Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Amator linguarum/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az auschwitzi jegyzőkönyvek címoldala

Az auschwitzi jegyzőkönyvek (auschwitz-jegyzőkönyvek) vagy auschwitzi jelentések (auschwitz-jelentések) (angolul Auschwitz Protocols vagy Auschwitz Reports) az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött néhány fogolytól származó jelentések. Ezekből a világ megismerhette a valóságot a táborról, beleértve a zsidók ellen elkövetett népirtást. A gépelt szövegüket a Franklin D. Roosevelt amerikai elnök által felállított Háborús Menekültek Hivatala (wd) elküldte 1944. november 18-án amerikai újságoknak,[1][2] majd november 26-án kiadta egy 30 oldalas könyv alakjában The German Extermination Camps of Auschwitz and Birkenau. Two Eye-Witness Reports (Az auschwitzi és birkenaui német megsemmisítő táborok. Szemtanúktól származó két jelentés) címmel.[3] Auschwitz Protocols lett e dokumentumok rövid elnevezése.[4][5]

Valójában a könyv három jelentést tartalmaz, amelyek öt szemtanútól származnak. Ezek nincsenek megnevezve, mivel még a németek által elfoglalt területen tartózkodtak és megvolt az elfogásuk kockázata. A könyv első része „1. sz. jelentés”-ként jelenik meg és 12 oldalon az első és a második fejezetében a Vrba–Wetzler-jelentésként ismert dokumentumot tartalmazza. Az 1. sz. jelentés három oldalas harmadik fejezetét a Mordowicz–Rosin- vagy Rosin–Mordowicz-jelentésként ismert dokumentum teszi ki. Vannak források, amelyek csak a Mordowicz-Rosin jelentéssel kiegészített Vrba–Wetzler-jelentést nevezik „auschwitzi jegyzőkönyvek”-nek (Auschwitz Protocols),[6] és olyanok is, amelyek „auschwitzi jegyzőkönyv” (Auschwitz Protocol) alatt csak a Vrba–Wetzler-jelentést értik.[7] Egyéb forrásokban csak ez a jelentés „auschwitzi jelentés”-ként (Auschwitz Report) jelenik meg.[8] A könyv Report No. 2 Transport (The Polish Major's Report) (2. sz. jelentés Transzport. A lengyel őrnagy jelentése) címmel megjelenő nyolc oldalas második része valójában Jerzy Tabeau orvostanhalgatótól származik. A három jelentés nem megírásuk időrendjében van elhelyezve a könyvben, hanem az érintett közösségek és a Szövetségesek szerinti fontosságuk sorrendjében.[4][5][9]

A jelentéseket a Szövetségesek és a semleges országok külön-külön ismerték meg 1944 nyarán, de csak a Vrba–Wetzler-jelentésnek volt akkor jelentős visszhangja. Csupán a jelentések 1944. novemberi megjelenése után ismerte meg nagyobb közönség az Auschwitzban történő bűncselekményeket főleg a sajtónak köszönhetően.

A három jelentés[szerkesztés]

A Vrba–Wetzler-jelentés[szerkesztés]

Bővebben: Vrba–Wetzler-jelentés

Walter Rosenberg, aki megszökése után Rudolf Vrba (wd) álnévvel élt és megtartotta ezt a háború után is, szlovákiai zsidó volt. Auschwitzba 1942 júniusának végén került. Alfréd Wetzler is szlovákiai zsidó volt, akit 1942 áprilisában deportáltak Auschwitzba. Együtt szöktek meg 1944. április 7-én és a hónap végén kerültek Zsolnára.[4][10] Azonnal elbeszélték azt, amit tudtak Auschwitzról a németek parancsára létrehozott Szlovákiai Zsidó Tanács Pozsonyból Zsolnára jött néhány tagjának, majd külön-külön írtak egy-egy jelentést. Ezek alapján a tanács egyik tagja egyetlen jelentésbe foglalta a kettőt.[11] 1944 májusában a jelentés eljutott Magyarországra és több úton szövetséges és semleges országokba.[12][13][14]

A Vrba–Wetzler-jelentés azért képezi a The German Extermination Camps... első részét, mert ez a legrészletesebb, ugyanis szerzői írnokok lettek a táborban,[15][16] és így a beérkező fogolyszállítmányokról is voltak információik.[17] Jelentésük leírja emlékezetük alapján készült rajzok segítségével is Auschwitz I és Auschwitz II-Birkenau táborok felépítését, valamint megszervezésüket és működésüket. Kitűnnek belőle az elkövetett bűnök általában, és különösen a zsidók gyilkolásának népirtás jellege Auschwitzban.[4]

A Mordowicz–Rosin-jelentés[szerkesztés]

Czesław Mordowicz (wd) lengyelországi zsidó volt, akit 1942 decemberében deportáltak Auschwitzba, Arnošt Rosin pedig szlovákiai zsidó, aki 1942 áprilisában került oda. 1944. május 27-én szöktek meg és június 6-án értek Szlovákiába. Meghallgatta őket a Zsidó Tanács egyik tagja, aki jelentést készített a mondottaikból, és a tanács elküldte Svájcba,[18] ahova 1944. augusztus 6-án érkezett meg.[19]

A Mordowicz–Rosin-jelentést hozzáadták a The German Extermination Camps...-be az 1. sz. jelentés harmadik fejezeteként. Ebben szó van arról, hogy több elfoglalt országból hoztak foglyokat és 1944. május 10-étől kezdve egyre több magyarországi zsidót. Jelentésük megerősíti a zsidók népirtás jellegű megsemmisítését. Például arról tanúskodnak, hogy május 15-étől a 27-én történt megszökésükig naponta 14–15.000 ért a táborba, akik 90%-át azonnal elgázosították.[20] Beszámolnak nőkön folytatott kísérletekről is.[21]

A Tabeau-jelentés[szerkesztés]

Időrendben az elsőként megírt jelentés attól származik, aki elsőként szökött meg a három jelentés szerzői közül. Jerzy Tabeau lengyel római katolikus orvostanhallgatóról van szó, aki azért került Auschwitzba, mert az ellenállási mozgalomban tevékenykedett.[22][23]

Tabeau 1943. november 19-én szökött meg és 1943 decemberében–1944 januárjában írta meg jelentését.[24] 1944 márciusában sikerült Szlovákián keresztül Magyarországra mennie, hogy eljuttassa a zsidóság vezetőihez, majd visszatérnie a még elfoglalt Lengyelországba.[25] Jelentése 1944 júniusában ért Londonba és Svájcba,[26] és főleg a lengyel emigrációs kormány és zsidó szervezetek kezdték terjeszteni. 1944 augusztusában nagyobb számban sokszorosították, és így jelentősebb nyilvánossága lett,[24] majd a Háborús Menekültek Hivatalához került.[25] Az ez által kiadott könyv második részét képezi.[27]

Tabeau beszámol a foglyok által elviselt kegyetlenségekről és megölésük különféle módszereiről. Ezek egyike a túlfeszített fizikai munka, amely áldozatai az ehhez nem szokott foglyok legnagyobb része volt, különösen mivel nem kaptak elég élelmet.[28] Ír a foglyokon végzett többnyire halállal végződő kísérletekről és az injekcióval vagy elgázosítással megölt azon betegekről és balesetet szenvedett foglyokról, akiket az SS-orvosok válogattak ki.[29] Tanúsága szerint sok foglyot lőttek agyon származásuktól függetlenül, akik már régebben ott voltak, vagy akik alig érkeztek oda, mindenféle az SS-ek szerint megalapozott indokokkal.[30]

Tabeau jelentésének harmadik fejezete főleg a zsidókról szól. 1942 tavaszáig is deportáltak Auschwitzba zsidókat politikai foglyokként, de kezdettől fogva kegyetlenebb bánásmódban részesültek, mint a többiek. Azután hoztak oda zsidókat nemtől és kortól függetlenül több német megszállás alatt levő országból. Számukra építettek fel Birkenauban egy második tábort nem messze az elsőtől. Ezek közül a deportáltak közül életben hagyták a munkaképes férfiakat és gyerek(ek) nélküli nőket. A többieket azonnal elgázosították. Tabeau 1,5 millióra becsüli a megölt zsidók számát.[31] Ez a jelentés az első, amelyből kitűnik gyilkolásuk népirtás jellege.[24]

A jelentések következményei[szerkesztés]

Már 1942-ben megjelentek információk arról, hogy mi történik a náci koncentrációs táborokban, de általában sem a még el nem deportált zsidók, sem a szövetséges és a semleges országok hivatalosságai és lakossága nem hitte el ezeket, hanem inkább a propaganda túlzásaiként vagy egyszerűen szóbeszédként ítélte meg őket.[4] A Vrba–Wetzler-jelentés elég hamar, 1944 májusában jutott el ezekbe az országokba, és írt róla a sajtó.[24] A Tabeau-jelentés már márciusban jutott el Magyarországra, de az ottani Központi Zsidó Tanács nem terjesztette a megkapott információkat a zsidóság körében. Ezt vagy azért nem tette, mert nem hitte el őket, vagy mert nem akart pánikot kelteni, vagy mert titkos tárgyalásokat folytatott as SS-szel annak érdekében, hogy a magyarországi zsidókat, vagy legalább a zsidó vezetőket és családjaikat ne deportálják el.[32][33]

A jelentések elterjedése nyomán a szövetséges és a semleges országokban 1944 júniusában felhívások érkeztek Horthy Miklóshoz XII. Piusz pápa, Svédország királya, Roosevelt elnök, Svájc, Törökország és Spanyolország kormányai részéről, hogy állítsa le a deportálásokat Magyarországon.[4][34] Ezt meg is tette a kormányzó július 7-én, amikor már csak a budapesti zsidókat nem vitték el, de 1944 októberében Horthy elfogása és a nyilas hatalomátvétel után a deportálások újrakezdődtek.[2][35]

Vrba javaslatára [4] Michael Dov Weissmandl (wd) szlovákiai rabbi többször kérte a Szövetségesektől 1944 májusában és júniusában, hogy bombázzák le az Auschwitzba vezető vasútvonalakat. A Szövetségesek kormányaiban megbeszélték ezt, de katonai és politikai okokból nem tették meg.[34]

Egy 1995-ben adott interjúban Tabeau azt jelentette ki, hogy erőfeszítései hiábavalóak voltak.[36] Mégis, azon kívül, hogy leálltak néhány hónapra a Magyarországról való deportálások, a jelentéseknek megvolt az a haszna, hogy alátámasztották a vádakat a nürnbergi perben.[5][16] Egyébként Jerzy Tabeaut 1947-ben tanúként hallgatta meg egy lengyel jogászbizottság, amely auschwitzi SS-orvosok ügyében folytatott vizsgálatot.[37] A vád tanúja volt az 1963–1965-ös Frankfurt am Mainban megtartott auschwitzi háborús bűnösök pereiben is.[38] Ezekben Rudolf Vrba is tanúskodott.[39]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ (angolul) GERMAN EXTERMINATION CAMPS – AUSCHWITZ AND BIRKENAU (Hozzáférés: 2024. június .).
  2. ↑ a b (angolul) Document Feature: Vrba-Wetzler Report and the Auschwitz Protocols, fdrlibrary.org (Hozzáférés: 2024. június .).
  3. ↑ (angolul) The German Extermination Camps..., collections.ushmm.org (Hozzáférés: 2024. június .) (az alábbiakban Jegyzetek).
  4. ↑ a b c d e f g Conway 1984.
  5. ↑ a b c Tibori Szabó 2011, 180. o.
  6. ↑ Például Rozett 1995, 121–122. o.; az interneten: (angolul) Encyclopedia of the Holocaust, Auschwitz Protocols szócikk, yadvashem.org.
  7. ↑ Például (angolul) The Auschwitz Protocol: Background, pbs.org (Hozzáférés: 2024. június .).
  8. ↑ Például (angolul) Holocaust Encyclopedia, Auschwitz Report szócikk, encyclopedia.ushmm.org (Hozzáférés: 2024. június .).
  9. ↑ Frey 2011, 123. o.
  10. ↑ Tibori Szabó 2011, 177. o.
  11. ↑ Tibori Szabó 2011, 182–183. o.
  12. ↑ Frey 2011, 125. o.
  13. ↑ Holocaust Encyclopedia, Auschwitz Report szócikk, encyclopedia.ushmm.org (Hozzáférés: 2024. június .).
  14. ↑ Tibori Szabó 2011, 196. o.
  15. ↑ Hilberg 2001, 43. o.
  16. ↑ a b Frey 2011, 124. o.
  17. ↑ Tibori Szabó 2011, 183. o.
  18. ↑ Tibori Szabó 2011, 177. és 185. o.
  19. ↑ Jegyzőkönyvek, 19. o.
  20. ↑ Jegyzőkönyvek, 19–20. o.
  21. ↑ Jegyzőkönyvek, 20. o.
  22. ↑ (lengyelül) Doc. dr hab. Jerzy Tabeau, dziennikpolski24.pl, 2002. május 15. (Tabeau gyászjelentése) (Hozzáférés: 2024. június .).
  23. ↑ Tibori Szabó 2011, 185. o.
  24. ↑ a b c d Tibori Szabó 2011, 176. o.
  25. ↑ a b Tibori Szabó 2011, 186. o.
  26. ↑ Tibori Szabó 2011, 115. o.
  27. ↑ Jegyzőkönyvek, 23–30. o.
  28. ↑ Jegyzőkönyvek, 25. o.
  29. ↑ Jegyzőkönyvek, 27. o.
  30. ↑ Jegyzőkönyvek, 29–30. o.
  31. ↑ Jegyzőkönyvek, 28–29. o.
  32. ↑ Rozett 1995, 121–122. o.; az interneten: (angolul) Encyclopedia of the Holocaust, Auschwitz Protocols szócikk, yadvashem.org.
  33. ↑ Tibori Szabó 2011, 188–190.
  34. ↑ a b Tibori Szabó 2011, 198. o.
  35. ↑ Halálmenetek, holokausztmagyarorszagon.hu (Hozzáférés: 2024. június .).
  36. ↑ Soulé 1995.
  37. ↑ (angolul) Jerzy Tabeau 1947-es tanúvallomása (Hozzáférés: 2024. június .).
  38. ↑ Tibori-Szabó 2011, 185–186. o.
  39. ↑ (angolul) Rudolf Vrba. Vrba testifies, rudolfvrba.com (Hozzáférés: 2024. június .).

Források[szerkesztés]

  • (angolul) Conway, John S. Chapter 7. The first report about Auschwitz (Az első Auschwitzról szóló jelentés). In Friedlander, Henry et al. (szerk.). Simon Wiesenthal Center Annual, 1. kötet, Chappaqua (New York) – White Plains (New York): Rossel Books & Kraus International & Philosophical Library, 1984; az interneten: The first report about Auschwitz (Hozzáférés: 2024. június .)
  • Frey Dóra. Az Auschwitz-jegyzőkönyv. Egy még mindig kevéssé ismert történeti dokumentum. In Eszmélet, 23. évf. 92. sz. 2011, 123–136. o. (Hozzáférés: 2024. június .)
  • (angolul) Hilberg, Raul. Auschwitz. In Walter Laqueur – Judith Tydor Baumel (szerk.). In The Holocaust Enciclopedia. New Haven: Yale University Press, 2001 (Hozzáférés: 2024. június .)
  • (angolul) Rozett, Robert. Auschwitz Protocols. In Israel Gutman (szerk.). Encyclopedia of the Holocaust, I. kötet. New York: Macmillan, 1995, 121–122. o.; az interneten: Auschwitz Protocols, yadvashem.org (Hozzáférés: 2024. június .)
  • (franciául) Soulé, Véronique. Jerzy Tabeau, le rapport d’un évadé (Jerzy Tabeau, egy szökevény jelentése). In Libération, 1995. január 25. (Hozzáférés: 2024. június .)
  • (angolul) The German Extermination Camps of Auschwitz and Birkenau. Two Eye-Witness Reports (Az auschwitzi és birkenaui német megsemmisítő táborok. Szemtanúktól származó két jelentés), Washington, D.C., War Refugee Board, Executive Office of the President, 1944. november (Hozzáférés: 2024. június .)
  • Tibori Szabó Zoltán. Auschwitz-jegyzőkönyvek: Kikhez jutottak el és mikor? In Braham, Randolph L. (szerk.). Tanulmányok a holokausztról. V. kötet. Budapest: Balassi Kiadó, 2011. ISBN 9635068506. 172–202. o. (Hozzáférés: 2024. június .)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Holokauszt

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Amator_linguarum/próbalap&oldid=27216060”