Korona Szálló (Makó)

A Korona Szálló Makó egyik legszebb eklektikus épülete, amely a városközpontban, a főtéren található.

A Korona Szálló

Története

Az Aradot, Szegedet és Hódmezővásárhelyet összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezen a helyen volt található a város fóruma, de hetente háromszor vásárt is tartottak itt.

Már a jobbágyi korban az úgynevezett Nagykocsma állt a helyén, fogadóként funkcionálva. Vertics József 1776-es kataszteri fölvételében város kocsmája névvel tüntették fel. 1832-ben Giba Antal földmérő kapott megbízást egy toldaléképület tervezésére. 1846-ban az épület megérett a bontásra: falai nedvesek voltak, közel járt az összeomláshoz, és a patkányok is tanyát vertek benne.

Az önkényuralom éveiben le is bontották a régi püspöki vendégfogadót. Mátéffy Pál makói mérnök a lebontás után javasolta, hogy a város a megüresedett területet cseretelek felajánlásával szerezze meg, és nagyobbítsa meg a piacteret. Miután eldőlt, hogy új fogadó építésére fog sor kerülni, indítványozta a mai Deák Ferenc utca kiegyenesítését. Ehhez az épületet ötlábnyival beljebb kellett volna építeni. Mátéffy elképzelései végül nem valósultak meg.

1854 augusztusában az uradalom pénzszűkébe került, de Csajághy Márton uradalmi igazgató - felismerve az építkezés leállásból származható tetemes károkat - a helyi római katolikus egyházhoz fordult kölcsönért. A terveket Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester készítette. A megbízó kívánsága volt, hogy a front a Deák Ferenc utca felől helyezkedjen el. Szintén Koczka vállalta a vendégfogadó, a mellette lévő raktár és bolt kivitelezését, a utcai falkerítés, a kocsiszín és az istálló kijavítását is.

A délkeletre néző, 45 x 16,8 méter nagyságú épület középrizalit díszítést kapott. A tervező eredetileg attika falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos könyöklőpárkány, valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a régi városházához. Benne sörcsarnok, kávéház, szállodai szobák és kártyaszoba kapott helyet.

Állaga nemsokkal később leromlott, de a püspökség hamar elvégezte a renoválási munkákat. 1903-ban Dessewfy Sándor hozzákezdeett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet, amelyben táncterem és étterem kapott helyet. Tervezője Csorba József volt. Az így létrejött új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, de ez reprezetatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörives ablakok. A püspök betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. 1918-ban a Makói Népbank a Koronát a püspökségtől megvásárolta. 1929-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A szocialista idők alatt Béke Szálló volt a neve. 1963 és 67 között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A rendszerváltás után 1994-ben került a makói önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. 1997-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét.

A Korona Szálló egykoron

A Korona Szálló télen

Rá két évre, 1999-ben a külső homlokzatát is renoválták. Az utolsó renoválás 2005 elején történt; ekkor felújították a 200 fő befogadására alkalmas dísztermet, kialakították a Pulitzer József termet és az Erdei Ferenc szekciótermet; megújult az épület belseje és akadálymentesítésre is sor került.

Kapcsolódó események és személyek

Mint a térség egyik legfontosabb kulturális létesítménye, számos eseménynek adott otthont, és több neves személyiség is megfordult benne. Tömörkény István itt lakott 1877 és 1880 között. Fátyol Mihály, a neves prímás itt muzsikált 1945 és 1979 között. Gyakran tartózkodott itt Diósszilágyi Sámuel és Görbe Sámuel is. A Márciusi Front nevű párt is itt alakult meg 1937-ben. Irodalmi estjein Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza és Erdei Ferenc szólalt fel többször. 1938-ban József Attilára emlékezve Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Remenyik Zsigmond tartott előadást.

Jelenlegi szerepe

Az épületben jelenleg a Korona Üzleti és Szolgáltató Központ működik, ami a határon átnyúló üzleti kapcsolatok egyik központjaként üzemel. Az épület lehetőséget biztosít találkozók, konferenciák megszervezésére és lebonyolítására, valamint üzleti alapú szolgáltatásokat kínálva áll rendelkezésre a térség vállalkozásai számára. Ezenfelül a város kulturális eseményei (koncertjei, előadásai, vitaestjei) is gyakran itt zajlanak. Az impozáns épület a város egyik jelképe, butiksora, étterme és üzletei pedig fokozzák közösségi szerepét. A távlati célok között szerepel a szállodai rész kialakítása.

Műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2738.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Korona Szálló (Makó) témájú médiaállományokat.

• Makó és térsége Fejlesztési Kht.

Tóth Ferenc dr.: Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005. ISBN 963 86933 1 2