Nedec vára
| Nedec vára | |
| Zamek w Niedzicy | |
 | |
| Ország |  Lengyelország |
| Mai település | Nedecvár |
| Tszf. magasság | 566 m |
| Állapota | jó |
| Tulajdonos | Berzevice |
| Látogatható | igen |
| Elhelyezkedése | |
 Nedec vára
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 49° 26′ 20″, k. h. 20° 18′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 20″, k. h. 20° 18′ 10″ | |
| Nedec vára weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nedec vára témájú médiaállományokat. | |
Nedec vára, avagy a Dunajec vára (lengyelül: Zamek w Niedzicy, illetve Zamek Dunajec) 1918-ig a történelmi Magyarország legészakibb vára volt Szepes vármegyében, ma Lengyelországban. 2014. január 1-je előtt Nedec külterülete volt,[1] ekkor lett Niedzica-Zamek (Nedecvár) néven a vár és környéke önálló település.
Története[szerkesztés]
A vár három részre tagolható: felső-, közép- és alsóvárra. A felsővárat vélhetően 1325-ben kezdték el építeni.
1412-ben itt adták át II. Ulászló lengyel király követei azt a pénzt, amelyért a 16 szepesi várost adták zálogba. A zálog kiváltására csak 1772-ben került sor.
1470-ben Szapolyai Imre erőszakkal visszafoglalta a várat. 1528-ban a trónra törekvő Szapolyai János lemondott az egész vármegyéről, és a Łaski családnak adományozta, jutalmul a hűségért. A Szapolyai-érában készült el az alsóvár.
A 16. század végén vásárolta meg a Palocsay-Horváth család, ők építtették meg a közép-, és újíttatták fel az alsóvárat.
1683-ban a Thököly Imre vezette kurucok elfoglalták a várat, azonban a következő évben már fel is adták a császári seregek számára.
A 19. század közepe táján tűzvész pusztított a várban. 1861-ben a várurak - a Salamon család, a vár utolsó dinasztiája - felújíttatták.
A trianoni békeszerződés értelmében Lengyelországhoz került a vár, amely azonban 1945-ig a Salamon család tulajdonát képezte, ekkor került állami kezelésbe. 1963 óta működik benne a múzeum.[2][3]
Legendák a vár körül[szerkesztés]
Inka kincsek[szerkesztés]
1946. július 31-én Andrzej Benesz régész a helyi hatóságok jelenlétében megbontotta a felsővár bejáratának küszöbét, s alatta egy 15 cm hosszú, 3,5 cm széles, leforrasztott-elkalapált végű ólomcsövet talált, a csőben pedig csomózott penészes bőrszíjakat (kiput), és néhány aranyrögöt, a csomóírást azonban nem tudta megfejteni, a végrendelet írott részét pedig – ha volt ilyen – nem találta meg. A három aranyrögön a Dunajecz, Vigo, Titicaca felirat volt olvasható. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a kincs három részletben, a megnevezett helyszíneken van valamilyen módon elrejtve, azonban a pontos helyét eddig senki sem tudta meghatározni.[4]
A kívánságteljesítő furat[szerkesztés]
A várban raboskodott többek közt Juraj Jánošík felkelővezér is, a tömlöc sziklafalában ma is látható a furat, ahová az ő rabláncát rögzítették.
A legenda szerint, aki ebbe a lyukba bedugja az egymásra keresztezett mutató- és középsőujját, annak teljesül a kívánsága.
A kút és a megbocsátás[szerkesztés]
A tömlöcből kilépve egy kis udvarra érünk, ahol egy 60,5 m mély kút található. A legenda szerint aki ide bekiált bocsánatot kérve, az bocsánatot nyer.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cikk, amely – egyebek közt – a két település szétválását említi (angolul) [1]
- ↑ [2]
- ↑ A múzeum honlapja (angolul)
- ↑ Nedec vára és az inka kincsek legendája
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Niedzica Castle című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zamek w Niedzicy című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.