Polüphémosz (küklópsz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában

Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon, – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra – sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.

Irodalmi feldolgozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.

Művészeti ábrázolásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

Az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több festő (Carracci,Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • [[Tótfalusi István]]: ''Ki kicsoda az antik mítoszokban''?2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 242. o. ISBN 9639066680  
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap