Szepesmátyásfalva
Szepesmátyásfalva (Matiašovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Késmárki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1326 | ||
Polgármester | Marián Štefaňák | ||
Irányítószám | 059 05 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | KK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 809 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 544 m | ||
Terület | 17,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 20° 21′ 44″49.353889°N 20.362222°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 20° 21′ 44″49.353889°N 20.362222°E | |||
Szepesmátyásfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesmátyásfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szepesmátyásfalva (szlovákul: Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Késmárktól 32 km-re északra, Szepesófalutól 5 km-re délre, a Rieka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 14. században az első soltész telepítés idején keletkezett Nedec várának birtokaként. 1326-ban „Mathyasuagasa” néven említik először. 1340-ben „Matheusuagasa”, 1352-ben „Mathiasfalva” alakban említik a korabeli források. Később a Palocsay-Horváth család birtoka volt. 1787-ben 83 házában 640 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁTYÁSFALVA. Matyasovtze. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Ófaluhoz 1/4 órányira, határjának nagyobb része hegyes, és sovány, más részét pedig Poprád vize meg önti.”[2]
1828-ban 125 háza és 894 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mátyásfalva, tót falu, Szepes vármegyében, Ófaluhoz 1/4 mfdnyire, 825 kath., 26 zsidó lak., paroch. templommal. F. u. b. Palocsai-Horváth. Ut. p. Lublyó.”[3]
1888-ban kilenc zakopanei család vásárolt itt földet és megalapította a Potok nevű településrészt. Lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, állattartással, szeszfőzéssel, háziiparral foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 764, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 810 lakosából 777 szlovák volt.
2011-ben 795 lakosából 746 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1939-ben Vlastimil Kovalčík szlovák költő, esszéíró és műfordító.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1300 körül épült gótikus stílusban, később többször átépítették és barokkizálták.
- A faluban áll egy 18. századi újbarokk kápolna is, benne 14. századi Szűz Mária szoborral.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.