Szirti fanyarka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szirti fanyarka
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Fanyarka (Amelanchier)
Faj: A. ovalis
Tudományos név
Amelanchier ovalis
Medik.
Szinonimák
  • Crataegus rotundifolia Moench
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szirti fanyarka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti fanyarka témájú médiaállományokat és Szirti fanyarka témájú kategóriát.

A szirti fanyarka (Amelanchier ovalis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A szirti fanyarka Közép- és Dél-Európa, Elő-Ázsia és Észak-Afrika hegyvidékein fordul elő, északon Belgiumig és Közép-Németországig, keleten Lengyelországig és Romániáig. Melegkedvelő faj.

Magyarországon a Gerecsében, a Vértesben, a Bakonyban és a Balaton-vidékén mészkövön, dolomiton madárbirsekkel sziklai törpecserjést alkot; bokorerdőkben is megtaláljuk.

Változata[szerkesztés]

  • Amelanchier ovalis var. cretica

Megjelenése[szerkesztés]

A szirti fanyarka mintegy 1,5-2 méter magas, terjedő tövű, sűrűn ágas cserje. Ágai vékonyak, mereven felfelé törnek, kérgük világos vagy sötétebb barnásszürke. Levelei tojás alakúak vagy elliptikusak, csúcsuk többnyire tompa, szélük csipkés-fűrészes vagy ép. Csúcsuk szálkás, levélválluk kerek vagy szíves, 2,5-4,5 centiméter hosszúak és mintegy 3 centiméter szélesek, vaskosak. Fiatal korban színük felül sötétzöld, fonákjuk világosabb és eleinte sűrűn molyhos, hamar lekopaszodik. A levélnyél 1,5 centiméter hosszú. fehér virágai már lombfakadáskor megjelennek, hármasával-nyolcasával molyhos, felálló fürtben nyílnak. Az 5 csészelevél keskeny hosszúkás-tojásdad, 10-15 milliméter hosszú, csúcsán vörössel befuttatott. A szirmok keskenyek, szélességüknél kétszer-ötször hosszabbak. A virágban mintegy 20 porzó és 5 bibeszál található, melyek egymással nem nőttek össze. Az 5-10 milliméter átmérőjű termés gömb alakú, fekete színű, kékesen hamvas, édes és ehető. A csészelevelek hosszú ideig a termésen maradnak. A magok sarló alakúak.

Hatóanyagai[szerkesztés]

A gyümölcs C- és P-vitaminban, rézben és vasban gazdag. A mag, a levél és a kéreg hidrociánsavat tartalmaz.[1]

Életmódja[szerkesztés]

A szirti fanyarka napos, sziklás lejtőkön, irtásokon, törmeléken, sziklahasadékokban, napfényes tölgyesekben és erdei fenyvesekben, valamint meleg sziklai cserjésekben fordul elő, többnyire déli helyeken, sovány, mészben gazdag, humuszban szegény szikla- és törmeléktalajokon, mintegy 2000 méter magasságig.

A virágzási ideje áprilistól június végéig tart.

Rokon fajok[szerkesztés]

A szirti fanyarka rokon a kanadai fanyarkával (Amelanchier canadensis).

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 146. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]