Willem Claesz Heda
| Willem Claesz Heda | |
| Született |
1594[1][2][3][4][5][6][7] Haarlem |
| Elhunyt |
1680 (85-86 évesen)[8][2][3][4][9][6][7] Haarlem |
| Állampolgársága | Németalföldi Köztársaság |
| Gyermekei | Gerret Willemsz Heda |
| Foglalkozása | festő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Claesz Heda témájú médiaállományokat. | |
Willem Claesz Heda (Haarlem, 1594. — Haarlem, 1680. körül) az egyik legkiválóbb holland csendéletfestő a holland aranykorban.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Haarlemben élt és dolgozott, a Szent Lukács céh vezetője volt. Életéről keveset tudunk, munkásságáról annál többet. A holland csendéletfestés legnagyobb mestereinek egyike. Leginkább megterített asztalokat festett pástétomokkal, sonkákkal, a tenger gyümölcseivel, stb. Az italokat csillogó üvegpoharakban és ezüstserlegekben ábrázolta. Csendéleti tárgyait úgy rendezte el, hogy a különböző színű és felületű tárgyakat ellentéteikkel egybehangolja és a részletek megfestésével együtt is egységes festői benyomást keltsen. Festményein az aranysárga, a barna és a szürke színek dominálnak. A holland aranykorban Heda tónusos stílusa a legjellegzetesebb példa.
Monokróm csendéletei közül kiemelkedik Csemege című képe, amelyen az étkezés után magára hagyott polgári asztalt ábrázolja a legnagyobb részletességgel, s a legdiszkrétebb árnyalatokkal, amely a hamuszürke, az ezüstszürke, a mogyorószín és az okker középárnyalataiból adódik. A hátrahagyott étkek és edények részletező komolysággal való megfestése mágikus realizmust sugall.[10]
Bankett csendélete szintén híres, e képen Heda félig megevett ételeket ábrázol, kagylóhéjat, szétszórt olajbogyót és vagdalt pitét. A 17. századi Hollandiában ünnepi alkalmakra darált pitét készítettek húsból, ízesített gyümölcsökből, mazsolából, fűszerekből, citromszeletekből. Heda a terített asztal megfestését étkezés előtt, étkezés közben és étkezés után is felvállalta, s a művészet rangjára emelte, egyben tudósítja az utána következő századokat a holland polgárok igényes étkezési kultúrájáról.[11] Szimbolikus emberi mondanivalókat (hiúság, emlékezz a halálra) is megjelenített csendéletein, lásd Vanitas című képeit.[12]
Mintegy hetven csendélete ismeretes, amelyeket híres múzeumok őriznek, a Rijks Múzeum Amszterdamban, a Museum Boijmans Van Beuningen Rotterdamamban és a Museum of Fine Arts Gentben. Más jeles múzeumokban is vannak munkái, például a párizsi Louvre-ban, a moszkvai Ermitázsban, a drezdai Staatliche Kunstsammlung-ban, stb.[13] A budapesti Szépművészeti Múzeum is őrzi egy szép, szignált csendéletét.
Galéria[szerkesztés]
Csendélet aranyozott serleggel (részlet, Rijksmuseum, Amszterdam)
Reggeli rákkal : csendélet (Ermitázs)
Csendélet (magángyűjtemény, New York)
Bankett csendélet vagdalt pitével /étkezés félidejében/ (National Gallery of Art, Washington D.C.)
Csemege /étkezés után/ (Louvre)
Vanitas /„Memento mori”/ : csendélet
Csendélet ónkupával, barackokkal és sonkával (magángyűjtemény, New York)[14]
_-_WGA11237.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Willem Claesz. Heda
- ↑ a b British Museum person-institution thesaurus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b ECARTICO. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Kunstindeks Danmark. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Art UK. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A művészet története i.m. 190. p.
- ↑ Bankett csendélet bemutatása videón (angolul). [2012. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
- ↑ Heda Vanitas képe, s a Vanitas /„Memento mori” szimbolikáról (angolul)
- ↑ Heda négy csendélete különböző múzeumokban
- ↑ http://www.sothebys.com//content/dam/stb/lots/L11/L11034/312L11034_62XGQ.jpg
Források[szerkesztés]
- A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Willem Claesz Heda lásd 190-191. p. ISBN 963 13 2393 5
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Willem Claesz Heda lásd 446. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
|
