„III. Magnus norvég király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: a(z) no:Magnus Berrføtt kiemelt szócikk |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
'''III. Magnus Olafsson''' vagy '''Csupaszlábú Magnus'''<ref>Melléknevét onnan kapta, hogy gyakran viselt skót szoknyát, ún. ''kil''t (Vö.: '''Magyar Nagylexikon''', 12. kötet, 395. oldal)</ref> ([[norvég nyelv|norvégül]]: ''Magnus Berrføtt''), ([[1073]] – [[1103]]. [[augusztus 24.]]<ref>http://www.snl.no/.nbl_biografi/Magnus_3_Olavsson_Berrf%C3%B8tt/utdypning</ref>) norvég király [[1093]]-tól haláláig. |
'''III. Magnus Olafsson''' vagy '''Csupaszlábú Magnus'''<ref>Melléknevét onnan kapta, hogy gyakran viselt skót szoknyát, ún. ''kil''t (Vö.: '''Magyar Nagylexikon''', 12. kötet, 395. oldal)</ref> ([[norvég nyelv|norvégül]]: ''Magnus Berrføtt''), ([[1073]] – [[1103]]. [[augusztus 24.]]<ref>http://www.snl.no/.nbl_biografi/Magnus_3_Olavsson_Berrf%C3%B8tt/utdypning</ref>) norvég király [[1093]]-tól haláláig. |
||
[[III. Olaf norvég király]] törvénytelen fiaként született. Édesapja halála után 20 éves korában lépett a trónra közösen unokatestvérével, Haakon Magnussonnal<ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', 12. kötet, 395. |
[[III. Olaf norvég király]] törvénytelen fiaként született. Édesapja halála után 20 éves korában lépett a trónra közösen unokatestvérével, Haakon Magnussonnal<ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001, 12. kötet, 395. oldalMagyar Nagylexikon</ref>, de az utóbbi a következő évben el is hunyt. |
||
[[1098]]-ban hadjáratot indított a [[Hebridák]]ra, és a [[Man-sziget]]re, amikor pedig a walesiek segítséget kértek tőle a [[normann]]ok ellen, megtámadta [[Anglesey]] szigetét, legyőzte Hugh of Chester és Hugh of Shrewsbury normann earlöket<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 439. oldal</ref>. Röviddel trónra lépése után Svédország ellen is támadást indított, de [[1101]]-ben békét kötött [[I. Inge svéd király]], és feleségül vette a leányát<ref name=uralkodok/>. [[1102]]-ben újabb hadjáratot vezetett a Hebridákra, az Orkney-szigetekre és a Man-szigetre<ref name=uralkodok/>. Orkney hercege [[1468]]-ig elismerte Norvégia fennhatóságát, és a terület egyházszervezetileg a norvég egyház része lett<ref name=nagylexikon />. Magnust a Nyugati-szigetekre vezetett expedíción, [[Írország]]ban ölték meg, amikor élelmet próbált szerezni<ref name=nagylexikon /><ref name=uralkodok/>. |
[[1098]]-ban hadjáratot indított a [[Hebridák]]ra, és a [[Man-sziget]]re, amikor pedig a walesiek segítséget kértek tőle a [[normann]]ok ellen, megtámadta [[Anglesey]] szigetét, legyőzte Hugh of Chester és Hugh of Shrewsbury normann earlöket<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 439. oldal</ref>. Röviddel trónra lépése után Svédország ellen is támadást indított, de [[1101]]-ben békét kötött [[I. Inge svéd király]], és feleségül vette a leányát<ref name=uralkodok/>. [[1102]]-ben újabb hadjáratot vezetett a Hebridákra, az Orkney-szigetekre és a Man-szigetre<ref name=uralkodok/>. Orkney hercege [[1468]]-ig elismerte Norvégia fennhatóságát, és a terület egyházszervezetileg a norvég egyház része lett<ref name=nagylexikon />. Magnust a Nyugati-szigetekre vezetett expedíción, [[Írország]]ban ölték meg, amikor élelmet próbált szerezni<ref name=nagylexikon /><ref name=uralkodok/>. |
||
A lap 2010. október 15., 15:42-kori változata
| III. Magnus | |
 | |
| Norvégia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1093 – 1103 | |
| Elődje | III. Olaf |
| Utódja | I. Eystein, I. Sigurd, (IV.) Olaf |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Yngling-ház |
| Született | 1073 Norvégia |
| Elhunyt | 1103. augusztus 24. (30 évesen) Ulster, Írország |
| Nyughelye | Szent Patrik templom, Downpatrick |
| Édesapja | III. Olaf |
| Édesanyja | Thora |
| Házastársa | Margaret Fredkulla |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Magnus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Magnus Olafsson vagy Csupaszlábú Magnus[1] (norvégül: Magnus Berrføtt), (1073 – 1103. augusztus 24.[2]) norvég király 1093-tól haláláig.
III. Olaf norvég király törvénytelen fiaként született. Édesapja halála után 20 éves korában lépett a trónra közösen unokatestvérével, Haakon Magnussonnal[3], de az utóbbi a következő évben el is hunyt. 1098-ban hadjáratot indított a Hebridákra, és a Man-szigetre, amikor pedig a walesiek segítséget kértek tőle a normannok ellen, megtámadta Anglesey szigetét, legyőzte Hugh of Chester és Hugh of Shrewsbury normann earlöket[4]. Röviddel trónra lépése után Svédország ellen is támadást indított, de 1101-ben békét kötött I. Inge svéd király, és feleségül vette a leányát[4]. 1102-ben újabb hadjáratot vezetett a Hebridákra, az Orkney-szigetekre és a Man-szigetre[4]. Orkney hercege 1468-ig elismerte Norvégia fennhatóságát, és a terület egyházszervezetileg a norvég egyház része lett[3]. Magnust a Nyugati-szigetekre vezetett expedíción, Írországban ölték meg, amikor élelmet próbált szerezni[3][4].
Gyermekei
Magnus 1101-ben házasodott meg Svédországi Margittal, I. Inge svéd király leányával, de házasságukból nem született gyermek. Magnusnak viszont volt hat törvénytelen gyermeke:
- Eystein (1088 – 1123. augusztus 29.)
- Sigurd (1089 – 1130. március 26.)
- Olaf (1093 – 1115. december 22.)
- Harald (1094 – 1136. december 14.)
- Ragnhild ∞ Harald Kesja
- Thora (? – 1175) ∞ Loft Saemunsson
Jegyzetek
- ↑ Melléknevét onnan kapta, hogy gyakran viselt skót szoknyát, ún. kilt (Vö.: Magyar Nagylexikon, 12. kötet, 395. oldal)
- ↑ http://www.snl.no/.nbl_biografi/Magnus_3_Olavsson_Berrf%C3%B8tt/utdypning
- ↑ a b c Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001, 12. kötet, 395. oldalMagyar Nagylexikon
- ↑ a b c d Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 439. oldal
Lásd még
| Előző uralkodó: {{{előző}}} |
|
Következő uralkodó: {{{következő}}} |
| Yngling-ház (872 – 1319) | I. Harald · I. Erik · I. Haakon · II. Harald · I. Haakon Jarl · I. Olaf · Erik Jarl · Svend Jarl · II. Olaf · II. Haakon Jarl · Knut · Svend Alfivason · I. Magnus · III. Harald · II. Magnus · III. Olaf · Haakon Magnusson · III. Magnus · I. Eystein · I. Sigurd · (IV.) Olaf · IV. Harald · IV. Magnus · I. Inge · II. Eystein · II. Sigurd · II. Haakon · III. Sigurd · V. Magnus · Sverre · III. Haakon · Guttorm · II. Inge · IV. Haakon · VI. Magnus · II. Erik · V. Haakon |  |
|---|---|---|
| Folkung-ház (1319 – 1387) | ||
| Valdemár-ház (1387–1389) | Margit (régens királyné) | |
| Griffin-ház (1389 – 1442) | ||
| Wittelsbach-ház (1442 – 1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1450) | ||
| Oldenburg-ház (1450 – 1814) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1814–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–1905) | ||
| Glücksburg-ház 1905-től | ||
