásba; a TriMet a két különálló vonalat az eltérő járatsűrűséggel magyarázta (a narancssárga vonalon a sárgánál nagyobb utazási igény jelentkezik).[57]

Tervezett washingtoni hosszabbítás

[szerkesztés]
Vancouver irányú villamos 1917-ben

Portland és Vancouver között egykor személyvonatok közlekedtek: a Portland and Vancouver Railway Company gőzvasútja 1888-ban indult.[58] A portlandi First és Washington utcáktól a Columbia folyónál lévő állomásnál[59] a Washingtonba tartó utasokat kompra szállították át.[60] Miután a pálya a Portland Consolidated Street Railway tulajdonába került, 1892-ben villamosították.[61] Az Interstate híd 1917-es megnyitásával[62] a kompot vasúttal váltották ki. Később a viszonylatot 1940-es megszűnéséig a Portland Railway, Light and Power Company üzemeltette.[61]

1974-ben a Tom McCall kormányzó által felállított munkacsoport a félbehagyott Mount Hood Freeway út szövetségi támogatásainak felhasználását vizsgálta, ekkor a TriMet javasolta a vasúti közlekedés helyreállítását.[63] 1984-ben a két állam tisztviselőiből álló tanácsadó testület 2000-re napi nyolcezer utast jósolt.[64] A megvalósíthatósági aggályok és a források hiánya miatt a projektet elhalasztották,[63][64] majd később az átvezetésre három ötlet született: vasúti híd vagy alagút,[65] illetve az 1980-as évek óta tervezett harmadik híd,[66][67] egy közös közúti és vasúti átkelő.[68][69] Az 1998 februári környezeti hatástanulmány egy függőlegesen emelhető hidat javasolt,[70] de ennek megépítését elnapolták.[71]

2004-ben a két állam a rossz szerkezeti állapotra és a forgalmi dugókra hivatkozva az Interstate híd cseréjét kezdte előkészíteni.[72] A 2008-ra összeállított Columbia River Crossing projekt részeként a vasútvillamost 4,7 km új pályával, hét új megállóval a Hayden-szigetig, valamint a Clark Főiskoláig hosszabbítanák; ennek költségét 3,5 milliárd dollárra becsülték.[73] Oregon az önrész fedezésére 450 millió dollárt ítélt meg, majd 2013 júniusában a washingtoni szenátus a vasútvillamosra hivatkozva kihátrált a projektből.[74] 2014 márciusában a projektet felfüggesztették.[75]

A washingtoni vasútépítés továbbra is szerepel mindkét fél 2040-es fejlesztési tervében;[76] az oregoni fél az előirányzott 4,1 milliárd dollárból 3,1-et a híd cseréjére, nyolcvanmilliót a Hayden-szigetre vezető átkelőre, 850 milliót pedig a vasút meghosszabbítására szánnak.[77]

Útvonala

[szerkesztés]
Bővebben: Portland Transit Mall
Térkép
A MAX hálózata, vörössel jelölve a sárga vonal

A sárga vonal a 9,3 kilométer hosszú Interstate MAX szegmenst foglalja magában.[* 1] Végállomása a Portland Expo Center parkolójának keleti vége, ahonnan déli irányban az Expo úton[78] Delta Park/Vanport megállóig az utcaszinten halad, majd az 1710 méter hosszú viadukton[42] áthaladva keresztezi a Victory és Interstate sugárutakat, a Columbia-csatornát, valamint a Columbia sugárutat, végül az Argyle utcai vasúti átjáróhoz érkezik.[79][80] Az Interstate MAX szakasz az Interstate/Rose Quarter megállóig az Interstate sugárút elválasztósávjában fut, majd az Acélhíd keleti hídfőjénél, az Eastside szegmens vágányainál ér véget. Innen a Glisan utcai rámpán a Union Stationtől északra fekvő deltavágányhoz,[81] a Portland Transit Mall határához érkezik.[82]

A transit mallon a déli irányú vonatok a Union Station/Northwest 5th & Glisan megállóig közlekednek, ahol többségük a narancssárga vonalra szerel át és közlekedik tovább Milwaukie-ba. Az északi irány járatai a PSU South/Southwest 6th and College megállóból a narancssárga vonalról átszerelve a zöld vonallal közös pályán haladnak.[83] A Portland Streetcar, valamint a kék és piros vonalak pályáját keresztezve a viszonylat a Burnside utcánál Északnyugat-Portland felé közlekedik tovább.[84]

2004 és 2009 között a sárga vonal a kék és piros vonalakkal közös pályán a Galleria/Library megállópárig, a 11. sugárúti hurokvágányokon visszafordulva közlekedett,[85] de a transit mall vágányainak elkészültével útvonalát elterelték.[50]

PSU South/SW 6th & College felé Expo Center felé
Expo Center – N Expo Rd – N Interstate Ave – Columbia Slough – N Lombard pályaudvar – Interstate/Rose Quarter – N Steel Bridge – Willamette River – NW Glisan Street Ramp – Union Station – NW Irving St – NW 6th Ave – SW 6th Ave – PSU South/SW 6th & College (►Milwaukie) (Milwaukie►) PSU South/SW 6th & College – PSU South/SW 5th & Jackson – SW 5th Ave – NW 5th Ave – Union Station – NW Glisan Street Ramp – Willamette River – N Steel Bridge – Interstate/Rose Quarter – N Lombard pályaudvar – Columbia Slough – N Interstate Ave – N Expo Rd – Expo Center

Megállóhelyei

[szerkesztés]

Az Interstate MAX szegmens az Expo Center és az Interstate/Rose Quarter közötti tíz megállót foglalja magában, melyek közül hetet az Interstate sugárút elválasztósávján építettek ki; emellett a Portland Transit Mall északi irányú szakaszán (hét megálló) a zöld vonallal közös pályán jár. A transit mall déli irányú pályáját a narancssárga vonal is használja, itt a két viszonylat vonatainak többsége átszerel egymásba.[1]

Sárga vonal (Expo Center◄►PSU South/SW 6th Ave & College)
Megállóhely Átszállási kapcsolatok[* 2][84] Intézmények
Expo Center
végállomás 		11 Portland Expo Center
Delta Park/Vanport
Kenton/N Denver Ave
N Lombard pályaudvar 4, 75 Autóbusz-állomás
Rosa Parks 44
N Killingsworth St 72 Tirilium Iskola, Interstate Firehouse Kulturális Központ
N Prescott St
Overlook Park Overlook Park
Albina/Mississippi 35, 85, Swan Island Evening Shuttle
Interstate/Rose Quarter      Kék,      zöld és      piros vonalak
4, 8, 35, 44, 77, 85 		Autóbusz-állomás
(↑) Union Station/SW 5th & Glisan 291
(↓) Union Station/NW 6th & Hoyt      Narancssárga vonal
Empire Builder, Coast Starlight, Amtrak Cascades
5, 17, Northwest POINT, Greyhound Lines, Caravan Airport Shuttle, Valley Retriever 		Vasútállomás, Autóbusz-állomás
(↑) NW 5th & Couch Roseland Színház
(↓) NW 6th & Davis 17
(↑) SW 5th & Oak Downtown Express
(↓) SW 6th & Pine 1, 12, 19, 20, 54, 56
(↑) Pioneer Place/SW 5th Ave 291
(↓) Pioneer Courthouse/SW 6th Ave Törvényszék
(↑) City Hall/SW 5th & Jefferson 6, 38, 45, 55, 58, 92, 96, 291 Wells Fargo Történelmi Múzeum
(↓) SW 6th & Madison
(↑) PSU Urban Center/SW 5th & Mill  B ,  NS  Szent Mihály arkangyal Templom
(↓) PSU Urban Center/SW 6th & Montgomery 9, 17, 19, 35, 36, 44, 54, 56, 99, 164, 177
(↑) PSU South/SW 5th & Jackon
(↓) PSU South/SW 6th & College
végállomás 		     Zöld és      narancssárga vonalak Portlandi Állami Egyetem

Forgalom

[szerkesztés]

A viszonylat üzemideje napi 21 óra. Az első vonat 4:15-kor szerel át Interstate/Rose Quarternél a kék vonalról. Expo Centertől az első járat 5:03-kor, PSU South megállótól pedig 5:05-kor indul. A végállomástól végállomásig utazás körülbelül 35 percig tart. Esténként egyes járatok Interstate/Rose Quarternél a kék vonalra átszerelve a Ruby Junctin járműtelepig, mások pedig a zöld vonalon PSU South/Southwest 5th and Jackson megállóig közlekednek. Az utolsó járat PSU South megállótól 0:21-kor, míg Expo Center megállótól 1:04-kor indul.[87] A MAX viszonylatai a TriMet „Frequent Express” szolgáltatásának része, ahol a nap részében legalább 15 perces követési időt biztosítanak;[88] A követési idő napközben 15, kora reggel és késő este pedig 30 perc.

Utasszámok

[szerkesztés]

A sárga a hálózat negyedik legforgalmasabb viszonylata, 2019 szeptemberében naponta 12 960-an vették igénybe[89] (egy évvel korábban 13 170-en).[90] A 2003-as becslések az első néhány évben napi 13 900, 2020-ra pedig napi húszezer utast jósoltak.[43] A 2015-ös pénzügyi évben 4,9 millióan vették igénybe a viszonylatot (2012-ben 5,4 millióan);[1][91] a TriMet ezt a bűnözés növekedésével és a belvárosi lakásárak növekedésével magyarázta.[92][93]

Dzsentrifikációs hatása

[szerkesztés]

Többek szerint a MAX hozzájárult a hagyományosan feketék által lakott városrészek dzsentrifikációjához.[94][95][96] A The Oregonian a 2010. évi népszámlálás adatainak elemzésével arra jutott, hogy 2000 és 2010 között körülbelül tízezer színes bőrű hagyta el Portland belvárosát; közülük 8400-an a város északi és északkeleti térségében éltek. A Portlandi Lakásügyi Hivatal szerint 2000 és 2013 között az Interstate és a Martin Luther King Jr. sugárutak térségében a feketék aránya két számjeggyel csökkent,[97] ezalatt viszont az Interstate korridor fehér bőrű lakossága tizenháromezer fővel nőtt.[98]

A megfizethető lakhatásra irányuló 2000-es tervet a Portlandi Fejlesztési Bizottság később elvetette, de 2006-ban a lakosság nyomására a városrehabilitációs bevételek harminc százalékát különítették el erre a célra.[37] 2011 júliusára a tervezet lefedettségi területe 17 városrész és 1610 hektár volt.[99] 2016-ban a város 52 milliót különített el lakásépítésre és annak biztosítására, hogy a népesség ne szoruljon ki lakóhelyükről.[100][101]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ a b A TriMet publikációiban csak az Interstate MAX önálló szakaszának hossza van megadva. A viszonylat teljes hossza nem ismert.[1]
  2. ↑ A Portland Transit Mallon a sárga viszonylat vonatai csak északi irányban közlekednek, déli irányban többségük narancssárga vonalra átszerelve halad tovább.[86]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Interstate MAX Yellow Line (angol nyelven). TriMet. [2018. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  2. ↑ Mary Fetsch: Nearly 46 million rides during 10 years of MAX Yellow Line service (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  3. ↑ Oregon agency to study Vancouver light-rail link. (angolul) The Oregonian, (1985. október 17.) F2. o.
  4. ↑ Bill Stewart: Report calls light-rail link with Portland promising. (angolul) The Oregonian, (1986. május 6.) B4. o.
  5. ↑ Gordon Oliver: Economic planning outlined. (angolul) The Oregonian, (1988. július 12.) B6. o.
  6. ↑ Nelson Pickett: Planning commission looks at Albina Community Plan. (angolul) The Oregonian, (1992. február 25.) B2. o.
  7. ↑ James Mayer: Planners seek economic niche for inner city; bureau plans 3-years study of North, Northeast Portland, hoping to help revive area. (angolul) The Oregonian, (1989. május 15.) B2. o.
  8. ↑ Vince Kohler – Bill Stewart: Light-rail proposals gain ground in Congress; senate panel approves transportation funding bill, aiding plans for new Oregon City, Vancouver lines. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 10.) C2. o.
  9. ↑ Bill Stewart: Clark County light-rail plans chugging along; more than $1 million will be spent on studies on both sides of the river. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 24.) B2. o.
  10. ↑ Norm Maves Jr: 25-mile route encompasses hundreds of steps. (angolul) The Oregonian, (1994. október 27.) 1. o.
  11. ↑ Philip Selinger: Making History: 45 Years of Transit in the Portland Region. trimet.org (angolul) (2005) 80. o. (Hozzáférés: 2023. május 12.) arch OCLC 919377348.
  12. ↑ Gordon Oliver: One down, more to go for reality of north–south rail line. (angolul) The Oregonian, (1994. november 10.) C10. o.
  13. ↑ Joseph Rose: C-Tran sends light-rail sales tax to Clark County voters (angol nyelven). The Oregonian, 2012. július 11. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  14. ↑ Gordon Oliver: Clark County turns down north–south light rail. (angolul) The Oregonian, (1995. február 8.) 1. o.
  15. ↑ Gordon Oliver: Light-rail rejection stirs doubt on project. (angolul) The Oregonian, (1995. február 9.) C1. o.
  16. ↑ Osker Spicer – Wade Nkrumah: Left behind? (angolul) The Oregonian, (1995. március 2.) D2. o.
  17. ↑ Gordon Oliver – Bill Stewart: MAX may skip Clark County, N. Portland. (angolul) The Oregonian, (1995. március 1.) B1. o.
  18. ↑ Ashbel S. Green – Jeff Mapes: Legislature is finally working on the railroad. (angolul) The Oregonian, (1995. augusztus 24.) A1. o.
  19. ↑ a b Some light-rail history. (angolul) The Oregonian, (1996. október 7.) A8. o.
  20. ↑ Osker Spicer: Light-rail expansion would be good for areas. (angolul) The Oregonian, (1996. január 31.) C2. o.
  21. ↑ Gordon Oliver – Brent Hunsberger: Tri-Met still wants that rail line to Clackamas County. (angolul) The Oregonian, (1996. november 7.) D1. o.
  22. ↑ Gordon Oliver: South–North light-rail issue keeps on going. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A1. o.
  23. ↑ Gordon Oliver: Returning to light rail. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A20. o.
  24. ↑ Bill Stewart: Portland officially maps a South–North rail line. (angolul) The Oregonian, (1998. június 19.) B3. o.
  25. ↑ Gordon Oliver: Metro votes advance South–North light rail. (angolul) The Oregonian, (1998. július 24.) D6. o.
  26. ↑ Gordon Oliver: Tri-Met will put rail plan on ballot. (angolul) The Oregonian, (1998. augusztus 6.) B1. o.
  27. ↑ Gordon Oliver: South–North Line backers find themselves at a loss after election day defeat. (angolul) The Oregonian, (1998. november 7.) B1. o.
  28. ↑ Gordon Oliver: New light-rail plan rises from the ashes. (angolul) The Oregonian, (1999. március 16.) 1. o.
  29. ↑ Bill Stewart: Tri-Met involvement urged in north light-rail line. (angolul) The Oregonian, (1999. március 25.) B3. o.
  30. ↑ Gordon Oliver: Tri-Met adds detail to proposal to build light rail in north. (angolul) The Oregonian, (1999. május 3.) C2. o.
  31. ↑ Philip Selinger, i. m. 83. o.
  32. ↑ Gordon Oliver: Light-rail proponents take heart in poll results. (angolul) The Oregonian, (1999. június 5.) B3. o.
  33. ↑ Gordon Oliver: Council revives Interstate Avenue MAX line plan. (angolul) The Oregonian, (1999. június 17.) B3. o.
  34. ↑ a b c Bill Stewart: NW prominent in Clinton money plan; MAX: The North Portland Interstate. (angolul) The Oregonian, (2000. február 5.) A1. o.
  35. ↑ Bill Stewart: Interstate MAX on track but not final. (angolul) The Oregonian, (1999. augusztus 26.) D2. o.
  36. ↑ Interstate Corridor Urban Renewal Plan (angol nyelven) pp. 24. Portland, 2000. augusztus. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  37. ↑ a b Nikole Hannah-Jones: Lessons learned? What Portland leaders did – and didn’t do – as people of color were forced to the fringes (angol nyelven). The Oregonian, 2011. május 1. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  38. ↑ Bill Stewart: Interstate MAX funds on schedule. (angolul) The Oregonian, (2000. szeptember 19.) D1. o.
  39. ↑ Bill Stewart: Interstate MAX work will begin with Monday ceremony. (angolul) The Oregonian, (2001. február 16.) D3. o.
  40. ↑ a b Bill Stewart: MAX won’t cross river for 16 days. (angolul) The Oregonian, (2001. május 10.) B4. o.
  41. ↑ Bill Stewart: Tri-Met approves 5-cent fare increase. (angolul) The Oregonian, (2001. április 26.) D2. o.
  42. ↑ a b Bill Stewart – Fred Leeson: Interstate MAX may cross one of city’s longest spans. (angolul) The Oregonian, (2001. április 26.) C3. o.
  43. ↑ a b c Fred Leeson: Interstate Avenue rail line will open early. (angolul) The Oregonian, (2003. szeptember 17.) C1. o.
  44. ↑ Bill Stewart: Interstate MAX line hits halfway mark. (angolul) The Oregonian, (2002. április 3.) D2. o.
  45. ↑ Fred Leeson: Interstate Avenue work winds down with stripes. (angolul) The Oregonian, (2002. november 6.) E3. o.
  46. ↑ Joe Fitzgibbon: MAX route is site for long, narrow party, garage sale. (angolul) The Oregonian, (2003. augusztus 15.) C2. o.
  47. ↑ Fred Leeson: TriMet give crowd ride on its newest MAX run. (angolul) The Oregonian, (2004. február 20.) D1. o.
  48. ↑ a b Fred Leeson: The Yellow Line: Open for business. (angolul) The Oregonian, (2004. április 25.) B5. o.
  49. ↑ Don Hamilton: Making tracks to the MAX (angol nyelven). Portland Tribune, 2004. április 30. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  50. ↑ a b c New MAX line opens downtown (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. augusztus 27. [2015. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  51. ↑ Fred Leeson: Yellow Line: They came, they rode, they offered opinions. (angolul) The Oregonian, (2004. május 4.) B1. o.
  52. ↑ Systems News [regular news section]. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2000. december) 471. o. ISSN 1460-8324
  53. ↑ Fred Leeson: Ride to remember. (angolul) The Oregonian, (2004. május 2.) B2. o.
  54. ↑ Dylan Rivera: MAX Yellow Line on new route Sunday. (angolul) The Oregonian, (2009. augusztus 29.)
  55. ↑ Jim Redden: Line’s last piece stirs money questions (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. szeptember 24. [2013. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  56. ↑ Everton Bailey Jr.: TriMet boosts most fares starting Saturday; some routes changing (angol nyelven). The Oregonian, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  57. ↑ Brian Lum: You asked: How will the MAX Orange Line work in Downtown Portland? (angol nyelven). TriMet, 2015. június 19. [2015. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  58. ↑ David Warren Freece: A history of the street railway systems of Vancouver, Washington, 1889–1926. (angolul) Portland: Portlandi Állami Egyetem. 1984. 6–8. o. Hozzáférés: 2023. június 8. OCLC 979568028  
  59. ↑ Richard Thompson: Portland’s Streetcar Lines. (angolul) Charleston (Dél-Karolina): Arcadia Publishing. 2010. 73. o. ISBN 978-0-7385-8126-2 Hozzáférés: 2023. június 8.  
  60. ↑ Richard Thompson: Portland’s Streetcars. (angolul) Charleston (Dél-Karolina): Arcadia Publishing. 2006. 16–17. o. ISBN 978-1-4396-3109-6 Hozzáférés: 2023. június 8.  
  61. ↑ a b Richard Thompson Portland’s Streetcar Lines, i. m. 71. o.
  62. ↑ Columbia Span Is Formally Opened: Dream of Half Century Is Realized. Traffic Starts With Brilliant Ceremony on Bridge; Thousands Attend Affair. (angolul) The Morning Oregonian, LXVIII. évf. 17 546. sz. (1917. február 15.) 1. o. Hozzáférés: 2023. június 8.
  63. ↑ a b Planners favor mass transit; freeways ’out’. (angolul) The Oregonian, (1974. május 3.) 22. o.
  64. ↑ a b Bill Stewart: Light rail route suggested to link Portland, Vancouver. (angolul) The Oregonian, (1984. május 18.) C2. o.
  65. ↑ Elisabeth Dunham: Light-rail planning on track despite ’No’ vote. (angolul) The Oregonian, (1995. június 9.) B2. o.
  66. ↑ Gordon Oliver – Don Hamilton: A third Columbia bridge? (angolul) The Oregonian, (1988. szeptember 4.) C1. o.
  67. ↑ Harry Bodine: Panel gives third bridge low priority. (angolul) The Oregonian, (1988. december 9.) D2. o.
  68. ↑ Bill Stewart: Study raises possibility of third Columbia bridge. (angolul) The Oregonian, (1995. december 18.) B2. o.
  69. ↑ Gordon Oliver: Portland seeks to quash talk of new Columbia bridge. (angolul) The Oregonian, (1996. április 12.) B4. o.
  70. ↑ Bill Stewart: Vancouver light rail rears head again. (angolul) The Oregonian, (1998. december 19.) E2. o.
  71. ↑ Gordon Oliver: South–North rail line may be back on track. (angolul) The Oregonian, (1998. február 20.) A1. o.
  72. ↑ Bill Stewart – Fred Leeson: States hire bridge consultants. (angolul) The Oregonian, (2004. február 25.) C1. o.
  73. ↑ Columbia River Crossing Project Overview (angol nyelven) pp. 3. Washington State Department of Transportation, 2011. szeptember 30. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  74. ↑ Jeff Mapes: What killed the Columbia River Crossing? A razor-thin Senate election last November (angol nyelven). The Oregonian, 2013. július 2. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  75. ↑ The Columbia River Crossing Project Failure Provides Valuable Lessons for Future Bi-State Infrastructure Efforts (angol nyelven). Oregon, 2019. február. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  76. ↑ Regional Transportation System, Clark County, Washington (angol nyelven). Southwest Washington Regional Transportation Council, 2019. március. [2019. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  77. ↑ Chapter 6: Regional Programs and Projects to Achieve Our Vision (angol nyelven) pp. 15, 19. Metro, 2018. június 29. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  78. ↑ Stop ID 11498 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  79. ↑ Stop ID 11499 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  80. ↑ 1163 N Argyle St (angol nyelven). Google Térkép. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  81. ↑ Stop ID 11507 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  82. ↑ Stop ID 7601 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  83. ↑ Brian Lum: You asked: How will the MAX Orange Line work in Downtown Portland? (angol nyelven). TriMet, 2015. június 19. [2017. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  84. ↑ a b Portland City Center and Transit Mall (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  85. ↑ MAX Light Rail System Map (angol nyelven). TriMet. [2008. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  86. ↑ TriMet Rail System (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  87. ↑ MAX Yellow Line Map and Schedule (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  88. ↑ Frequent Service (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  89. ↑ September 2019 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  90. ↑ September 2018 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2018. október 17. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  91. ↑ Interstate MAX: Yellow Line (angol nyelven). TriMet. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  92. ↑ Christopher Keizur: Safe travels? (angol nyelven). Portland Tribune, 2017. június 12. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  93. ↑ Alex Zielinski: You Know Portland’s Transportation Woes Have Reached a Breaking Point When… (angol nyelven). Portland Mercury, 2018. május 18. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  94. ↑ Elliot Njus: Excess land from MAX construction could become affordable housing (angol nyelven). The Oregonian, 2018. október 29. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  95. ↑ Miriam Zuk – Ian Carlton: Equitable Transit Oriented Development: Examining the progress and continued challenges of developing affordable housing in opportunity and transit-rich neighborhoods (angol nyelven). Poverty & Race Action Research Council, 2015. március. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  96. ↑ Erica Morrison: Nonprofit Plans To Bring African-American Families Back To North Portland (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2018. április 17. [2020. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  97. ↑ Andrew Theen: Portland falls behind housing goals in North, Northeast. (angolul) The Oregonian, (2015. szeptember 30.) A6. o.
  98. ↑ Andrew Theen: Portland will spend millions on N/NE housing efforts (angol nyelven). The Oregonian, 2015. december 23. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  99. ↑ Interstate Corridor Urban Renewal Plan (angol nyelven) pp. 15. Prosper Portland, 2000. augusztus. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  100. ↑ Brad Schmidt: N. Portland condos fail to generate excitement Development is part of a „preference policy” aimed at making up for urban renewal missteps in the past. (angolul) The Oregonian, (2016. november 19.)
  101. ↑ Gordon Friedman: City mulls $67 million for displaced Displaced after dedicating $52 million, Portland eyes pumping more cash into program. (angolul) The Oregonian, (2018. július 21.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a MAX Yellow Line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárga_vonal_(Metropolitan_Area_Express)&oldid=26452962”