Ferenczy Teréz
| Ferenczy Teréz | |
 | |
| Ferenczy Teréz portréja | |
| Született | 1823. december 17. Rimaszombat |
| Elhunyt | 1853. május 22. (29 évesen) Szécsény |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | költő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Teréz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferenczy Teréz (Rimaszombat,[1] 1823. december 27.[2] – Szécsény, 1853. május 22.) költőnő.[3]
Életpályája[szerkesztés]
Édesapja Ferenczy Sámuel, nemesi származású könyvkötő, édesanyja Ballay (Balaj) Terézia. 1823. december 28-án keresztelték Rimaszombatban.[4] A család rögtön Teréz születése után Rimaszombatból Szécsénybe költözött, születési helyeként így több forrás is utóbbit említi,[2] és ettől kezdve Ferenczy Teréz soha nem hagyta el ezt a várost.[5]
Teréz családja szerény körülményei közt, önművelés útján tett szert irodalmi műveltségre. A költészettel olvasmányai hatására már korán elkezdett foglalkozni; döntő hatást azonban pesti tartózkodása gyakorolt rá, ahol nagybátyjának, a híres Ferenczy István szobrásznak házában megismerkedett Lisznyay Kálmánnal, Bulcsú Károllyal és másokkal az akkori irodalom jeles alakjai közül. Élete azonban csakhamar tragikus véget ért. 1849-ben elesett bátyjának halála, s még inkább saját szerelmi csalódása búskomorrá tette és öngyilkos lett.[3] Csak halála évétől, 1853-tól kezdett megjelenni a lapokban, valódi szenzációt csak fájdalmas halálhíre okozott.[5]
Művei[szerkesztés]
Költeményei életében különböző szépirodalmi lapokban jelentek meg; halála után pedig Téli csillagok cím alatt összegyűjtve, Bulcsú Károly adta ki Pesten, 1864-ben. Írásai jelentek meg a Pesti Divatlapban, Divatcsarnokban, Hölgyfutárban Délibábban, verseit a Nővilág 1857, Ifjúság Hajnala 1857 és a Napkelet 1858-ban közölte.[3] Verseit – amelyek egy kis kötetbe foglalhatók – a költőnő halálának 160. évfordulója alkalmából adták ki – kiegészítő életrajzi adataival bővítve – 1983-ban.
- Téli csillagok; Ferenczy Teréz hagyományaiból összeszedte Bulcsú Károly; Müller Gyula, Pest 1854
- Ferenczy Teréz minden versei; Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1983 (Nógrádi irodalmi ritkaságok)
- Téli csillagok. Ferenczy Teréz hagyományaiból. Hasonmás; összeszedte Búlcsú Károly, bev. Galcsik Zsolt; Múzeumbaráti Kör, Szécsény, 1993 (Szécsényi honismereti kiskönyvtár)
Róla szóló művek[szerkesztés]
- Ágner Lajos: Ferenczy Teréz emlékezete. Balassagyarmat, 1903
- Halmi Piroska: Ferenczy Teréz élete és költeményei Eggenberger-féle Könyvkereskedés Budapest, 1903
- Prém József: Ferenczy Teréz és Dukai Takács Judit Magyar Hölgyek életrajzai sorozat 1. szám Stampfel Károly Pozsony, 1886[6]
- Galcsik Zsolt: "A fájdalmak leánya...". Ferenczy Teréz élete és költészete, 1823-1853; Galcsik Zsolt, Szécsény, 2008
- Praznovszky Mihály: Ferenczy Teréz. Salgótarján: Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. 1983. = Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 1, Hozzáférés: 2017. július 10.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési helyét és idejét több forrás, köztük Szinnyei József „Magyar írók élete és munkái” című műve is tévesen jelzi. Praznovszky Mihály hitelesen írja le, hogy 1823. december 27-én született Rimaszombatban. Mint írja, Mizsák Endre Szécsényből elszármazott kutató jött rá, hol kell keresni ezeket az adatokat. Ő a rimaszombati katolikus plébánia 1771–1850 közötti éveket összefogó anyakönyvében találta meg.
- ↑ a b Szlovákiai Magyar Írók Társasága: MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
- ↑ a b c Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái: Ferenczy Teréz
- ↑ A rimaszombati r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 63/1823. folyószám.
- ↑ a b Praznovszky Mihály: Ferenczy Teréz. Salgótarján: Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. 1983. = Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 1, Hozzáférés: 2017. július 10.
- ↑ Magyar Könyvszemle A MAGYAR IRODALOM 1886-BAN Összeállította: Horváth Ignác
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Bozók Ferenc: Szellemidézés - Ferenczy Teréz, a "szécsényi remetelány". In. Agria folyóirat, 2018. nyár, 212-214. oldal.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Bp., Enciklopédia, 1997.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.