„Demokratikus Koalíció (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a engedély nélküli logó ki |
a Hasonló nevű görög Demokratikus Koalíció. |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Nem tévesztendő össze a görög nevű ''Demokratikus Koalícióról'', lásd: [[Demokratikus Koalíció (Görögország, 2015)|Demokratikus Koalíció]] ([[Görögország]] pártja).{{Magyarországi párt |
|||
{{Magyarországi párt |
|||
| párt_neve = Demokratikus Koalíció |
| párt_neve = Demokratikus Koalíció |
||
| párt_logoja = |
| párt_logoja = |
||
A lap 2016. január 25., 22:19-kori változata
Nem tévesztendő össze a görög nevű Demokratikus Koalícióról, lásd: Demokratikus Koalíció (Görögország pártja).
| Demokratikus Koalíció | |
.svg) | |
| Adatok | |
| Elnök | Gyurcsány Ferenc |
| Alelnök | Molnár Csaba (ügyvezető alelnök) Vadai Ágnes Debreczeni József Niedermüller Péter |
| Frakcióvezető | Jelenleg betöltetlen |
| Szóvivő | Gréczy Zsolt |
| Alapítva | 2011. február (Demokrata Párt) 2011. október 22. (Demokratikus Koalíció) |
| Elődpárt | Magyar Szocialista Párt |
| Ifjúsági tagozat | Ifjú Demokraták (Demokratikus Koalíció) |
| Tagok száma | ~9200[1] (2014) |
| Ideológia | szociálliberalizmus |
| Politikai elhelyezkedés | Baloldal |
| Parlamenti jelenlét | 2011 óta |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demokratikus Koalíció témájú médiaállományokat. | |
A Demokratikus Koalíció (röviden DK[2]) egy 2011-ben alakult magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Magát nyugatos, polgári balközépként határozza meg.[3] A DK politikai céljait A Köztársaság Kiáltványa című írás foglalja össze.[4]
Története
Elődje 2011 februárjában Demokrata Párt néven alakult egyes az MSZP-ből korábban kilépett XVII. kerületi párttagokból, elnöke Takács István volt. Májusban a sajtóban nyilvánosságot kapott, hogy Gyurcsány hívei új pártot alapítottak. Erre ő ezután úgy reagált, hogy tudomása van erről, és úgy magyarázta a helyzetet, mintha az MSZP számára foglalták volna le a nevet, lehetőséget teremtve arra, hogy a párt átalakulása esetén nevében is jelezze az új politikai orientációt.[5]
A Magyar Szocialista Párt platformjaként
A pártot létrehozó politikusok önálló irányvonaluk megfogalmazását az MSZP egyik platformjaként kezdték, amit 2010. október 22-én hívott életre Gyurcsány Ferenc, aki elnöke is lett.[6] A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP saját elképzelései szerinti átformálása volt, melynek lényege az lett volna, hogy a párt átalakul egy „Orbán-ellenes népfronttá”. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nem csak azokat várnák a pártba, aki egyetért a hagyományos szocialista-szociáldemokrata értékrendszerrel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szembenáll a Nemzeti Együttműködés Kormányával. Mivel a politikai irányvonal megváltoztatására tett kísérletei rendre kudarcba fulladtak,[7] több hónapnyi vitatkozás és egyeztetések után 2011 októberére Gyurcsány és a pártvezetés viszonya olyannyira megromlott, hogy a platform a kezdettől lebegtetett távozás mellett döntött, lehetőséget adva arra, hogy az általuk elképzelt átalakított MSZP-t egy önálló, a régi párttól független politikai szervezetben valósítsák meg. A platform önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egy éves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én.[8][9]
Önálló pártként
A pártot a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezetésével távozó politikusok hozták létre a Demokrata Párt átalakításával, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva 2011. november 6-án.[10] Egyes számú tagkönyvét Vitányi Iván kapta. A párt elnöke Gyurcsány Ferenc, alelnökei Bauer Tamás közgazdász, Debreczeni József közíró, Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter és Niedermüller Péter etnográfus lettek.
A parlamentben 10, korábban az MSZP-frakcióban, jelenleg a függetlenek padsoraiban ülő képviselő tagja a pártnak. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos lépett át az MSZP-ből a Gyurcsány-pártba. Nem vagy volt politikusként számos egyéb közszereplő csatlakozott még a párthoz, vagy lett nyíltan támogatója, többek között Bornai Tibor, Gréczy Zsolt, Eörsi Mátyás, Kerék-Bárczy Szabolcs és Vágó István.
Bonyodalom a mandátumok körül
A DK mandátumai körül polémia alakult ki, miután az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete mandátumának visszaadására szólította fel Molnár Csabát, mivel azt az MSZP területi listájáról szerezte, így álláspontjuk szerint nem ő, hanem az MSZP rendelkezik vele.[11] Molnár azonban nem tett eleget a felszólításnak (ahogy a többi Gyurcsányhoz csatlakozó képviselő sem).
2011. november 7-én Kövér László házelnök felkérése nyomán az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága a kérdés megvizsgálása után úgy foglalt állást, hogy Gyurcsány nem alakíthat saját frakciót. A kérdésben a bizottság Fideszes és Jobbikos tagjai szavaztak, az MSZP-s tagok és az egyetlen LMP-s tag, Schiffer András nem szavazott; utóbbi jelen sem volt az ülésen.
Molnár Csaba szerint szabályszerűen hozták létre a pártot és kiemelte, hogy 1996-ban az MDF-ből kilépett tagok gond nélkül alakíthatták meg az MDNP frakcióját - bár azt a tényt nem emelte ki, hogy '90-es években a Házszabály még lehetővé tette, hogy a képviselők szabadon vándorolhassanak a pártok között, és akár egyik napról a másikra új frakciót hozzanak létre.[forrás?] Rubovszky György, aki akkoriban mint KDNP-s képviselő támogatta az MDNP létrejöttét, különbséget tett a két párt között, miszerint az MDNP az MDF engedélyével jött létre („kiváltak a pártból”), míg a DK Mesterházy Attila MSZP elnök nyilatkozata szerint „tíz képviselőjük kilépésével” alakult, ilyen esetekben pedig a frakcióvezető nyilatkozata a mérvadó. A jobbikos Gyüre Csaba is azon a véleményen volt, hogy a DK képviselői MSZP-s politikusként kapták meg a mandátumukat, tehát onnan kilépve nem jogosultak tovább a párt mandátumával politizálni, így frakciót alapítani sem. A Házszabály szerint egy frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő hat hónapig kötelezően független kell hogy legyen, s csak ezután csatlakozhat egy frakcióhoz.[12]
2014-es választások
2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[13] A DK végül 9,76%-os támogatottságra tett szert, mellyel két képviselői mandátumot szerzett, amelyeket Gyurcsány visszalépésével a második helyezett Molnár Csaba és a harmadik helyezett Niedermüller Péter kapott meg.[14] A választás után egy nappal, május 26-án megjelent hír szerint Bauer Tamás, a DK alelnöke kilépett a pártból, mert az Országgyűlésbe mandátumot szerző, de onnan az Európai Parlamentbe távozó Molnár Csaba országgyűlési képviselői helyére nem őt, hanem Varju Lászlót delegálta a párt.[15] Június 5-én egy ATV-nek adott interjúban cáfolta a híreszteléseket és alelnöki lemondása okaként a párt programjának bizonyos számára elfogadhatatlan pontjait nevezte meg, de a pártnak tagja maradt.[16]
Arculatváltás
A párt 2015. február 21-én tartott tisztújításánál, ahol ellenjelölt nélkül választották meg újra Gyurcsány Ferencet a párt elnökévé frissítették a párt logóját és arculatát is. A pártelnök a tisztújító kongresszuson közölte, hogy a DK a jövő pártja, és arra készülnek, hogy egy év múlva képesek legyenek a kormányzásra és egy polgári Magyarország felépítésére.[17]
Választási eredmények
Országgyűlési választások
|
Választások |
Szavazatok száma |
Szavazatok aránya |
Mandátumok száma |
Mandátumok aránya |
Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2014* | 1 290 806* | 25,57%* | 4 | 2% | ellenzék |
*Az Összefogás tagjaként.
Európai parlamenti választások
|
Választások |
Szavazatok száma |
Szavazatok aránya |
Mandátumok száma |
Európai parlamenti csoport |
Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2014[14] | 226 086 | 9,75% | 2 | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) | |
Önkormányzat
A Demokratikus Koalíció (DK) polgármesterekkel rendelkező települések.
- Budapest XV. kerülete - Hajdú László (2014-) 1996 és 2010 között az MSZP színeiben, 2014-ben újraválasztva.
Jegyzetek
- ↑ Dull Szabolcs: Gyurcsány lett az MSZP legrettegettebb ellenfele (magyar nyelven). Origo, 2014. június 3. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011110110004756 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ Demokratikus Koalíció néven új pártot alapít Gyurcsány Ferenc – InfoRádió, 2010. október 22.
- ↑ A Köztársaság Kiáltványa PDF
- ↑ Magyar Nemzet: Bejegyzés alatt van Gyurcsány új pártja – Origo, 2011. május 11.
- ↑ "Én Totó kutyámat sem bíznám rá" – elindult Gyurcsány MSZP-s mozgalma – Origo, 2010. október 22.
- ↑ Birokra kel az MSZP vezetésével az "igazi Gyurcsány" – Origo, 2011. március 2.
- ↑ Kiváltak Gyurcsányék az MSZP-ből – Origo, 2011. október 22.
- ↑ Megalakult Gyurcsány új pártja – Index, 2011. október 22.
- ↑ Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus Koalíció – Origo, 2011. november 6.
- ↑ Mandátumának visszaadására szólították fel az MSZP-s Molnár Csabát – Origo, 2011. november 7.
- ↑ Nem engedik Gyurcsánynak a frakcióalapítást – Origo, 2011. november 7.
- ↑ Gyurcsány Ferenc vezeti a DK EP-listáját – mandiner.hu, 2014. április 10.
- ↑ a b Tájékoztató adatok az Európai Parlamenti választás összesített eredményéről valasztas.hu
- ↑ EP-választás után: Lemondott a DK alelnöke – atv.hu, 2014. május 26.
- ↑ Lemondott Bauer Tamás – atv.hu, 2014. június 5.
- ↑ Íme, ez Gyurcsány DK-jának új arculata mno.hu, 2015. február 21.