„Ágner Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:


== Élete és munkássága ==
== Élete és munkássága ==
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából.[[1902]]–[[1903]]-ban az állami ösztöndíjjal a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemen]] foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel. [[1902]]-től négy éven keresztül a [[jászberény]]i főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, [[Pintér Jenő]]vel, akivel majd 1911-ben közösen részt vesz a [[Magyar Irodalomtörténeti Társaság]] megalapításában. A Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a ''Jászkürt'' című helyi újságot. [[1907]]-ben [[Budapest]]re helyezik át, ahol az [[Óbudai Árpád Gimnázium]] tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig.{{refhely|Lévay 2002.|119. o.}} A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelik, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedik tovább az Árpád Gimnáziumban.{{refhely|Lévay 2002.|120. o.}}
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából.
[[1901]] és [[1902]] között a szintén szécsényi születésű [[Velics Antal]]nál kezd japánul és kínaiul tanulni. [[1902]]–[[1903]]-ban az állami ösztöndíjjal a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemen]] foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel.
[[1902]]-től négy éven keresztül a [[jászberény]]i főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, [[Pintér Jenő]]vel, akivel majd 1911-ben közösen részt vesz a [[Magyar Irodalomtörténeti Társaság]] megalapításában. A Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a ''Jászkürt'' című helyi újságot.
[[1907]]-ben [[Budapest]]re helyezik át, ahol az [[Óbudai Árpád Gimnázium]] tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig.{{refhely|Lévay 2002.|119. o.}} A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelik, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedik tovább az Árpád Gimnáziumban.{{refhely|Lévay 2002.|120. o.}}


Pályájának fontos részét képezte tudományos munkássága. Pedagógiai munkássága mellett kiemelkedő az orientalisztikai, kínai és japán tárgyú publikációi, fordításai. Részt vett a Magyar Irodalom Történeti Társaság megalapításában, amelynek évtizedeken át választmányi tagja volt. Tagja volt a ''[[Révai nagy lexikona]]'' szerkesztőségi bizottságának is.
Pályájának fontos részét képezte tudományos munkássága. Pedagógiai munkássága mellett kiemelkedő az orientalisztikai, kínai és japán tárgyú publikációi, fordításai. Részt vett a Magyar Irodalom Történeti Társaság megalapításában, amelynek évtizedeken át választmányi tagja volt. Tagja volt a ''[[Révai nagy lexikona]]'' szerkesztőségi bizottságának is.

A lap 2021. június 12., 16:19-kori változata

Ágner Lajos
SzületettÁgner Lajos Rudolf[1]
1878. február 16.
Szécsény
Elhunyt1949. április 30. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
orientalista
Iskolái
Halál okaagyvérzés
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
Ágner Lajos aláírása
Ágner Lajos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágner Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ágner Lajos, írói álnevein: Dolyáni Gyula, Kárpássy Alajos, Nippon Dzsin, R. E., Rimóczy Elek[3] (Szécsény, 1878. február 16. – Budapest, 1949. április 30.) magyar irodalomtörténész, orientalista, pedagógiai író.

Élete és munkássága

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából.

1901 és 1902 között a szintén szécsényi születésű Velics Antalnál kezd japánul és kínaiul tanulni. 1902–1903-ban az állami ösztöndíjjal a Berlini Egyetemen foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel.

1902-től négy éven keresztül a jászberényi főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, Pintér Jenővel, akivel majd 1911-ben közösen részt vesz a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megalapításában. A Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a Jászkürt című helyi újságot.

1907-ben Budapestre helyezik át, ahol az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig.[4] A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelik, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedik tovább az Árpád Gimnáziumban.[5]

Pályájának fontos részét képezte tudományos munkássága. Pedagógiai munkássága mellett kiemelkedő az orientalisztikai, kínai és japán tárgyú publikációi, fordításai. Részt vett a Magyar Irodalom Történeti Társaság megalapításában, amelynek évtizedeken át választmányi tagja volt. Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztőségi bizottságának is.

Tagságai

Könyvei, tanulmányai

  • Vachott Sándor élete és költészete. (Budapest, 1901.)
  • Ferenczy Teréz emlékezete. (Balassagyarmat, 1903.)
  • A japánság súlya és törekvése. (Jászberény, 1905.)
  • Kölcsönös hatások a hazai nyelvek között. (Budapest, 1905.)
  • Konfucius: Ta Hio (Nagy Tudomány). (Jászberény, 1906.)
  • A kínai nevelés. (Jászberény, 1907.)
  • A japáni szókincs európai elemei. (Keleti Szemle, 1909. Vol. X. 153–155. o.)
  • Kína és Japán kultúrviszonyainak kérdéséhez. (Kultúra, Sopron, 1912.)
  • Az új Kína és a köznevelés kérdése. (Magyar Pedagógia, 1915. vol. 15.: 361–364. o.)
  • Japán művelődéspolitikai törekvései. (Magyar Pedagógia, 1915.)
  • A kínai iskolák reformja. (Magyar Pedagógia, 1913.)
  • Kínai diplomata javaslata a beteg Európa meggyógyítására. (Nemzet, 1925.)
  • Száz kínai vers. (műfordítások, Budapest, 1937.)
  • A legfőbb lényről és az erényről. (Lao-ce: Tao te King, műfordítás, Budapest, 1943.)

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  3. ↑ Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1978, Akadémiai Kiadó, 516. o.
  4. ↑ Lévay 2002. 119. o.
  5. ↑ Lévay 2002. 120. o.
  6. ↑ Lévay 2002. 126. o.

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ágner_Lajos&oldid=23947734”