Velics Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Lászlófalvi Velics Antal (Szécsény, 1855. március 14.Budapest, 1915. február 15.) orvos, orientalista.

Élete[szerkesztés]

Velics Antal ügyvéd és Haynald Teréz fia. Apját négyéves korában elveszítette és neveltetéséről anyai nagybátyja, Haynald Lajos kalocsai érsek gondoskodott.

Orvosi tanulmányait a budapesti, bécsi és párizsi egyetemen végezte. 1879-ben Budapesten avatták orvosdoktorrá. Algériába és Egyiptomba utazott és elsajátította a héber, arab és török nyelvet. Budapesten praktizált.

Lefordította azokat a kincstári deftereket, amelyek valószínűleg gróf Marsigli révén kerültek a bécsi császári könyvtárba. Ezeket az MTA adta ki.

Művei[szerkesztés]

  • 1885 Török levelek a kismartoni levéltárból 1607–1643. Történelmi Tár.
  • 1886/1890 Magyarországi török kincstári defterek 1543–1639 I-II. Budapest. (társszerző Kammerer Ernő)
  • 1899 A khinai nyelv szerepe az ural-altáji, indo-európai és sémi nyelvekben. Budapest, Stephaneum.
  • 1900 Über die Urquelle aller Sprachen. Leipzig, Otto Harrassowitz'sche Buchhandlung.
  • 1901 A nyelvek egységéről, vagy, Hogyan beszéltek magyar eleink? Budapest, Athenaeum.
  • 1905 Nyelvegység és hangutánzás. Rendszertani tanulmány. Budapest.
  • 1905 Versuch eines natürlichen Systems in der Etymologie. Breslau.
  • 1906 Keresztényszocialis irányeszmék. Adalékok a keresztényszociális programmhoz. Budapest.
  • 1909 Onomatopöie und Algebra. (Eine etymologische und sprachphilosophische Studie). Budapest.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]