„Szumátra” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó változtatást (84.3.99.43), visszaállítva 2001:4C4E:1E4E:7400:4D0F:C2E2:D753:C465 szerkesztésére |
számok helyes írásalakja |
||
208. sor: | 208. sor: | ||
| '''[[Medan]]''' |
| '''[[Medan]]''' |
||
| [[Észak-Szumátra]] |
| [[Észak-Szumátra]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|2109339}} |
||
|- |
|- |
||
| 2 |
| 2 |
||
| '''[[Palembang]]''' |
| '''[[Palembang]]''' |
||
| [[Dél-Szumátra]] |
| [[Dél-Szumátra]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|1452840}} |
||
|- |
|- |
||
|3 |
|3 |
||
| '''[[Batam]] |
| '''[[Batam]] |
||
| [[Riau-szigetek]] |
| [[Riau-szigetek]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|1153860}} |
||
|- |
|- |
||
| 4 |
| 4 |
||
| '''[[Pekanbaru]]''' |
| '''[[Pekanbaru]]''' |
||
| [[Riau]] |
| [[Riau]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|903902}} |
||
|- |
|- |
||
| 5 |
| 5 |
||
| '''[[Bandar Lampung]]''' |
| '''[[Bandar Lampung]]''' |
||
| [[Lampung]] |
| [[Lampung]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|879851}} |
||
|- |
|- |
||
| 6 |
| 6 |
||
| '''[[Padang]]''' |
| '''[[Padang]]''' |
||
| [[Nyugat-Szumátra]] |
| [[Nyugat-Szumátra]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|833584}} |
||
|- |
|- |
||
| 7 |
| 7 |
||
| '''[[Jambi]]''' |
| '''[[Jambi]]''' |
||
| [[Jambi (tartomány)|Jambi]] |
| [[Jambi (tartomány)|Jambi]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|529118}} |
||
|- |
|- |
||
| 8 |
| 8 |
||
| '''[[Bengkulu]]''' |
| '''[[Bengkulu]]''' |
||
| [[Bengkulu (tartomány)|Bengkulu]] |
| [[Bengkulu (tartomány)|Bengkulu]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|300359}} |
||
|- |
|- |
||
| 9 |
| 9 |
||
| '''[[Dumai]]''' |
| '''[[Dumai]]''' |
||
| [[Riau]] |
| [[Riau]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|254332}} |
||
|- |
|- |
||
| 10 |
| 10 |
||
| '''[[Binjai]]''' |
| '''[[Binjai]]''' |
||
| [[Észak-Szumátra]] |
| [[Észak-Szumátra]] |
||
| align="right"| |
| align="right"|{{szám|246010}} |
||
|} |
|} |
||
A lap 2019. március 31., 21:41-kori változata
Szumátra (Sumatra) | |
Közigazgatás | |
Ország | Indonézia |
Legnagyobb település | Medan |
Népesség | |
Teljes népesség | 60 000 000 fő (2021)[1] |
Népsűrűség | 96 fő/km² |
Medan népessége | 2 097 610 fő (2010) +/- |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Délkelet-Ázsia |
Szigetcsoport | Nagy-Szunda-szigetek |
Terület | 473 481 km² |
Rang | 6. |
Hosszúság | 1700 km |
Szélesség | 370 km |
Tengerszint feletti magasság | 12 m |
Legmagasabb pont | Kerinci, 3805 m |
Időzóna | Indonesia Western Standard Time |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 0°, k. h. 102°Koordináták: é. sz. 0°, k. h. 102° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat. |
Szumátra (indonézül Sumatra, vagy gyakran Sumatera) a Föld hatodik legnagyobb szigete (megközelítőleg 470 000 km²), és a legnagyobb sziget, amely teljes területével Indonéziában található (a két nagyobb területű szigetnek, Borneónak és Új-Guineának csak egy része indonéz terület).
Története
Szumátra ősi elnevezése Swarna Dwipa volt, (szanszkritül Aranysziget), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán aranyat szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az India-Kína kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták. Ezek közül Srivijaya és Samudra voltak a legkiemelkedőbb központok Srivijaya buddhista monarchia volt, a mai Palembang területén volt a központja. A 7–9. században a területet hódításaival és kereskedelmi kapcsolatain keresztül uralma alatt tartotta, így a királyság fontos szerepet játszott a maláj kultúra elterjesztésében Szumátra szigetén, a Maláj-félszigeten és Borneó nyugati részén. Valójában egy thalasszokrata birodalom volt, tengeri nagyhatalom, amely szigetről szigetre fokozatosan terjesztette ki hatalmát.
Srivijaya befolyása a 11. századra meggyengült. A szigetet akkoriban a jávai királyságok – először Singhasari, majd utána Majapahit – hódításai dúlták. Ebben az időben jelent meg Szumátrán az iszlám, amely főleg az arab és indiai kereskedőkkel való érintkezés útján terjedt.
A 13. század végére a Samudra királyság (a mai Aceh tartomány területén) uralkodója áttért az iszlám hitre. Ibn Battúta, aki vándorlásai során eljutott ide, említette elsőként Szúmatraként (سومطرة – Sūmaṭra) a szigetet. Samudra királyságát később a harcias Aceh Szultánság váltotta fel, amely egészen a 20. századig fennmaradt. A hollandok érkezése után a számos kisebb szumátrai hercegséget sorban uralmuk alá hajtották. Az északon elhelyezkedő Aceh azonban valódi akadálynak bizonyult, szívós ellenállást tanúsítottak; a hollandok hosszú és áldozatokkal terhes háborút vívtak vele (acehi háború, 1870-1905).
Szumátra nyugati partvidékét, különösen azonban Aceh tartományt majdnem 15 méter magas árhullámmal érte el a 2004. december 26-i cunami, amely a 9,2-es erősségű tengerrengés következményeként alakult ki. A cunami halálos áldozatainak száma csak Indonéziában meghaladta a 170 000-et.
Földrajz
A sziget leghosszabb tengelye megközelítőleg északnyugat-délkelet irányban szeli át Szumátrát, nagyjából a sziget közepénél metszi az Egyenlítőt. A sziget belsejét alapvetően két földrajzi régió alkotja: nyugaton a Barisan-hegység, keleten pedig mocsaras síkságok.
A szigettől délkeletre található Jáva, amelytől a Szunda-szoros választja el. Tőle északra, a Malakkai-szoros túloldalán a Maláj-félsziget található, míg keletre Borneó szigete helyezkedik el, a közöttük lévő tengeri utat Karimata-szorosnak hívják. Szumátrát nyugati oldalán az Indiai-óceán határolja.
A sziget gerincét a Barisan-hegylánc képezi. A vulkáni aktivitás termékeny mezőket és gyönyörű tájakat alakított ki, kiemelkedő példája ennek a Toba-tó környezete. A szigetnek jelentős szén- és aranytartalékai vannak.
A keleti oldal hatalmas folyói hegyi hordalékkal, termékeny földdel árasztják el a síkságot, amelyeken lápok alakulnak ki. Bár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a talaj, mégis fontos gazdasági jelentősége van: a földfelszín fölött és alatt is olaj – pálmaolaj és kőolaj – található.
Szumátra legnagyobb részét trópusi esőerdő borította, de a gazdasági fejlődés, valamint a korrupció és az erőteljes fakitermelés súlyos hatással van az esőerdő létezésére. Még a természetvédelmi terület státusz sem képes megvédeni ezt az ökoszisztémát a brutális kizsákmányolással szemben.
A sziget a Föld szigeteit a rajtuk fekvő legmagasabb pont szerint sorbarendező listán az ötödik helyen áll, bár két, részben szintén Indonéziához tartozó sziget is megelőzi a listán.
Legnagyobb városok
Szumátra legnagyobb városai 2010-ben:
No. | Város | Tartomány | Népesség (2010)[2] |
---|---|---|---|
1 | Medan | Észak-Szumátra | 2 109 339 |
2 | Palembang | Dél-Szumátra | 1 452 840 |
3 | Batam | Riau-szigetek | 1 153 860 |
4 | Pekanbaru | Riau | 903 902 |
5 | Bandar Lampung | Lampung | 879 851 |
6 | Padang | Nyugat-Szumátra | 833 584 |
7 | Jambi | Jambi | 529 118 |
8 | Bengkulu | Bengkulu | 300 359 |
9 | Dumai | Riau | 254 332 |
10 | Binjai | Észak-Szumátra | 246 010 |
Lásd még
- Indragiri folyó
Növény- és állatvilág
A sziget a következő fajták fontos lelőhelye: szumátrai fenyő, Rafflesia arnoldii (a világ legnagyobb virága), titánbuzogány (a világ legmagasabb és legnagyobb virága), szumátrai tigris, orangután, szumátrai orrszarvú, szumátrai elefánt, szumátrai üreginyúl, ázsiai tapír, valamint számos madár- és pillangófaj.
A szumátrai esőerdő létezésére jelenleg a papíripar és a pálmaolaj-ültetvények elterjedése jelentik.
A szigeten több mint 10 Nemzeti Park található, közülük három a világörökség részét képező park, amelyek "Szumátra trópusi esőerdői" címen vannak nyilvántartva: Gunung Leuser Nemzeti Park, Kerinci Seblat Nemzeti Park és a Bukit Barisan Selatan Nemzeti Park.
-
Hagyományos ház Észak-Szumátrán
-
Batak iskolások
Demográfia
Szumátra nem túl sűrűn lakott terület, népsűrűsége körülbelül 96 fő/km²; a szigeten kb. 45 millió ember lakik összesen. Mindazonáltal a Föld negyedik legnépesebb szigete. A legnépesebb területek között első helyen áll Észak-Szumátra jelentős része, Nyugat-Szumátra fennsíkjai, valamint Medan és Palembang városok és vonzáskörzeteik.
Szumátra lakossága több etnikumból tevődik össze, amelyek 52 különböző nyelvet használnak. A legtöbb etnikai csoport azonban közös hagyományokkal rendelkezik és különböző nyelveik is nagyon közel állnak egymáshoz. A keleti parton elsősorban malájul beszélő népcsoportok laknak, míg a sziget déli és központi részén élő emberek a malájjal rokon nyelvet beszélnek, ezek a lampung és a minangkabau népek. Észak-Szumátra fennsíkjain élnek a batakok, míg a sziget legészakibb csücskét Aceh népei lakják. A kínai kisebbség a nagyobb városok központjaiban található meg.
Szumátra lakosságának túlnyomó többsége muszlim vallású (90%). A középföldek batakjainak nagy része azonban protestáns (ezt a vallást a hollandok honosították meg a szigeten). A maradék a hindu, buddhista, illetve római katolikus vallást követi, illetve a kínai hagyományalapú vallások egyikét gyakorolja.
Közigazgatás
Szumátra és a környező kisebb szigetek közigazgatási egységei a következők:
- Aceh – székhelye: Banda Aceh
- Bangka-Belitung – székhelye: Pangkalpinang
- Bengkulu – székhelye: Bengkulu
- Jambi – székhelye: Jambi
- Lampung – székhelye: Bandar Lampung
- Riau – székhelye: Pekanbaru
- Riau szigetek – székhelye: Tanjung Pinang
- Nyugat-Szumátra (Sumatera Barat) – székhelye: Padang
- Dél-Szumátra (Sumatera Selatan) – székhelye: Palembang
- Észak-Szumátra (Sumatera Utara) – székhelye: Medan
Jegyzetek
- ↑ https://worldpopulationreview.com/regions/sumatra-population
- ↑ Biro Pusat Statistik, Jakarta.