Titánbuzogány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Titánbuzogány
Titan-arum1web.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Kontyvirágfélék (Araceae)
Alcsalád: Kontyvirágformák (Aroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Thomsonieae
Nemzetség: Óriáskontyvirág (Amorphophallus)
Faj: A. titanum
Tudományos név
Amorphophallus titanum
(Becc.) Becc. ex Arcang. 1878[1]
Szinonimák

Amorphophallus giganteum

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Titánbuzogány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Titánbuzogány témájú médiaállományokat és Titánbuzogány témájú kategóriát.

A titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó növényfaj, melyet egyszerűen óriáskontyvirágnak[2] is hívnak. Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban Szumátrán.[3]

Elnevezése[szerkesztés]

A latin név a görög amorphosz (formátlan), phallosz (pénisz) és titan (óriás) szavakból származik.

Elterjedése[szerkesztés]

Eredeti élőhelye Szumátra nyugati része, de mára a trópusokon többfelé ültetik.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A föld alatti gumó tömege gyakran 50–75 kilogramm.[4][5]

A buroklevéllel körülvett torzsavirágzat magassága több mint két méter. A legnagyobb méretű – 2,94 méter magas – virágzatot 2005-ben a stuttgarti Wilhelma botanikus kertben mérték.[4] A legnagyobb feljegyzett gumó a Királyi Botanikus Kertekhez tartozó Walesi hercegné-házban volt; pihenő állapotban 91 kilogrammot nyomott.[6]

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

A virág erős bűzt, dögszagot áraszt, amivel egyrészt elriaszt sok kártevőt és embert, másrészt magához vonzza a virágot beporzó legyeket. Szumátrán a föld alatti gumóját élelmiszerként használják. Számos mérsékelt égövi botanikus kertben megtalálható.[3]

Virágzás után a gumóból kihajt egy új levél, amely egy kisebb fa magasságát éri el. Ez idővel elfásul, a teteje három részre oszlik, és belőle több kisebb levél nő ki. Az új lomb 6 méter magas és 5 méter széles lehet. Az elfásult levél minden évben elhal, és a következő évben új levél nő a helyébe — közben a gumó körülbelül 4 hónapig pihen.

Felhasználása[szerkesztés]

Sok keményítőt tartalmazó[7] gumóját Szumátrán sütve vagy főzve eszik. Számos mérsékelt égövi botanikus kertben megtalálható.[3]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2013. december 28.)
  2. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 193., 298. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  3. a b c 'Titánbuzogány/Amorphophallus titanum/'. egzotikusnovenyek.network.hu/. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
  4. a b 'Moorish Villa'. wilhelma.de. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
  5. Titan Arum Blooming. Events. UNC Charlotte Botanical Gardens, 2007 [2008. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 28.)
  6. About titan arum Amorphophallus titanum. Information sheetO10. Royal Botanic Gardens Kew, 2006 [2008. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 26.)
  7. Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 28. old.

További információk[szerkesztés]