„II. Gusztáv Adolf svéd király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
2. sor: 2. sor:
| kép = Gustav II of Sweden.jpg
| kép = Gustav II of Sweden.jpg
| képméret = 200px
| képméret = 200px
| név = II. Gusztáv Adolf
| név = II. Gusztáv Adolf
| születés helye = [[Stockholm]]
| születés helye = [[Stockholm]]
| születés dátuma = [[1594]]. [[december 9.]]
| születés dátuma = [[1594]]. [[december 9.]]
| halál helye = [[Lützen]]
| halál helye = [[Lützen]]
| halál dátuma = [[1632]]. [[november 16.]] {{életkor-halott|1594|12|9|1632|11|16}}
| halál dátuma = [[1632]]. [[november 16.]] {{életkor-halott|1594|12|9|1632|11|16}}
| nemzetiség = [[svédek|svéd]]
| nemzetiség = [[svédek|svéd]]
| házastárs = Brandenburgi Mária Eleonóra
| házastárs = Brandenburgi Mária Eleonóra
| gyermekei = [[Krisztina svéd királynő]]
| gyermekei = [[Krisztina svéd királynő]]
| szülei = [[IX. Károly svéd király|IX. Károly]] és felesége
| szülei = [[IX. Károly svéd király|IX. Károly]] és felesége
}}
}}
'''II. Gusztáv Adolf''' ([[Stockholm]], [[1594]]. [[december 9.]] - [[Lützen]] [[1632]]. [[november 6.]]) [[Svédország]] királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.
'''II. Gusztáv Adolf''' ([[Stockholm]], [[1594]]. [[december 9.]] - [[Lützen]] [[1632]]. [[november 6.]]) [[Svédország]] királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.


==Fiatalkora==
== Fiatalkora ==
Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 3-án követte apját a svéd trónon.
Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 3-án követte apját a svéd trónon.


==Uralkodása==
== Uralkodása ==
Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, [[IX. Károly svéd király]]t (a dinasztiaalapító [[I. Gusztáv svéd király |Vasa Gusztáv]] harmadik fiát) a trónon egy nagyon nehéz helyzetben lévő országban. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is.
Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, [[IX. Károly svéd király]]t (a dinasztiaalapító [[I. Gusztáv svéd király|Vasa Gusztáv]] harmadik fiát) a trónon egy nagyon nehéz helyzetben lévő országban. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is.


Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.
Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.


Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. [[Dánia|Dániával]] , [[Oroszország]]gal és [[Lengyelország]] ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került [[Finnország]] egy része, [[Karélia]], [[Livónia]], valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen [[északi-tenger]]i kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a [[Baltikum]]tól, Svédország lett a Baltikum ([[Skandinávia]]) vezető hatalma.
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. [[Dánia|Dániával]] , [[Oroszország]]gal és [[Lengyelország]] ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került [[Finnország]] egy része, [[Karélia]], [[Livónia]], valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen [[északi-tenger]]i kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a [[Baltikum]]tól, Svédország lett a Baltikum ([[Skandinávia]]) vezető hatalma.
[[File:Gustavus Adolphus at the Battle at Breitenfeld.jpg|thumb|200px|II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.]]
[[Fájl:Gustavus Adolphus at the Battle at Breitenfeld.jpg|thumb|200px|II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.]]
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a [[Habsburgok]]kal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a [[harmincéves háború]]ban a Habsburgok (katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, [[Franciaország]] támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is.
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a [[Habsburgok]]kal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a [[harmincéves háború]]ban a Habsburgok (katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, [[Franciaország]] támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is.


==Forrás==
== Forrás ==
*[http://www.historia.hu/archivum/2004/0408gusztav.htm A História magazin Archívuma.]
* [http://www.historia.hu/archivum/2004/0408gusztav.htm A História magazin Archívuma.]
*[http://www.kislexikon.hu/gusztav_adolf.html A Kislexikon Gusztáv Adolf szócikke.]
* [http://www.kislexikon.hu/gusztav_adolf.html A Kislexikon Gusztáv Adolf szócikke.]
==Lásd még==
== Lásd még ==
*[[Lützeni csata (1632)|Lützeni csata]]
* [[Lützeni csata (1632)|Lützeni csata]]
*[[Harmincéves háború ]]
* [[Harmincéves háború]]
*[[Svédország történelme]]
* [[Svédország történelme]]
*[[Svéd királyok listája|Svéd királyok]]
* [[Svéd királyok listája|Svéd királyok]]


{{Svéd királyok listája}}
{{Svéd királyok listája}}

{{DEFAULTSORT:II. Gusztav Adolf sved kiraly}}
[[Kategória:Svéd királyok]]
[[Kategória:Svéd királyok]]
[[Kategória:Vasa-ház]]
[[Kategória:Vasa-ház]]

A lap 2010. július 3., 04:01-kori változata

II. Gusztáv Adolf
Született1594. december 9.
Stockholm
Elhunyt1632. november 16. (37 évesen)
Lützen
Állampolgárságasvéd
Nemzetiségesvéd
HázastársaBrandenburgi Mária Eleonóra
Élettársa
  • Ebba Brahe[1]
  • Margareta Slots
GyermekeiKrisztina svéd királynő
SzüleiIX. Károly és felesége
Foglalkozásahadvezér
TisztségeSvédország uralkodója (1611. október 30. – 1632. november 6.)
Halál okabevetésben esett el
SírhelyeRiddarholmskyrkan[1][2]
II. Gusztáv Adolf aláírása
II. Gusztáv Adolf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9. - Lützen 1632. november 6.) Svédország királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.

Fiatalkora

Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 3-án követte apját a svéd trónon.

Uralkodása

Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károly svéd királyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon egy nagyon nehéz helyzetben lévő országban. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is.

Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.

Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával , Oroszországgal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.

II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.

1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a Habsburgokkal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a Habsburgok (katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, Franciaország támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A lützeni csatában elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is.

Forrás

Lásd még

  1. ↑ a b Gustav II Adolf (svéd nyelven)
  2. ↑ Martin Olsson: Riddarholmskyrkan - inventories and graves, 1937. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Gusztáv_Adolf_svéd_király&oldid=7952475”