Szerkesztő:Szaszazs/próbalap
| MÁV Magyar Államvasutak Zrt | |
 | |
| Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1868 |
| Székhely | 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. |
| Vezetők | Dávid Ilona elnök-vezérigazgató Pál László pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes Bádonfainé Szikszay Erzsébet gazdasági vezérigazgató-helyettes Bánhidi-Nagy Attila humánerőforrás vezérigazgató-helyettes |
| Iparág | vasúti szállítás |
| Alkalmazottak száma | kb. 38 ezer fő (a teljes MÁV-csoportban) |
| Leányvállalatai | MÁV-START Zrt., MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV Nosztalgia Kft. |
| A MÁV Magyar Államvasutak Zrt weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) Magyarország állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza: 7297 km. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más európai hálózatokkal, személy- és teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt nekik. A MÁV jogelődjét 1868-ban alapították, a vállalat elnök-vezérigazgatója: Dávid Ilona. A társaság székhelye Budapesten található, de kisebb-nagyobb telephelyei vannak több más magyarországi városban is.
A MÁV-csoport története[szerkesztés]
1867-ben, a kiegyezés évében felhatalmazást kapott a magyar kormány az Országgyűléstől államkölcsön felvételére.
A vasút- és csatornaépítésekre felvett államkölcsön egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, amely a Pest–Salgótarján vonalat kezelte.
A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve együtt Magyar Királyi Államvasutak legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Ettől az évtől kezdve az állami szerepvállalás erősödött, a nehéz anyagi helyzetbe kerülő magánvasutakat az állam kisegítette vagy kivásárolta. Vonalaikat és járműveiket a Magyar Királyi Államvasutak vette át, így a hálózat fejlődése töretlen volt.
1949. március 15-én a MÁV formálisan is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és így is működött a rendszerváltozásig.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.), a Magyar Állam 100 százalékos tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.
2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörű részvénytársasággá (MÁV Zrt.) alakult, alapítói jogai a gazdasági és közlekedési miniszterhez kerültek.
Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-től MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt. néven, a MÁV Zrt. leányvállalataként kezdte meg önálló működését, 2008-as privatizációját követően két évvel pedig új néven, Rail Cargo Hungaria Zrt.-ként folytatta tevékenységét.
2007. július 1-től a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét szintén egy leányvállalat, a MÁV-START Zrt. vette át, amelynek százszázalékos tulajdonosa ugyancsak a MÁV Zrt. lett.
2008. január 1-jén a korábbi Gépészeti Üzletágból szerveződött két további leányvállalat: a járműkarbantartó MÁV-GÉPÉSZET Zrt., és a vontatásszolgáltató MÁV-TRAKCIÓ Zrt. A MÁV-csoport szervezeti átalakítása révén utóbbi kettő 2014. január 1-jén jogutódlással megszűnt, tevékenységüket a MÁV-START Zrt. vette át.
Az 1868-ban alapított MÁV Magyar Államvasutak Zrt. tulajdonosa jelenleg is a magyar állam, amely tulajdonosi jogait a társaság felett a nemzeti fejlesztési miniszter útján gyakorolja.
A több mint 140 éves múltra visszatekintő MÁV-csoporthoz csaknem 30 vállalat tartozik. A cégek tevékenységi körei közül kiemelkedik a pályaműködtetés és a személyszállítás. A vasúttársaság árufuvarozási tevékenységet közvetlenül nem végez, de pályahálózatán egyre több hazai és külföldi árufuvarozó vállalatnak biztosít szolgáltatásokat, a pályahozzáféréstől kezdve a vontatáson át a karbantartásig, javításokig.
A MÁV-csoport személyszállítási leányvállalata kiemelten az utasok igényeire fókuszál, míg a pályavasúti szervezeti egység az infrastruktúrával kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatokat látja el.
MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt.[szerkesztés]
Az anyavállalat, a MÁV Zrt. a magyarországi közforgalmú vasúti pályahálózat fő üzemeltetőjeként mintegy 7 ezer kilométernyi vasúti pálya és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra működtetését végzi. Mint a MÁV-csoport legnagyobb munkavállalói létszámú vállalata, teljes körűen ellátja az üzemeltetési, forgalomirányítási, karbantartási és részben a felújítási feladatokat.
A MÁV Zrt. által működtetett infrastruktúra-hálózat Magyarország elhelyezkedésénél fogva kedvező a tranzitforgalom számára. Hazánk, mint Kelet- és Nyugat-Európa kapuja, a IV., V., VII. és X. páneurópai vasúti korridor, valamint a 6. („Mediterrán”) és 7. („Orient”) árukorridor része. A MÁV pályahálózatát több mint 30 vasúttársaság veszi igénybe.
A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója Dávid Ilona, aki egyben a GySEV Zrt. elnöke is. A társaság székhelye a fővárosban található, de Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen területi igazgatóságokkal is rendelkezik.
A MÁV legnagyobb leányvállalata, a MÁV-START Zrt. kiemelt tevékenysége a – magyar állammal kötött – közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott személyszállítási szolgáltatás. Az utazóközönség magas színvonalú kiszolgálása érdekében 2014 januárjától e vállalatba integrálódott a gépészeti és a vontatási tevékenység is. A MÁV-START Zrt. így vontatási és vasúti jármű-karbantartási szolgáltatásokkal is áll hazai és külföldi partnerei rendelkezésére.
A MÁV-START átlagosan napi 2700 vonatot közlekedtet. A vállalat flottájához körülbelül 2700 személyszállító jármű tartozik: személy- és motorkocsik, motorvonatok. A járműpark folyamatos korszerűsítése érinti a minőségi távolsági, az elővárosi és a regionális szegmenst. A társaság mintegy 800 mozdonyt üzemeltet, ami lehetővé teszi külső partnerek kiszolgálását is.
További leányvállalatok[szerkesztés]
2014. október 31-én megalakult a MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft., amely a MÁV Kert Kft., a MÁV Ingatlankezelő Kft., a MÁV Vagyonkezelő Zrt. és a MÁV Vasútőr Kft. összeolvadásából jött létre. A MÁV Kert Kft. a zöldterületek karbantartásáért felelt, a MÁV Ingatlankezelő Kft. a MÁV épületeinek, építményeinek üzemeltetési feladatait látta el, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. pedig a MÁV tulajdonában, illetve üzemeltetésében álló több mint 10 ezer ingatlan egy részének hasznosítását végezte. A MÁV Vasútőr Kft. vagyontárgyakat, pályaudvarokat, üzemi területeket őrzött. A felsorolt feladatok ma az összeolvadással létrejött Kft. tevékenységi körébe tartoznak.
A MÁV-csoporton belüli vállalatoknak háttérszolgáltatást nyújtó egységekből jött létre 2013-ban a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. A közel kétezer fős cég informatikai, humán, számviteli, beszerzési és logisztikai, ügyviteli, munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújt a vállalatcsoport tagjainak, és külső ügyfeleknek.
A MÁV FKG Kft. a vasúttársaságnak az országban 23 telephellyel rendelkező pályakarbantartó cége. Tevékenysége a vasúti pályák felújításán és karbantartásán túl a pályafenntartó gépek üzemeltetésére, a vasúti munkagépek gyártására és javítására is kiterjed.
A MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft., azaz MÁV KFV Kft. hazai és külföldi társaságoknak végez többek között vágánygeometriai és egyéb méréseket, ultrahangos anyagvizsgálatot és hidak vizsgálatát. A társaság mérő- és vizsgálóberendezéseket is fejleszt.
A ZÁHONY-PORT Zrt. logisztikai szolgáltatást nyújt a záhonyi átrakókörzetben, az európai normál és a keleti széles nyomtávú vágányhálózat találkozásánál. Záhony a „Kelet kapuja”, az ázsiai országok kulcsfontosságú kereskedelmi belépőpontja az Európai Unió felé.
A fenti, úgynevezett konszolidált leányvállalati körbe tartozó társaságokon kívül a MÁV leányvállalata többek között a MÁV Nosztalgia Kft. is, amelynek fő tevékenysége vasúti nosztalgiautazások – vacsora-, kiránduló- és egyéb élményutak – szervezése a XIX-XX. század fordulójának emlékét őrző korabeli, felújított vonatokkal.
A MÁV-csoport gazdálkodása és fejlesztései[szerkesztés]
A MÁV-csoportot ma kiegyensúlyozott gazdálkodás, mérséklődő adósságállomány jellemzi: 2014 végére az adósságállomány a 2013. évi 222 milliárdról 149 milliárd forintra csökkent. Az elővárosi járműpark folyamatosan megújul, a 2015 végéig beérkező 42 FLIRT motorvonattal együtt összesen már 102 FLIRT közlekedik majd. A gyorsvonatokban közlekedő kocsik felújítása keretében 2013 óta közel 300 kocsi kapott belső és/vagy komfortnövelő felújítást.
A MÁV-START szolnoki vasútijármű-javítási telephelye két saját fejlesztésű IC+ prototípus kocsit gyártott. Mindkét jármű légkondicionált, a laptopok és mobil eszközök működéséhez szükséges energiát elektromos csatlakozók biztosítják. A kikapcsolódást és a számítógépes munkavégzést vezeték nélküli internet segíti, a GPS-vezérelt audiovizuális utastájékoztató-rendszer pontos tájékoztatást ad a vonat helyzetéről, míg a biztonságról belső videó-felügyeleti rendszer gondoskodik. Az Európai Unió által alkalmazott TSI rendszer követelményeinek is megfelelő járművek már forgalomba álltak, jelenleg 250 ezer kilométeres belföldi utasforgalmi próbaüzemet teljesítenek.
A MÁV-START Wi-Fi szolgáltatása 2013-ban indult, de az összes csatlakozás száma már a tízmilliót is meghaladta, a díjmentes netezés már 770 kocsiban elérhető.
A MÁV Zrt. a „Budapest–Újszász vasútvonal állomásépületeinek felújítása és új típusépületek építése” projektjével – ugyancsak 2014-ben – elnyerte a vasúti építészet Oscar-díját, a Brunel Díjat. A MÁV saját forrásából húsz helyszínen megvalósult projekt célja az volt, hogy az utasoknak 21. századi, akadálymentes, családbarát szolgáltatást és környezetet, a vasúti dolgozóknak korszerű munkakörülményeket teremtsen a teljes elővárosi szakaszon. A Brunel Díj nemzetközi dizájn pályázatot a Watford-csoportban résztvevő vasúttársaságok számára, 1985 óta háromévente hirdetik meg. A brit, holland és svéd szakemberek által alapított Watford-csoportnak 24 országból csaknem 70 tagja van.
A MÁV Zrt. MÁVINFORM szolgáltatása 24 órás ügyeletben gondoskodik a sajtó azonnali tájékoztatásáról a havariahelyzetek, késések esetében, és a MÁV honlapján külön figyelemfelkeltő bannert helyez ki, amelyre kattintva országosan jelennek meg a hírek a vasúti közlekedésről. A MÁV-START személyszállító vonatainak aktuális helyzete megtekinthető az interneten a térképes vonatinfo szolgáltatás segítségével. A MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálat a nap huszonnégy órájában képzett vasúti szakemberekkel áll az utasok rendelkezésére.
Hagyományok[szerkesztés]
A vasutasság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a múltbeli értékeket őrizze, továbbadja az utókornak. E felelősségvállalás jegyében nyílt meg az ezredfordulón a Magyar Vasúttörténeti Park, illetve működik immár 70 éve a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Gyermekvasút is.
A MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút gyermekek segítségével közlekedtet valódi pályán valódi vonatokat. Hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, felelősségteljes feladatot és közösségi életet biztosítva a gyermekvasutasként szolgáló tíz-tizennégy éves gyermekeknek.
A Magyar Vasúttörténeti Park 2000-ben nyitotta meg kapuit, Európa első interaktív vasúti parkjaként. 70 ezer négyzetméternyi területen száznál több vasúti járművet és berendezést mutat be Budapesten. Európa egyik legnagyobb szabadtéri, egyben első interaktív vasúti múzeumában a látogatók nemcsak nézhetik az ősi masinákat, hanem maguk is kipróbálhatják azokat.
A MÁV Szimfonikus Zenekar 1945 tavaszán, a II. világháború után kezdett működni a MÁV zenekaraként, és folyamatos sikernek örvend. A ma is aktív együttes tokiói koncertjén még a Három Tenort is „kísérte”, akik közül Luciano Pavarottival összesen öt ízben zenélt.
A pályaudvarok hangosbemondójának szignáljára 1972-ben írtak ki pályázatot, amelyre számos pályamű érkezett, köztük híres zeneszerzőktől. A győztes a Székely Tamás – a rádió- és elektronikai részleg vezetője, aki a szignál lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott – által jegyzett mű lett, amelyet 1974-től használ a vasúttársaság. A dallamnak számos feltételnek kellett megfelelnie, többek között jól kellett szólnia a kor műszaki színvonalán álló hangosbemondókon.
Pályaudvarok és vasútállomások[szerkesztés]
Magyarország valamennyi jelentős pályaudvara – Budapesten a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar - a MÁV kezelésében van, és a hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a társaság kezeli a legtöbb magyarországi vasútállomást is.
A MÁV első pályaudvara a Józsefvárosi pályaudvar volt: 1867-ben adták át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően vette át a feladatát a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvar.
A MÁV-csoport nemzetközi kapcsolatai[szerkesztés]
A vasúti árufuvarozás teljes piacliberalizációja röviddel hazánk EU-csatlakozását követően történt meg. A vasúti infrastruktúrához történő nyílt hozzáférés feltételeit az EU alkotta keretek között a tagállamok önállóan határozhatták meg. Ez ahhoz vezetett, hogy tagállamonként eltérőek lettek ezek a feltételek, de az EU egységesítést célzó programot indított. Ez lett a vasúti árufuvarozási folyosók rendszere. Az árukorridorok speciális menetvonalak összességét jelentik.
A speciális menetvonalakat összehangoltan, az érintett pályahálózatokon várható vágányzárok figyelembevételével tervezik. A speciális menetvonalak kiemelt státuszt élveznek, így nem fordulhat elő, hogy az egyik országban menetrend szerint közlekedő vonat a szomszédos állam területére érve hirtelen jelentős késést okozó várakozásra kényszerüljön.
A speciális menetvonalak kínálatát az árukorridor pályavasúti tagjai alakítják ki egymással egyeztetve, figyelembe véve a piaci igényeket. Akár azt is megtehetik, hogy két párhuzamos vasútvonal esetében az egyik évben az egyik, a másik évben a másik vonalon jelölik ki a speciális menetvonalakat. Ez abban az esetben lehet előnyös, ha pályaépítések miatt tervezett vágányzárakat igyekeznek elkerülni.
Újdonság az árukorridorok kínálatában 2015-ben a rugalmas menetvonalak intézménye. A fuvarozóknak ugyanis rendkívül lényeges, hogy az üzemeltetéssel összefüggő vagy kereskedelmi okok miatt szükséges megállások helyét és idejét maguk határozhassák meg. Az árukorridorok ezért úgy alakítják át menetrendi kínálatukat, hogy csak a szűk keresztmetszeteken – elsősorban a határátmeneteken – való áthaladás időpontja rögzített, a többi szakaszon mozgástér biztosított az igény szerinti megállásokhoz.
A hazai pályahálózatokon két meglévő, működő árukorridor vonalai haladnak keresztül:
A 6. számú Spanyolország déli részéből kiindulva Franciaországon, Olaszországon keresztül, Szlovénián át egészen Záhonyig tart, ez a Mediterrán Korridor. A 7. számú Prágából kiindulva 6 kelet-közép-európai és délkelet-európai országot köt össze a Fekete-tengerrel és az Égei-tengerrel. Ez az Orient Korridor. Hamarosan várható a meghosszabbítása a német északi-tengeri kikötőkig.
Míg a Mediterrán Korridor központja Milánóban, addig az Orienté Budapesten található. Az egyközpontos kapacitáselosztást a VPE Kft. végzi, a titkársági teendőket a MÁV Zrt. látja el, a piacfelügyeleti feladatok a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatkörébe tartoznak, a kormányzati szintű együttműködést pedig az NFM szervezi. A magyar nyelvű támogatás minden szinten biztosított a hazai vállalkozó vasutak számára, ami közlekedésdiplomáciai siker.
A vasúttársaságot jellemző számadatok[szerkesztés]
- Munkavállalók száma: 37 ezer
- Vasúti pályahálózat hossza: 7297 km
- Kétvágányú pálya hossza: 1180 km
- Villamosított vasúti pálya hossza: 2633 km
- Nemzetközi törzshálózat hossza: 2611 km
- Közlekedtetett vonatok száma a 2014. évben
- Személyszállító vonat: 1 038 082
- Tehervonat: 146 850
- Egyéb: 227 672
- Összesen: 1 412 604 vonat
- Állomások száma: 597 üzemelő + 19 forgalom szüneteltetett = 616 összesen
- Megállóhelyek száma: 588 üzemelő + 140 forgalom szüneteltetett = 728 összesen
- Biztosított útjáratok száma: 2490 db
- Vonatkilométer a 2014. évben
- Személyszállító vonatok: 76 416 705
- Tehervonatok: 16 975 882
- Egyéb: 7 814 934
- Összesen: 101 207 521
- Bruttótonna km (2014. év)
- Személyszállító vonatok: 17 866 468 701
- Tehervonatok: 20 740 710 108
- Egyéb: 1 039 862 287
- Összesen: 39 647 041 096
- Utasok száma: 137,3 millió (2011) 142,1 millió (2012) 142,8 millió (2013)
- Közlekedtetett személyszállító vonatok száma a 2013. évben: 949 548 darab
- Személykocsik száma (belföldi): 1812 db
- Személykocsik száma (nemzetközi): 200 db
- Villamos motorvonatok és motorkocsik száma: 110 db
- Dízel motorvonatok és motorkocsik száma: 310 db
- Dízel mozdonyok száma: 289 db
- Villamos mozdonyok száma: 420 db