Vizafogó
| Vizafogó | |
 | |
| A második ütemben, 1987–1989 között épült négyemeletes, cseréptetős panelházak a Vizafogó lakótelepen | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XIII. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 878 fő (2001. febr. 1.)[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Vizafogó
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 03′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 03′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vizafogó témájú médiaállományokat. | |
A Vizafogó Budapest városrésze a XIII. kerületben. A Duna és a Váci út közötti területen fekszik, délen a Dráva utcáig, északon a Meder utcáig terjed.
Területe[szerkesztés]
A Dráva utca, Meder utca, a Váci út és a Duna által határolt terület, melyből 2016-ban lecsatoltak egy kisebb területet (Göncz Árpád városközpont).
Története[szerkesztés]
Az Árpád hídtól északra elterülő részét régen Lepsinek nevezték (a déli területet pedig Nudlinak), Mátyás király idejében itt volt az Agaras-tó, mely a Domonkos-rendi apácák tulajdona volt. Itt kezdetben a Váci út mentén futott a töltés, amelytől a Duna felé zsombékos terület volt, ahová a Fekete-tenger felől a vizák feljöttek az ívási időszakban.
A Dráva utca és a Rákos-patak torkolata között 1870-1878 között épült gát védelmében a 19. század végére jelentős ipari környék alakult ki számos gyárral, gőzmalommal és egyéb üzemmel.[2] A mai Árpád hídi felüljáró területén működött a Zarzetzky gyufagyár, ettől északra Láng László által alapított gyárak, melyeket később összevontak Láng Gépgyár néven. Az itt található Turbina utca eredeti neve Láng László utca volt, és a sarkon állott (az 1960-as évekig) a Hazám mozi.
A 20. század elejére a zsombékos Duna-parti terület feltöltődött. A Rákos-patak környékén a mai Szennyvíztisztító területén volt a Vuk és fiai Fűrészüzem. Az 1930-as években a Dagály utcában kialakították a rendőrházakat. Az Árpád hídra vezető út északi oldalán 1961-1966 között további összkomfortos szövetkezeti házakat építettek. A Dagály fürdő Szabadság Strandfürdő néven 1948-ban nyílt meg. Azóta többször átalakították. Vele szemben 1961-től az Erdért illetve a Csőszerelő SC pályája volt. 2006-ban az Erdért pálya nyugati részén lakótömböt építettek, csökkentve e terület zöld jellegét. A keleti oldalon 1977 körül a kézilabda pálya helyén teniszcsarnokot alakítottak ki. A pályáktól a Váci út felé a Láng Gépgyár hátsó telepei, illetve az MHSZ telepe található.
Az Árpád hídtól délre a Dráva utcáig az egykori itteni iparokat kiszolgáló Vizafogó teherpályaudvar felé vezető iparvágány mentén szegénynegyed, a Váci út mellett a Hétház és a Tizenhárom ház munkáscsaládoknak nyújtott otthont. A vasúti pálya nyugati oldalán 1940-től cigánytelep alakult ki a Népfürdő utcáig.
A terület rendezésére még 1938-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa dolgozta ki az első javaslatot, amely számolt az itt lévő pályaudvar megszüntetésével is. 1970-1976 között a Párkány utca mentén fekvő telepet szanálták, majd Bene László és Szentmártoni Ferenc tervei alapján 1981-1985 között felépült az Elektromos pálya keleti oldalán a Vizafogó lakótelep első üteme.[3][4] A házgyári technológiával készült tízemeletes épületekben 2684 lakást alakítottak ki. Emellett a telepen kereskedelmi egységek és gyógyszertár mellett felépült egy 16 tantermes iskola, egy 200 férőhelyes óvoda, egy 100 férőhelyes bölcsőde és a Berzsenyi Dániel Gimnázium mai épülete. 1987-től a teherpályaudvar felszámolásával annak helyén felépült a második ütem, ami 1989-re készült el. Az állomásépület felújítva ma is áll.
A területének északnyugati részén található a Marina-part, melyet a 2000-es évek elején kezdtek építeni. A közelmúltban felhúzott zsúfolt lakópark utcáinak nevei az előtte évtizedekig itt üzemelő hajógyártásnak állítanak emléket. A 2017-es úszó-világbajnokság miatt épült a Dagály fürdő területén a Duna Aréna, amelyhez kapcsolódóan 2016-2017 között városrész nagy részének Duna-parti szakaszát megújították, majd ezt Moszkva sétány névre keresztelték.[5]
A Marina-part és a Rákos-patak torkolata között, 1939-1943 között kialakított mesterséges Duna-öböl körül a rendszerváltás előtt az 1948-ban alapított Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) telepe üzemelt.[6] Ma motorcsónak és kishajó kikötőként funkcionál.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország helységnévtára, 2012: Budapest 13. ker. (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat története
Források[szerkesztés]
- Adamecz Gyula: Angyalföld története, Budapest, 1947.
- Budapest lexikon 2. kötet (Vizafogó ill. Vizafogó lakótelep cikkek), Budapest, 1993.