Jacob Jordaens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacob Jordaens
Önarcképe (1648 és 1650 között)
Önarcképe (1648 és 1650 között)
Született 1593. május 19.[1][2][3][4][5]
Antwerpen[6][7]
Elhunyt 1678. október 18. (85 évesen)[1][2][3][8][4]
Antwerpen[6][7]
Állampolgársága Spanyol-Németalföld
Házastársa Catharina van Noort
Gyermekei
  • Jacob Jordaens (II)
  • Elisabeth Jordaens
  • Anna Catharina Jordaens
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
  • gravírozó
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob Jordaens témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Krisztus elfogása (Musée des Beaux-Arts de Valenciennes)

Jacob Jordaens (ejtése: [jákob jordánsz]) (Antwerpen, 1593. május 19. – Antwerpen, 1678. október 18.) flamand festő.

Életútja[szerkesztés]

Idősb Jacob Jordaens vászonkereskedő és Barbara van Wolschaten első gyermekeként született. Már 14 éves korában Adam van Noort tanítványa lett és az is maradt 8 éven keresztül. 1615-ben az antwerpeni festőcéh mestere lett, 1616-ban nőül vette mesterének leányát, Anna Catharina van Noortot, három gyermekük született. 1617-ben együtt dolgozott Rubensszel és Van Dyckkal. 1618-ban házat vásárolt a Hoogstraaton, majd 1639-ben a mellette lévő házat is megvette, hogy műtermét bővíthesse. Hosszú életét mindvégig szülővárosában töltötte. Sírját 1877 óta emlék díszíti.

Művészete[szerkesztés]

Főleg az életképfestészetre, a népéletből vett humoros jelenetek ábrázolására törekedett, de festett vallásos tárgyú allegorikus és mitológiai képeket is. Leghíresebb vallásos tárgyú képei: A pásztorok imádása, az Utolsó vacsora; Jézus kiűzi a kalmárokat a templomból; Bemutatás a templomban, A gyászolók Krisztus sírjánál, A tékozló fiú; Szt. Katalin eljegyzése. Hasonlóan realisztikus, igazi flamand fölfogásúak mitológiai képei, mint Ariadne Naxosz szigetén; Meleager és Atalanta; Bacchus neveltetése. Művészetét legfényesebben bizonyította zsánerszerű képeiben. Világhírűek: a Három muzsikus, de kivált a Vízkeresztünnepélyt ábrázoló képei. Többször ábrázolta a paraszt és a szatír víg történetét is. Arcképei közül kitűnőek: Önarcképe; Családi kép. Egészséges realizmusa, hatalmas színérzéke, jóízű, gyakorta vaskos humora a legnagyobb flamand festők közé emeli. Peter Paul Rubens és Rembrandt után és mellett alkotó, nagyságukat el nem érő 17. századi flamand festők értékeket alkotó népes táborába tartozik.

Festési technikáját tekintve a perspektívával nem törődik, képei túlzsúfoltak, ez utóbbi gyakran hozzájárul a humoros, földhözragadt mindennapi gondolkodás kifejezéséhez. A világos színekkel, a caravaggiói fény-árnyék hatással kiválóan bánik.

Számos jeles múzeum és galéria őrzi munkáit vagy munkáinak egy-egy variánsát, köztük a budapesti Szépművészeti Múzeumban található egy karakterisztikus férfiképmása és A bűnbeesés c. egyik fő műve.[9]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. a b Jacob (I) Jordaens (holland nyelven)
  4. a b Jacob Jordaens (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Йорданс Якоб, 2015. szeptember 28.
  7. a b https://rkd.nl/explore/artists/42880
  8. Jacob Jordaens
  9. Kovács Zoltán: A Jordaens-kép kalandos története Archiválva 2019. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, In: A Karátsonyi-gyűjtemény és remekművei II. – Garas Klára 90. születésnapjára tisztelettel (Artmagazin 32 – VII. évfolyam, 2009/2, 72–79. o.)

Források[szerkesztés]

  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Andor Győző, 1929. Jordaens, Jakob lásd 514-515. p.