Ugrás a tartalomhoz

Szepesmátyásfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepesmátyásfalva (Matiašovce)
Szepesmátyásfalva zászlaja
Szepesmátyásfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1326
PolgármesterMarián Štefaňák
Irányítószám059 05
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség809 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság544 m
Terület17,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 20° 21′ 44″49.353889°N 20.362222°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 20° 21′ 44″49.353889°N 20.362222°E
Szepesmátyásfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesmátyásfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesmátyásfalva (szlovákul: Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Késmárktól 32 km-re északra, Szepesófalutól 5 km-re délre, a Rieka-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 14. században az első soltész telepítés idején keletkezett Nedec várának birtokaként. 1326-ban „Mathyasuagasa” néven említik először. 1340-ben „Matheusuagasa”, 1352-ben „Mathiasfalva” alakban említik a korabeli források. Később a Palocsay-Horváth család birtoka volt. 1787-ben 83 házában 640 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁTYÁSFALVA. Matyasovtze. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Ófaluhoz 1/4 órányira, határjának nagyobb része hegyes, és sovány, más részét pedig Poprád vize meg önti.[2]

1828-ban 125 háza és 894 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mátyásfalva, tót falu, Szepes vármegyében, Ófaluhoz 1/4 mfdnyire, 825 kath., 26 zsidó lak., paroch. templommal. F. u. b. Palocsai-Horváth. Ut. p. Lublyó.[3]

1888-ban kilenc zakopanei család vásárolt itt földet és megalapította a Potok nevű településrészt. Lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, állattartással, szeszfőzéssel, háziiparral foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 764, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 810 lakosából 777 szlovák volt.

2011-ben 795 lakosából 746 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1300 körül épült gótikus stílusban, később többször átépítették és barokkizálták.
  • A faluban áll egy 18. századi újbarokk kápolna is, benne 14. századi Szűz Mária szoborral.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]