„Stílus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Dj (vitalap | szerkesztései) |
|||
21. sor: | 21. sor: | ||
==Építészeti stílusok== |
==Építészeti stílusok== |
||
{{fő|Építészettörténet}} |
{{fő|Építészettörténet}} |
||
=== |
=== Kína === |
||
{{lásd|kínai építészet}} |
{{lásd|kínai építészet}} |
||
=== Buddhizmus === |
|||
{{fő|buddhista építészet}} |
{{fő|buddhista építészet}} |
||
=== Iszlám === |
|||
{{fő|iszlám építészet}} |
{{fő|iszlám építészet}} |
||
=== Keresztény === |
|||
{{fő|keresztény templomépítészet}} |
{{fő|keresztény templomépítészet}} |
||
=== |
=== Európa === |
||
*[[Romanika]] |
*[[Romanika]] |
||
*[[Gótika]] |
*[[Gótika]] |
||
39. sor: | 44. sor: | ||
*[[Bauhaus]] |
*[[Bauhaus]] |
||
*[[Nemzetközi stílus (építészet)|Nemzetközi]] |
*[[Nemzetközi stílus (építészet)|Nemzetközi]] |
||
=== Magyarország === |
|||
* [[Magyarország építészete]] |
* [[Magyarország építészete]] |
||
* [[Magyar népi építészet]] |
* [[Magyar népi építészet]] |
A lap 2022. március 28., 17:34-kori változata
A stílus görög eredetű szó, amely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte. Eredetileg egy betűvetésre használt eszköz volt.[1] Manapság mindennemű közlés kifejezésmódját is értjük rajta.
Jelentései
Előfordul a szó tágabb értelmében is, amikor bármely művészeti ágba tartozó műalkotás művészi formanyelvéről beszélünk. Lehet átfogó jelentésű, mint korstílus és lehet szűkebb értelmezése az egyéni kifejezésmód kapcsán (viselkedésmód, cselekvésmód).
A stílust befolyásolja az közlő egyénisége, lelki állapota, az közlő és a hallgató viszonya. A közlésfolyamat minden tényezője hatással van a stílusra, háromnak azonban kiemelkedő a szerepe: a valóságnak, a közlőnek és a hallgatónak. A közlést folytatónak oly módon kell megfogalmaznia mondanivalóját, hogy a szándéka hatást tegyen a befogadóra. Ennek legfőbb feltétele a közlő és a befogadó feltételezett egyező intelligenciaszintje.
A nyelv és a stílus kapcsolatát az a körülmény is jelzi, hogy a szótárban igaz több jelentése is van a szavak egy részének, de a szövegbe helyezve már csak egy jelentésük érvényesül. Minden nyelvi elemnek van tehát egy, a szavak fogalmi jelentéséből adódó elsődleges jelentése (denotatív). Erre épülhet a kialakuló másodlagos érzelmi-hangulati-gondolati többletjelentés. Ez a stílusban végbemenő jelentésgazdagító folyamat (konnotáció). A másodlagos jelentés mindig hozzáadódik az elsődlegeshez. A stílus kifejezőerején, expresszivitásán azt is értjük, hogy mennyire közvetíti az érzelmeket, hangulatokat, a képzelet és a gondolatok mozgását. A stílus valamilyen módon mindig kifejezi a beszélő személyes kapcsolatát a témával, tartalommal.
Művészet
Országok, nemzetiségek szerint
Építészeti stílusok
Kína
Buddhizmus
Iszlám
Keresztény
Európa
Magyarország
Zenei stílusok
Festészeti stílusok
Európa festészete
Jegyzetek
- ↑ Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár és információtudományi szakfolyóirat) (magyar nyelven). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 2004 [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
Források
- A stílus (érettségi tételek). Suliháló. (Hozzáférés: 2014. május 8.)