Ultrahangos anyagvizsgálat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ultrahangos anyagvizsgálat a homogén anyagokban előforduló hibák meghatározására szolgál. Az ipari, roncsolásmentes anyagvizsgálatok közé tartozik.

Fizikai alapelv[szerkesztés]

Az ultrahangos anyagvizsgálat azon az elven alapul, hogy a mintadarabba bevezetett ultrahang a mintadarabban egyenletesen tovaterjed, de ha hibahelyhez, szennyezéshez ér, egy része visszaverődik. A hibahely akusztikus határfelületet jelent, ezen pedig a hanghullámok különböző mozgásokat végezhetnek: egy részük átvezetődik a hibahelyen, más részük visszaverődik.

A visszaverődés is és az átvezetés is számos anyagi tulajdonságtól függ. Ezek között fontos szerepet játszik a szennyezés helyénél, annak két oldalán található anyagrészek akusztikai keménysége, ezek aránya. Fontos szerepet játszik a határfelület geometriája és a beesés szöge is.

A vizsgálókészülék[szerkesztés]

Az ultrahangos anyagvizsgálat speciális eszközzel történik, amely képes az ultrahang előállítására, majd a visszavert ultrahang érzékelésére is.

Leggyakrabban falvastagság mérésre és a nagy fémfelületekben található anyaghibák mérésére használják ezt a módszert.

Anyagvizsgáló egyesületek[szerkesztés]

Hazánkban Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség működik. Ma már digitális kijelzéssel ellátott gyors mérőeszközök állnak az anyagvizsgálók rendelkezésére.

Ugyancsak hazánkban működik a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés is.

Irodalom[szerkesztés]

  • Máthé J. (1979): Az anyag szerkezete. A modern kémiai fizika alapjai. Műszaki Kiadó, Budapest
  • Gillemot László (1988): Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat. Tankönyvkiadó, Budapest

Külső hivatkozások[szerkesztés]