„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
17. sor: | 17. sor: | ||
== Éghajlat == |
== Éghajlat == |
||
A terület éghajlata: |
A terület éghajlata: |
||
* |
* A nyugati határszélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 300-500 mm |
||
* |
* Középső részén félsivatagi, |
||
* keleti részén sivatagi. |
* A keleti részén sivatagi. Itt kb. 50 mm csapadék hull évente. |
||
== Panoráma == |
== Panoráma == |
A lap 2016. április 14., 08:34-kori változata
Tájkép Maszada környékén (légifelvétel) |
A Júdeai-sivatag területe (műholdas kép) |
A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén.
Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a Holt-tenger között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. A terület észak-déli irányban kb. 85 km hosszú és kb. 25 km széles. Délen a Negev-sivatagba megy át.
Földrajz
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.
Éghajlat
A terület éghajlata:
- A nyugati határszélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 300-500 mm
- Középső részén félsivatagi,
- A keleti részén sivatagi. Itt kb. 50 mm csapadék hull évente.
Panoráma
Települések
Főbb városok:
- A nyugati határszélén Jeruzsálem, Betlehem, Gus Ecion (Gush Etzion) és Hebron
- ÉK-en a Jordán folyó közelében Jerikó.
A sivatagban többfelé vannak oázis-települések, ilyen pl. Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján, továbbá Jerikó, Gilgál stb.
A Szentírás
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is.[1]
A fiatal Dávid itt bujdosott Saul üldözése elől.[2]
Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.[3] Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a Jerikó melletti Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.
A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült Kumráni tekercseket.
Szerzetesség
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan.[4]
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) מדבר_יהודה című héber Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.