„Román lej” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a apróbb jav.
25. sor: 25. sor:
A '''román lej''' ([[Román nyelv|románul]]: ''leu românesc''; többesszáma románul: ''lei'') [[Románia]] 1867. április 22. óta – megszakításokkal – hivatalos pénzneme, váltópénze a bani (románul: ''ban'', régebben ''banu'', többesszáma ''bani''). A ''leu'' szó románul ''oroszlán''t jelent (hasonlóan a bolgár ''[[leva|lev]]'' pénznévhez), míg a ''ban'' szó románul ''pénz''t jelent.
A '''román lej''' ([[Román nyelv|románul]]: ''leu românesc''; többesszáma románul: ''lei'') [[Románia]] 1867. április 22. óta – megszakításokkal – hivatalos pénzneme, váltópénze a bani (románul: ''ban'', régebben ''banu'', többesszáma ''bani''). A ''leu'' szó románul ''oroszlán''t jelent (hasonlóan a bolgár ''[[leva|lev]]'' pénznévhez), míg a ''ban'' szó románul ''pénz''t jelent.


A magyarban használt ''lej'' és ''bani'' szavak a román többesszám (helytelen) átvételéből erednek, de mára teljesen szokásossá váltak. A ''lej'' forma honosodott meg a lengyel és az orosz nyelvben is. A mostani (pénzreform utáni) lejt szokásos erős lejnek vagy kemény lejnek is nevezni.
A magyarban használt ''lej'' és ''bani'' szavak a román többesszám (helytelen) átvételéből erednek, de mára teljesen szokásossá váltak. A ''lej'' forma honosodott meg a lengyel és az orosz nyelvben is. A 2005-ös pénzreform utáni lejt szokásos erős lejnek vagy kemény lejnek is nevezni.


Románia Európában elsőként tért át a [[polimer]] alapanyagú bankjegyek használatára.<ref>[http://www.erdon.ro/tizeves-a-muanyag-bankjegy/news-20090812-09333038 tízéves a műanyag bankjegy]</ref>
Románia Európában elsőként tért át a [[polimer]] alapanyagú bankjegyek használatára.<ref>[http://www.erdon.ro/tizeves-a-muanyag-bankjegy/news-20090812-09333038 tízéves a műanyag bankjegy]</ref>
33. sor: 33. sor:
A név a [[17. század]]ra vezethető vissza, ekkor a román fejedelemségekben főként oroszlános mintájú holland tallérok ''([[oroszlán-tallér|leeuwendaalder]])'' forogtak, melyeket ''lei''-nek, azaz ''oroszlánok''-nak neveztek. A név lassan a pénz általános megnevezésévé vált, majd [[1880]]-ban hivatalosan is a nemzeti [[valuta]] nevévé tették, bár voltak kísérletek arra, hogy románosabb nevet válasszanak a pénznek, például ''Român'' a frank mintájára.
A név a [[17. század]]ra vezethető vissza, ekkor a román fejedelemségekben főként oroszlános mintájú holland tallérok ''([[oroszlán-tallér|leeuwendaalder]])'' forogtak, melyeket ''lei''-nek, azaz ''oroszlánok''-nak neveztek. A név lassan a pénz általános megnevezésévé vált, majd [[1880]]-ban hivatalosan is a nemzeti [[valuta]] nevévé tették, bár voltak kísérletek arra, hogy románosabb nevet válasszanak a pénznek, például ''Român'' a frank mintájára.


A lej elértéktelenedése a rendszerváltás után öltött rohamos mértéket, azelőtt a román kommunista gazdaságpolitika nem volt hajlandó a (normális mértékű) inflációt mint a gazdaság működésének velejáróját tudomásul venni. A román lej más valutákkal szemben túlértékelt volt, átváltani amúgy sem lehetett, belföldön pedig a mesterségesen alacsonyan tartott árakhoz siralmas árukínálat párosult. Így – bár Romániát sok rendszerváltó állam irigyelte például a gyakorlatilag nulla külső adóssága miatt – a tartós hiánygazdaság és a magas infláció végig kísérte a rendszerváltást követő évtizedet.
A lej elértéktelenedése az 1989-es rendszerváltás után öltött rohamos mértéket, azelőtt a román kommunista gazdaságpolitika nem volt hajlandó a (normális mértékű) inflációt mint a gazdaság működésének velejáróját tudomásul venni. A román lej más valutákkal szemben túlértékelt volt, átváltani amúgy sem lehetett, belföldön pedig a mesterségesen alacsonyan tartott árakhoz siralmas árukínálat párosult. Így – bár Romániát sok rendszerváltó állam irigyelte például a gyakorlatilag nulla külső adóssága miatt – a tartós hiánygazdaság és a magas infláció végigkísérte a rendszerváltást követő évtizedet.


A jegybank papírpénz forgalomba hozatali politikáján olykor a meggondolatlanság tükröződött. Az [[1996]]-tól kezdődően kibocsátott új bankjegysor tagjai alig egy-két évet voltak forgalomban, amikor elhatározták, hogy a későbbiekben műanyagból gyártják a bankjegyeket. Sok vita övezte a jelenlegi pénzreformot is, a fő kérdés az volt, hogy érdemes e bevezetni új lejt, ha a végső cél az euró. Az is máig vitatott, hogy helyes-e olyan nagy értékű bankjegyet forgalomba hozni, mint az 500 lejes (értéke kb. 32&nbsp;000 forint), mikor a régi egymilliós (= 100 új lej) bankjegyek is alig forogtak, és jó részük első útja a banki trezorból a megsemmisítőbe vezetett a pénzreform után.
A jegybank papírpénz forgalomba hozatali politikáján olykor a meggondolatlanság tükröződött. Az [[1996]]-tól kezdődően kibocsátott új bankjegysor tagjai alig egy-két évet voltak forgalomban, amikor elhatározták, hogy a későbbiekben műanyagból gyártják a bankjegyeket. Sok vita övezte a jelenlegi pénzreformot is, a fő kérdés az volt, hogy érdemes e bevezetni új lejt, ha a végső cél az euró. Az is máig vitatott, hogy helyes-e olyan nagy értékű bankjegyet forgalomba hozni, mint az 500 lejes (értéke kb. 32&nbsp;000 forint), mikor a régi egymilliós (= 100 új lej) bankjegyek is alig forogtak, és jó részük első útja a banki trezorból a megsemmisítőbe vezetett a pénzreform után.
40. sor: 40. sor:


A jelenlegi lejt a [[2005]]. július 1-jei pénzreform eredményeként vezették be: 1 új lej = 10&nbsp;000 régi lej. A régi valuta ISO 4217-kódja ROL volt, az új valuta kódja pedig RON. A régi bankjegyek 2007. január 1-jétől már csak a Román Nemzeti Bank fiókjaiban válthatók át újra.
A jelenlegi lejt a [[2005]]. július 1-jei pénzreform eredményeként vezették be: 1 új lej = 10&nbsp;000 régi lej. A régi valuta ISO 4217-kódja ROL volt, az új valuta kódja pedig RON. A régi bankjegyek 2007. január 1-jétől már csak a Román Nemzeti Bank fiókjaiban válthatók át újra.

2010. június 28-án történelmi mélyponton volt az árfolyama az euróval szemben. Ekkor 4,49 lej volt 1 [[euró]].<ref>{{Cite web |url=http://erdely.ma/gazdasag.php?id=70904# |title=történelmi mélyponton az árfolyam |accessdate=2010-06-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305111637/http://erdely.ma/gazdasag.php?id=70904# |archivedate=2016-03-05 }}</ref>


Románia 2015-ben tervezte bevezetni az eurót,<ref>{{Cite web |url=http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/23/15/Meg_nem_lesz_lengyel_euro.aspx# |title=Híradó |accessdate=2012-04-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130512105225/http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/23/15/Meg_nem_lesz_lengyel_euro.aspx# |archivedate=2013-05-12 }}</ref> de 2012 novemberében a jegybankelnök megváltoztatta korábbi nyilatkozatát, mert az euró helyzete válságos.<ref>[http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/romania_is_elhalasztja_az_euro_bevezeteset.536054.html nem lesz román euró 2015-ben]</ref> 2014-ben bejelentették, hogy 2019. január 1-jével tervezi az ország bevezetni az európai valutát.<ref>[http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/romania-mar-eurositott-nottek-a-kulfoldi-befektetesek-427519 román euró 2019]</ref> 2016 tavaszán a Román Nemzeti Bank alelnöke, Bogdan Olteanu úgy vélte, leghamarabb a 2020-as évek közepén tudnák bevezetni az eurót, feltéve, ha megkezdik rá a felkészülést.<ref>{{cite web|title=Olteanu: még 10 év felkészülésre van szükség az euró bevezetéséhez|url=http://penzcsinalok.transindex.ro/hir/20160325-olteanu-meg-10-ev-felkeszulesre-van-szukseg-az-euro-bevezetesehez|publisher=transindex.ro|accessdate=20 April 2016}}</ref>
Románia 2015-ben tervezte bevezetni az eurót,<ref>{{Cite web |url=http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/23/15/Meg_nem_lesz_lengyel_euro.aspx# |title=Híradó |accessdate=2012-04-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130512105225/http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/23/15/Meg_nem_lesz_lengyel_euro.aspx# |archivedate=2013-05-12 }}</ref> de 2012 novemberében a jegybankelnök megváltoztatta korábbi nyilatkozatát, mert az euró helyzete válságos.<ref>[http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/romania_is_elhalasztja_az_euro_bevezeteset.536054.html nem lesz román euró 2015-ben]</ref> 2014-ben bejelentették, hogy 2019. január 1-jével tervezi az ország bevezetni az európai valutát.<ref>[http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/romania-mar-eurositott-nottek-a-kulfoldi-befektetesek-427519 román euró 2019]</ref> 2016 tavaszán a Román Nemzeti Bank alelnöke, Bogdan Olteanu úgy vélte, leghamarabb a 2020-as évek közepén tudnák bevezetni az eurót, feltéve, ha megkezdik rá a felkészülést.<ref>{{cite web|title=Olteanu: még 10 év felkészülésre van szükség az euró bevezetéséhez|url=http://penzcsinalok.transindex.ro/hir/20160325-olteanu-meg-10-ev-felkeszulesre-van-szukseg-az-euro-bevezetesehez|publisher=transindex.ro|accessdate=20 April 2016}}</ref>

A lap 2019. augusztus 1., 08:35-kori változata

Román lej
(leu românesc (románul))
50 bani
50 bani
500 lej
500 lej
ISO 4217 kódRON
Devizajellei
Ország Románia
Használat kezdete1867. április 22.
Infláció
Mértéke-3,5% [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
bani (b)1/100
Érmék
Használatban1, 5, 10, 50 bani
Bankjegyek
Használatban1, 5, 10, 50, 100, 200, 500 lei
Kibocsátó
Központi bankBanca Națională a României
Weboldala
BankjegynyomdaBanca Națională a României
Weboldala
PénzverdeMonetăria Statului
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Román lej témájú médiaállományokat.

A román lej (románul: leu românesc; többesszáma románul: lei) Románia 1867. április 22. óta – megszakításokkal – hivatalos pénzneme, váltópénze a bani (románul: ban, régebben banu, többesszáma bani). A leu szó románul oroszlánt jelent (hasonlóan a bolgár lev pénznévhez), míg a ban szó románul pénzt jelent.

A magyarban használt lej és bani szavak a román többesszám (helytelen) átvételéből erednek, de mára teljesen szokásossá váltak. A lej forma honosodott meg a lengyel és az orosz nyelvben is. A 2005-ös pénzreform utáni lejt szokásos erős lejnek vagy kemény lejnek is nevezni.

Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára.[2]

Története

Tallér

A név a 17. századra vezethető vissza, ekkor a román fejedelemségekben főként oroszlános mintájú holland tallérok (leeuwendaalder) forogtak, melyeket lei-nek, azaz oroszlánok-nak neveztek. A név lassan a pénz általános megnevezésévé vált, majd 1880-ban hivatalosan is a nemzeti valuta nevévé tették, bár voltak kísérletek arra, hogy románosabb nevet válasszanak a pénznek, például Român a frank mintájára.

A lej elértéktelenedése az 1989-es rendszerváltás után öltött rohamos mértéket, azelőtt a román kommunista gazdaságpolitika nem volt hajlandó a (normális mértékű) inflációt mint a gazdaság működésének velejáróját tudomásul venni. A román lej más valutákkal szemben túlértékelt volt, átváltani amúgy sem lehetett, belföldön pedig a mesterségesen alacsonyan tartott árakhoz siralmas árukínálat párosult. Így – bár Romániát sok rendszerváltó állam irigyelte például a gyakorlatilag nulla külső adóssága miatt – a tartós hiánygazdaság és a magas infláció végigkísérte a rendszerváltást követő évtizedet.

A jegybank papírpénz forgalomba hozatali politikáján olykor a meggondolatlanság tükröződött. Az 1996-tól kezdődően kibocsátott új bankjegysor tagjai alig egy-két évet voltak forgalomban, amikor elhatározták, hogy a későbbiekben műanyagból gyártják a bankjegyeket. Sok vita övezte a jelenlegi pénzreformot is, a fő kérdés az volt, hogy érdemes e bevezetni új lejt, ha a végső cél az euró. Az is máig vitatott, hogy helyes-e olyan nagy értékű bankjegyet forgalomba hozni, mint az 500 lejes (értéke kb. 32 000 forint), mikor a régi egymilliós (= 100 új lej) bankjegyek is alig forogtak, és jó részük első útja a banki trezorból a megsemmisítőbe vezetett a pénzreform után.

Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára, 1999-ben hozták forgalomba az elsőt, 2 000 ROL címletűt, és 2001-re már az összes címletet polimer alapanyagúra cserélték. Ezt a gyakorlatot azóta is csak az Egyesült Királyság követte 2016-ban.

A jelenlegi lejt a 2005. július 1-jei pénzreform eredményeként vezették be: 1 új lej = 10 000 régi lej. A régi valuta ISO 4217-kódja ROL volt, az új valuta kódja pedig RON. A régi bankjegyek 2007. január 1-jétől már csak a Román Nemzeti Bank fiókjaiban válthatók át újra.

Románia 2015-ben tervezte bevezetni az eurót,[3] de 2012 novemberében a jegybankelnök megváltoztatta korábbi nyilatkozatát, mert az euró helyzete válságos.[4] 2014-ben bejelentették, hogy 2019. január 1-jével tervezi az ország bevezetni az európai valutát.[5] 2016 tavaszán a Román Nemzeti Bank alelnöke, Bogdan Olteanu úgy vélte, leghamarabb a 2020-as évek közepén tudnák bevezetni az eurót, feltéve, ha megkezdik rá a felkészülést.[6]

2018 óta a bankjegyeket és az érméket a módosított román címerrel bocsátják ki.[7]

Érmék

A román lej pénzérméi a 2005-ben bevezetett román valuta készpénzállományának részét képezik. Egy, öt, tíz és ötven bani névértékű érméket hoztak forgalomba. Az érméket nem kevés kritika érte silány anyaguk és jellegtelen küllemük miatt: felületük gyorsan oxidálódik, hasonlóságuk pedig megnehezíti a gyengén látók számára a címletek megkülönböztetését. A tíz lejes bankjegy forog a legjobban és az is a leggyakoribb. Az egybanis érme alig forog, sem a bankszektor, sem a közforgalom nem tart rá igényt, az árakat szinte mindig 5 banira kerekítik.[8]

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás
1 bani 16,75 mm 1,6 mm 2,4 g 100% Fe
Bevonat: sárgaréz 		Sima ROMANIA1, címer, verési évszám Értékjelzés 2005. 2005. július 1.
5 bani 18,25 mm 2,78 g 100% Fe
Bevonat: Cu 		Recés
10 bani 20,50 mm 1,8 mm 4,0 g 100% Fe
Bevonat: Ni 		Felváltva sima és recés
50 bani 23,75 mm 1,9 mm 6,1 g 80% Cu
15% Zn
5% Ni 		ROMANIA * ROMANIA *

Megjegyzés

  1. ROMANIA (angolul) = Románia

Bankjegyek

2005-ös sorozat

Érdekesség, hogy az euróbankjegyek és a román lej bankjegyek némely címleteinek méretei egyeznek. Pl. az 1 lejes ugyanakkora, mint az 5 eurós. 2020-ban új 20 lejes bankjegyet bocsátanak ki, amelyen Ecaterina Teodoroiu arcképe látható majd.[9]

Kép Névérték Méret Szín Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Előlap Hátlap Kibocsátás Visszavonás
1 lej 120 × 62 mm zöld Nicolae Iorga Curtea de Argeș katedrálisa 2005. július 1. forgalomban
5 lej 127 × 67 mm ibolya George Enescu Román Athenaeum
10 lej 133 × 72 mm narancssárga Nicolae Grigorescu Olténiai ház
20 lej Ecaterina Teodoroiu 2020 még nincs forgalomban
50 lej 140 × 77 mm sárga Aurel Vlaicu Vlaicu II repülőgépterv 2005. július 1. forgalomban
100 lej 147 × 82 mm kék Ion Luca Caragiale A régi román nemzeti színház
200 lej 150 × 82 mm barna Lucian Blaga Hamangia kultúra 2006. december 1.
500 lej 153 × 82 mm világoskék Mihai Eminescu Iași Egyetem könyvtára 2005. július 1.

Emlékbankjegyek

Kép Névérték Méret Szín Leírás Dátumok Megjegyzések
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal nyomtatás kibocsátás
130 lej rózsaszín 2011 2011 A Román Nemzeti Bank 130 éves fennállása alkalmából[10]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Román_lej&oldid=21571766”