Baffin-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Baffin-sziget
A Baffin-sziget északkeleti partvonalának egy szakasza Clyde River településtől északra, 100 méteres magasságból 1997 augusztusában készült légi fotó
A Baffin-sziget északkeleti partvonalának egy szakasza Clyde River településtől északra, 100 méteres magasságból 1997 augusztusában készült légi fotó
Közigazgatás
Ország  Kanada
Székhely Iqualuit
Népesség
Teljes népesség 11 855 fő
Földrajzi adatok
Terület507 451 km²
Legmagasabb pont 2147
Elhelyezkedése
BaffinIsland.svg
Baffin-sziget (Kanada)
Baffin-sziget
Baffin-sziget
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 69°, ny. h. 72°Koordináták: é. sz. 69°, ny. h. 72°
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baffin-sziget témájú médiaállományokat.

A Baffin-sziget (Baffin-föld, angolul Baffin Island, Baffin Land) a Kanadai szigettenger legkeletibb és egyben legnagyobb szigeteként Kanada legnagyobb és a világ ötödik legnagyobb szigete Nunavut tartományban, Kanada és Grönland között, a Baffin-öböltől délre, a Hudson-öböltől északra, a Foxe-medencétől északra és nyugatra. Jó része az északi sarkkörön túl terül el.

Területe 507 451 km²[1] (476 068 km²[2]); hossza 1600 km, szélessége 200–700 km.

Földtani felépítése[szerkesztés]

Keleti része a Kanadai pajzs részeként prekambriumi kristályos kőzetekből áll; főként gránitból és gneiszből. Nyugati része paleozoós üledékes kőzeteken kialakult síkság.

Természetföldrajzi jellemzői[szerkesztés]

Keleti oldalán húzódik a Penny Highland hegység, aminek legmagasabb csúcsa a 2147 m magas Odin-hegy[1] (2591 m magas[2]) A hegység eljegesedett keleti lejtőit fjordok tagolják.

Éghajlata zord: a januári középhőmérséklet -30°C – -40°C, a júliusi középhőmérséklet 0 és -5°C között változó; a sziget legenyhébb éghajlatú, délkeleti részén januárban -20°C, júliusban +5°C.

Felfedezése[szerkesztés]

A szigetet William Baffin (1584-1622) brit felfedezőről nevezték el, a vikingek azonban már évszázadokkal korábban jártak itt: 1000 körül Leif Eriksson Hellulandnak nevezte el.

A nagy földrajzi felfedezések részeként déli partját először Martin Frobisher érte el 1576–1578-as útján; északi partját William Baffin fedezte föl 1616-ban.

Lakossága[szerkesztés]

Lakossága mintegy 11 000 fő (2007-es becslés); közülük nagyjából 3400 az eszkimó őslakó. Ők elszórt, apró, főleg tengerparti településeken élnek, és az inuktitut (kelet-kanadai inuit) nyelv két nyelvjárását beszélik:

  • qikiqtaaluk uannangani nyelvjárás (északi-baffini); illetve
  • qikiqtaaluk nigiani nyelvjárás (dél-baffini).

A sziget közigazgatási központja Frobisher Bay az azonos nevű Frobisher-öböl partján; legnagyobb városa a déli parton épült Iqaluit, aminek a 2006-os népszámlálás idején 6184 lakosa volt.

Gazdasága[szerkesztés]

Pond Inletben 1924-ben egy barnakőszénbányát nyitottak.

Az őslakók fő foglalkozásai a prémvadászat és a halászat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Baffin island political map pictures. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 22.)
  2. ^ a b Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 821–822. o. ISBN 963-05-6800-4  

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baffin-sziget témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]