Ugrás a tartalomhoz

Luciano Pavarotti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luciano Pavarotti
egy 2002-es koncerten
egy 2002-es koncerten
Életrajzi adatok
Született1935. október 12.
Modena
Elhunyt2007. szeptember 6. (71 évesen)
Modena
SírhelyMontale Rangone-i temető
Házastársa
  • Adua Veroni (1961–2000, 1, válás)
  • Nicoletta Mantovani (2003–, 2)
SzüleiFernando Pavarotti
Pályafutás
Műfajokopera, pop
Aktív évek1955–2006
Kapcsolódó előadó(k)A Három Tenor
Hangszerének
Hangtenor
Díjak
  • a francia Becsületrend tisztje (1992)
  • Grammy Legend Award (1998)
  • MusiCares Person of the Year (1998)
  • Nansen Refugee Award (2001)
  • Kennedy Center Honors
  • Commander of the Order of Cultural Merit (2003. november 21.)
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (1988)
  • Az Olasz Köztársasági Érdemrend főtisztje (1980)
  • Commander of the Order of Merit of the Italian Republic (1976)
  • Szarajevó díszpolgára
  • Classic Brit Awards
Tevékenység
  • operaénekes
  • filmszínész
KiadókDecca Records
Luciano Pavarotti aláírása
Luciano Pavarotti aláírása
Luciano Pavarotti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luciano Pavarotti témájú médiaállományokat.

Luciano Pavarotti (Modena, 1935. október 12. – Modena, 2007. szeptember 6.) többszörös Grammy-díjas és kétszeres Primetime Emmy-díjas olasz operaénekes, a Három Tenor egyike.

Családja

[szerkesztés]

Luciano Pavarotti az észak-olaszországi Modena városában született egy viszonylag szegény családban, Fernando Pavarotti pékmester és Adele Venturi gyermekeként. A zenével hamar kapcsolatba került, ugyanis az édesapja amatőr tenorként énekelt a modenai kórusban. Az apa bár pékként dolgozott, rajongott az operáért így a kis Luciano a korszak ünnepelt tenoristáinak hanglemezein nőtt fel, így például Enrico Caruso lemezeit hallgatta. Emellett nagy hatással volt rá Giuseppe Di Stefano és a hollywoodi filmek révén népszerűvé vált tenorista és színész, Mario Lanza.

Fiatalkora

[szerkesztés]

Apja hatására kezdett el kórusokban énekelni – a templomi kórusban és a helyi operakórusban is –, de közben kénytelen volt tanítóként, majd később biztosítási ügynökként dolgozni. 19 éves korától kezdve képezte a hangját énektanároknál, Arrigo Pola, majd később Ettore Campogalliani voltak a mesterei. Végül hat kemény év után, 1961-ben debütált Reggio Emilia városában, ahol Puccini Bohémélet című operájában, Rodolfo szerepét énekelte. Pavarotti hangja lírai tenor volt, emiatt elsősorban Bellini és Donizetti operáinak tenor főszerepei feküdtek legjobban a hangjának.

Karrierje

[szerkesztés]
2003-ban, Sztrelnában

A szélesebb körű ismertséget, nemzetközi karrierjének beindulását egy 1963-as beugrás hozta meg: a londoni Covent Gardenben éppen egyik példaképét, Giuseppe Di Stefanót kellett helyettesítenie. Még abban az évben a bécsi Staatsoperben, a londoni Covent Gardenben és az amszterdami Concertgebouw-ban lépett fel. 1965-ben lépett fel először a milánói Scalában, 1968-ban a New York-i Metropolitanben.

Az 1972-es Metropolitan-beli előadás után lett világhírű, ahol Donizetti Az ezred lánya című operájában, Tonio áriájában („Ah! Mes amis") egymás után kilenc magas „c"-t énekelt ki. Emiatt a nézők 17 alkalommal tapsolták vissza a színpadra.

A világhír tévés szereplések és rangos koncertmeghívások sorával járt, és Pavarotti ekkor már egyike volt a legismertebb operaénekeseknek.

Egymás után debütálhatott a világ leghíresebb operaházaiban: 1973-ban a párizsi Opéra Garnier-ben és a chicagói Lyric operában.

Amikor 1977-ben elindították a Közvetítések a Metropolitanből című televíziós sorozatot, ő volt az első művek főszereplője.

Az első Grammy-díjait is ebben az időszakban kapta, és ezeket még számos más elismerés követte később.

A nyolcvanas években, 1981-ben Philadelphiában versenyt indított fiatal tehetségek számára, és a győztesekkel együtt lépett fel a gálaműsorban. Ő énekelte az 1990-es olaszországi labdarúgó világbajnokság hivatalos dalát, Puccini Nessun Dorma című dalát. Még ugyanebben az évben állt össze a Három Tenor Plácido Domingo, José Carreras és Pavarotti részvételével. Később a futball világbajnokságon is együtt énekeltek Los Angelesben, Párizsban és Japán Jokohama városában.

Pavarotti nagyszabású szabadtéri koncerteket is adott, mivel szándékában állt, hogy a legszebb áriákból és a legnépszerűbb dalokból összeállított műsorával azokhoz is szólhasson, akik amúgy nem tudnak, vagy nem akarnak operaházakba járni. 1991-ben 150 ezres hallgatóság előtt lépett fel a londoni Hyde Parkban, két évvel később pedig félmilliónál is többen hallgatták a New York-i Central Parkban, de énekelt az Eiffel-torony lábánál is, 300 ezer néző előtt.

Luciano Pavarotti 2006. február 10-én lépett utoljára közönség elé, Puccinitől a Nessun Dormát adta elő a 2006-os torinói téli olimpiai játékok megnyitó ünnepségén. 2007. szeptember 6-án hajnalban, egy hónappal 72. születésnapja előtt hasnyálmirigyrákban hunyt el.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Noce d'Oro Nemzeti Díj
  • Luigi Illica Nemzetközi Díj
  • Arany Orfeusz 1. díja
  • 1978: Grammy-díjat kapott "Best Classical Vocal Soloist Performance"; valamint a további években még négy Grammyt
  • 1998: "Grammy Legend Award"
  • 2001: World Social Award

Lemezei (válogatás)

[szerkesztés]

Szólóalbumok

[szerkesztés]
Cím Média Év
Primo Tenore CD 1971
Luciano Pavarotti – O Sole Mio – Favourite Neapolitan Songs CD 1979
Gálakoncert a Royal-Albert-Hallban CD 1982
Mattinata CD 1983
Passione; Nápolyi dalok CD 1985
Mancini, Henry: Volare CD 1987
Pavarotti at Carnegie Hall CD 1988
Tutto Pavarotti – Songs and Arias CD 1989
Pavarotti a Hyde Parkban CD 1991
Mamma CD 1991 Decca
Opera-Duettek CD 1991
Áriák CD 1991
Pavarotti in Concert CD 1991
The Essential Pavarotti – A Selection Of His Greatest Recordings CD 1991
A Night In Central Park CD 1994
Az egész szívem a tiéd CD 1994
Pavarotti Plus CD 1995
The Classic Christmas Album CD 1996
Pavarotti Hits And More CD 1997
The Greatest Tenors of the Century CD 1998
The Essential Romantic Collection CD 2001
Live Recital CD 2001
Italian Popular Songs CD
The Pavarotti Edition CD
O Holy Night 2005
Pavarotti, Luciano – The Best 2005

Operák

[szerkesztés]
Cím Média Év
Gioachino Rossini: Stabat Mater CD 1971
Giacomo Puccini: Bohémélet CD 1973
Puccini: Pillangókisasszony CD 1974 Pietro Mascagni: Parasztbecsület CD 1978
Gaetano Donizetti: A kegyencnő CD 1978
Donizetti: Requiem CD 1980
Rossini: Tell Vilmos CD 1980
Giuseppe Verdi: Traviata CD 1981
Arrigo Boito: Mefistofele CD 1985
Vincenzo Bellini: Norma CD 1988
Verdi: Aida CD 1989
Donizetti: Stuart Mária CD 1990
Donizetti: Szerelmi bájital CD 1990
Verdi: Luisa Miller CD 1991
Verdi: Otello CD 1991
Verdi: Rigoletto CD 1991
Verdi: Az álarcosbál CD 1991
Vincenzo Bellini: Alvajáró CD 1991
Umberto Giordano: Andrea Chénier CD 1991
Bellini: Puritánok CD 1991
Donizetti: Az ezred lánya CD 1991
Pietro Mascagni; Parasztbecsület/Ruggero Leoncavallo: Bajazzók CD 1991
Puccini: Pillangókisasszony CD 1991
Puccini: Tosca CD 1991
Puccini: Turandot CD 1991
Donizetti: Lammermoori Lucia CD 1991
Richard Strauss: A rózsalovag CD 1991
Bellini: Beatrice di Tenda CD
Verdi: Traviata CD 1992
Leoncavallo: Bajazzók CD 1993
Puccini: Manon Lescaut CD 1993
Verdi: Macbeth CD 1994
Verdi: Trubadúr CD 1995
Verdi: A lombardok CD 1997
Rossini: Kis ünnepi mise; Stabat Mater CD 1998
Verdi: Trubadúr CD 1998
Verdi: Álarcosbál CD 1998
Amilcare Ponchielli: Gioconda 2005 CD 2005
Verdi: Ernani CD 2005
Arrigo Boito: Mefistofele CD 2005
Wolfgang Amadeus Mozart: Idomeneo CD 2006
Rossini: Tell Vilmos CD 2006
Donizetti: Szerelmi bájital CD 2006
Verdi: Trubadúr CD 2007

Közös produkciók(Pavarotti & Friends, The Three Tenors)

[szerkesztés]
Cím Média Év
The Three Tenors – In Concert – Rome 1990 CD 1990
The Three Tenors – Paris 1998 CD 1998
The Best of the 3 Tenors CD 2002
The Very Best Of The Three Tenors CD 2004
Pavarotti & Friends CD 1992
Pavarotti & Friends 2 CD 1995
Pavarotti & Friends for War Child CD 1996
Pavarotti & Friends Together For The Children Of Bosnia CD 1996
Pavarotti & Friends For The Children Of Liberia CD 1998
Pavarotti & Friends For The Children Of Guatemala And Kosovo CD 1999
Pavarotti & Friends for Cambodia and Tibet CD 2000

Egyéb tevékenységei

[szerkesztés]

Filmen – a televízióban – DVD-n

[szerkesztés]
  • A Mondj igent Giorgiónak! („Yes, Giorgio") (1982) film főszerepét játszotta el, amely azonban nem hozta meg a várt sikert.

Könyv

[szerkesztés]

Önéletrajzát „Én, Luciano Pavarotti" címen adta ki.

Közös felvételek

[szerkesztés]

A Három Tenor mellett fellépett több könnyűzenei produkcióban is, jótékonysági céllal közös felvételt készített Miss Sarajevo címmel a U2 együttessel. 2003-as Ti Adoro című lemezén többek között a legendás rockgitárossal, Jeff Beckkel is dolgozott együtt. Fellépett a Queen emlékkoncertjén, ahol Brian Mayjel közösen a Too Much Love Will Kill You című Queen-dalt adták elő. Jótékonysági célból fellépett Jon Bon Jovival is, akivel a Let It Rain című számot adta elő, majd több mint 30 gyermekénekes vokállal élőben a Viva Forever című dalt a Spice Girlsszel.

Média

[szerkesztés]

Humanitárius tevékenysége

[szerkesztés]

Nagyon fontosnak tartotta a jótékonykodást, több jótékonysági koncerten vett részt világszerte és a boszniai háborút követően, boszniai művészek számára létrehozta a Pavarotti Music Centert Mostarban. 1994-ben hozták létre a Pavarotti és Barátai elnevezésű jótékonysági alapítványt, amelynek célja a koncertekből és a lemezeladásokból származó bevételekkel a hátrányos helyzetű gyermekeket támogatása. Az alapítvány sikeresnek bizonyult: sok pénzt sikerült eljuttatni a rászorulóknak többek közt a boszniai és iraki árváknak vagy akár az angolai iskolaépítési programot is meg lehet említeni.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Pavarotti–William Wright: A pék fia és a kilenc magas cé; ford. Fantó Lilla; Zeneműkiadó, Bp., 1983
  • Pavarotti–William Wright: Pavarotti; diszkográfia Dános Gábor, ford. Fantó Lilla; 2. kiad.; EMB, Bp., 1991

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Luciano_Pavarotti&oldid=28674858”