„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 85.66.216.181 (vita) szerkesztéséről Laszlovszky András szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
|kép=Jakob Jordaens 009.jpg |
|kép=Jakob Jordaens 009.jpg |
||
|képaláírás=''[[Jacob Jordaens]] festménye: [[Odüsszeusz]] Polüphémosz barlangjában''}} |
|képaláírás=''[[Jacob Jordaens]] festménye: [[Odüsszeusz]] Polüphémosz barlangjában''}} |
||
'''Polüphémosz''' ([[görög nyelv|görögül]]: Πολύφημος, Polyphēmos) [[Küklopszok|küklopsz]] a [[Görög mitológia|görög mitológiában]]. [[Poszeidón]] és egy nimfa, név szerint [[Thoósza]] fia. |
|||
<br /> |
|||
== Története == |
== Története == |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
Több festő ([[Annibale Carracci|Carracci]], [[Peter Paul Rubens|Rubens]], [[Giovanni Domenico Tiepolo|Tiepolo]], [[Henry Fuseli|Fuseli]]) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás. |
Több festő ([[Annibale Carracci|Carracci]], [[Peter Paul Rubens|Rubens]], [[Giovanni Domenico Tiepolo|Tiepolo]], [[Henry Fuseli|Fuseli]]) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás. |
||
== Források == |
|||
* |
|||
*{{KiKiMitol|2|242}} |
|||
* [http://mek.oszk.hu/00400/00408/ Homérosz: Odüsszeia] |
|||
{{Odüsszeia}} |
{{Odüsszeia}} |
A lap 2020. május 5., 11:21-kori változata
Polüphémosz | |
Jacob Jordaens festménye: Odüsszeusz Polüphémosz barlangjában | |
Élettársa | Galateia |
Gyermekei |
|
Szülei | Thoósza Poszeidón |
A Wikimédia Commons tartalmaz Polüphémosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklopsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.
Története
Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklopsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négy hajóst. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.
Irodalmi feldolgozás
Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.
Művészeti ábrázolásai
Az ókorban
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.
Az újkorban
Több festő (Carracci, Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.
Források
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? 2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 242. o. ISBN 963-9066-68-0
- Homérosz: Odüsszeia