Willem Claesz Heda
| Willem Claesz Heda | |
 |
|
| Született | |
| 1594[1] Haarlem |
|
| Elhunyt | |
| 1680 (86 évesen)[2] Haarlem |
|
| Állampolgársága | holland |
| Gyermekei | Gerret Willemsz Heda |
| Foglalkozása | festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Claesz Heda témájú médiaállományokat.
|
|
_-_WGA11237.jpg)
Willem Claesz Heda (Haarlem, 1594. — Haarlem, 1680. körül) az egyik legkiválóbb holland csendéletfestő a holland aranykorban.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Haarlemben élt és dolgozott, a Szent Lukács céh vezetője volt. Életéről keveset tudunk, munkásságáról annál többet. A holland csendéletfestés legnagyobb mestereinek egyike. Leginkább megterített asztalokat festett pástétomokkal, sonkákkal, a tenger gyümölcseivel, stb. Az italokat csillogó üvegpoharakban és ezüstserlegekben ábrázolta. Csendéleti tárgyait úgy rendezte el, hogy a különböző színű és felületű tárgyakat ellentéteikkel egybehangolja és a részletek megfestésével együtt is egységes festői benyomást keltsen. Festményein az aranysárga, a barna és a szürke színek dominálnak. A holland aranykorban Heda tónusos stílusa a legjellegzetesebb példa.
Monokróm csendéletei közül kiemelkedik Csemege című képe, amelyen az étkezés után magára hagyott polgári asztalt ábrázolja a legnagyobb részletességgel, s a legdiszkrétebb árnyalatokkal, amely a hamuszürke, az ezüstszürke, a mogyorószín és az okker középárnyalataiból adódik. A hátrahagyott étkek és edények részletező komolysággal való megfestése mágikus realizmust sugall.[3]
Bankett csendélete szintén híres, e képen Heda félig megevett ételeket ábrázol, kagylóhéjat, szétszórt olajbogyót és vagdalt pitét. A 17. századi Hollandiában ünnepi alkalmakra darált pitét készítettek húsból, ízesített gyümölcsökből, mazsolából, fűszerekből, citromszeletekből. Heda a terített asztal megfestését étkezés előtt, étkezés közben és étkezés után is felvállalta, s a művészet rangjára emelte, egyben tudósítja az utána következő századokat a holland polgárok igényes étkezési kultúrájáról.[4] Szimbolikus emberi mondanivalókat (hiúság, emlékezz a halálra) is megjelenített csendéletein, lásd Vanitas című képeit.[5]
Mintegy hetven csendélete ismeretes, amelyeket híres múzeumok őriznek, a Rijks Múzeum Amszterdamban, a Museum Boijmans Van Beuningen Rotterdamamban és a Museum of Fine Arts Gentben. Más jeles múzeumokban is vannak munkái, például a párizsi Louvre-ban, a moszkvai Ermitázsban, a drezdai Staatliche Kunstsammlung-ban, stb.[6] A budapesti Szépművészeti Múzeum is őrzi egy szép, szignált csendéletét.
Galéria[szerkesztés]
-
Reggeli rákkal : csendélet (Ermitázs)
-
Csendélet (magángyűjtemény, New York)
-
Bankett csendélet vagdalt pitével /étkezés féidejében/ (National Gallery of Art, Washington D.C.)
-
Csemege /étkezés után/ (Louvre)
-
Vanitas /„Memento mori”/ : csendélet
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár, 2014. április 9.
- ↑ Art UK, 2015. október 15., willem-claesz-heda
- ↑ A művészet története i.m. 190. p.
- ↑ Bankett csendélet bemutatása videón (angolul)
- ↑ Heda Vanitas képe, s a Vanitas /„Memento mori” szimbolikáról (angolul)
- ↑ Heda négy csendélete különböző múzeumokban
- ↑ http://www.sothebys.com//content/dam/stb/lots/L11/L11034/312L11034_62XGQ.jpg
Források[szerkesztés]
- A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Willem Claesz Heda lásd 190-191. p. ISBN 963 13 2393 5
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Willem Claesz Heda lásd 446. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
|
