Abraham van Beijeren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Abraham van Beijeren
Abraham van Beyeren - reflected self-portrait (cropped).jpg
Született 1620[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
Hága
Elhunyt 1690. március (69-70 évesen)[13]
Overschie
Állampolgársága Németalföldi Köztársaság
Házastársa Anna van den Queborn
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
A Wikimédia Commons tartalmaz Abraham van Beijeren témájú médiaállományokat.
Banket csendélet (1667; 141 × 121,9 cm.)
Halas csendélet (1650; 125 × 153 cm.)

Abraham van Beijeren /névváltozat: Beyeren és Beieren/ (Hága, 1620/21 körül — Overschie, Rotterdam 1690.) az egyik kiemelkedő csendéletfestő a holland aranykorban.

Életpályája[szerkesztés]

Hágában, Delftben, Amszterdamban, majd Alkmaarban és Goudaban élt. 1647-ben házasodott meg, felesége Anna van den Queborn. 1677-ben Overschie-ben telepedett le, s itt érte a halál 1690-ben.

Az 1640-es évek elején tájképeket festett, de hamarosan áttért a csendélet-festésre. Tagja lett a Szent Lukács céhnek. Eleinte halas csendéleteket, majd „életnagyságban” festett pazaron díszített lakoma asztalokat, amelyeket a gazdag holland polgári családok otthonaiban látott. Gyakran festett virágos csendéleteket is, az üveg, kínai porcelán edények és ötvösmunkák és a drága asztalterítők, damaszt, szatén, bársony szintén hangsúlyos szerepet kaptak csendéleteiben. Pazarul bánt a fény-árnyék hatások és a színek alkalmazásával, hozzáfogható más nagy csendéletfestők a holland aranykorban Willem Claesz Heda és Willem Kalf.

A világ számos híres múzeumában őrzik műveit, a Rijksmuseum Amszterdamban, az Alte Pinakothek Münchenben, a Puskin Múzeum Moszkvában, a Gemäldegalerie Drezdában, a County Museum of Art Los Angeles-ben, stb. A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle egy tengerképet és két csendéletet.

A Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel című, 1654-ben festett képét 2015 decemberében 380 ezer euróért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár programjának keretében.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. Abraham van Beyeren (angol nyelven)
  3. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. AGORHA (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Minneapolis Institute of Art. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Artnet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Athenaeum, 7920, Abraham van Beyeren , aka Abraham van Bergaren, 2017. október 9.
  10. MutualArt.com. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. BnF források (francia nyelven)
  12. Art Renewal Center
  13. Netherlands Institute for Art History. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  14. Újabb kiemelkedő festménnyel gyarapodott a hazai műkincsvagyon a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának jóvoltából

Források[szerkesztés]

  • A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Abraham van Beijeren lásd 190. p. ISBN 963 13 2393 5
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Beijeren, Abraham van lásd 90. p.

További információk[szerkesztés]