„Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
|||
12. sor: | 12. sor: | ||
|honlap cím=http://www.viennaairport.com/jart/prj3/via/website.jart |
|honlap cím=http://www.viennaairport.com/jart/prj3/via/website.jart |
||
|honlap neve=www.viennaairport.com |
|honlap neve=www.viennaairport.com |
||
|utasforgalom=22 483 158 (2014)<ref name="presse" |
|utasforgalom=22 483 158 (2014)<ref name="presse" /> |
||
|teherforgalom=277 532 (2014) <ref name="presse" |
|teherforgalom=277 532 (2014) <ref name="presse" /> |
||
|gépmozgás=244 600 (2014) <ref name="wings" |
|gépmozgás=244 600 (2014) <ref name="wings" /> |
||
|kifutó szög 1=16/34 |
|kifutó szög 1=16/34 |
||
|kifutó hossz 1=3600 |
|kifutó hossz 1=3600 |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
}} |
}} |
||
[[Fájl:TowersVIE.jpg|bélyegkép|A régi és az új irányítótorony]] |
[[Fájl:TowersVIE.jpg|bélyegkép|A régi és az új irányítótorony]] |
||
A '''Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér''' ([[német nyelv|németül]] Flughafen Wien-Schwechat) [[Ausztria]] legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az [[Austrian Airlines]], a [[NIKI]] ([[Air Berlin]] leányvállalata) valamint a [[Tyrolean Airways]] (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban [[Kelet-Európa]] és a [[Közel-Kelet]] felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.<ref name="wings">{{cite web|url=http://www.austrianwings.info/2014/01/fotoreportage-60-jahre-flughafen-wien-schwechat/|title= Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat |year=2014-01-01|author=|publisher=Austrian Wings|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.<ref>{{cite web|url=http://www.wien-konkret.at/verkehr/fliegen/flughafen-wien/ |title=Flughafen Schwechat |year=2014-10-13|author= |publisher=Wien Konkret|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> |
A '''Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér''' ([[német nyelv|németül]] Flughafen Wien-Schwechat) [[Ausztria]] legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az [[Austrian Airlines]], a [[NIKI]] ([[Air Berlin]] leányvállalata) valamint a [[Tyrolean Airways]] (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban [[Kelet-Európa]] és a [[Közel-Kelet]] felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.<ref name="wings">{{cite web|url=http://www.austrianwings.info/2014/01/fotoreportage-60-jahre-flughafen-wien-schwechat/|title= Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat |year=2014-01-01|author=|publisher=Austrian Wings|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.<ref>{{cite web|url=http://www.wien-konkret.at/verkehr/fliegen/flughafen-wien/ |title=Flughafen Schwechat |year=2014-10-13|author= |publisher=Wien Konkret|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.<ref name="presse">{{cite web|url=http://www.viennaairport.com/unternehmen/presse__news/presseaussendungen__news_2?news_beitrag_id=1418939453111|title=Presseaussendungen|year=2015-01-20|author=|publisher=Vienna International Airport|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a [[Boeing 747]] és az [[Airbus A380]]. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett ''Flughafen Wien AG''. |
||
==Fekvése és megközelítése== |
==Fekvése és megközelítése== |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
|title=LOWW Wien Schwechat|year=|author=|publisher=x-plane.at|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> és ''Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld'' néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.<ref>[http://www.ww2.dk/Airfields%20-%20Austria%20%5B1937%20Borders%5D.pdf Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders)] Hozzáférés: 2014. március 21.</ref> |
|title=LOWW Wien Schwechat|year=|author=|publisher=x-plane.at|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> és ''Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld'' néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.<ref>[http://www.ww2.dk/Airfields%20-%20Austria%20%5B1937%20Borders%5D.pdf Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders)] Hozzáférés: 2014. március 21.</ref> |
||
1942-ben a reptér egy részét megkapta [[Ernst Heinkel]] repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a [[He 219]] és [[He 162]] típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak. |
1942-ben a reptér egy részét megkapta [[Ernst Heinkel]] repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a [[He 219]] és [[He 162]] típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak. |
||
1945 őszén a megállapodás szerint a [[Egyesült Királyság|brit]] megszálló csapatok vették át, bár a reptér [[Szovjetunió|szovjet]] zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a [[British European Airways|BEA]] első polgári gépe, egy [[DC–3|C–47 Dakota]].<ref name="wings" |
1945 őszén a megállapodás szerint a [[Egyesült Királyság|brit]] megszálló csapatok vették át, bár a reptér [[Szovjetunió|szovjet]] zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a [[British European Airways|BEA]] első polgári gépe, egy [[DC–3|C–47 Dakota]].<ref name="wings" /> 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A ''Bécsi Reptérüzemeltető Társaság'' 1954. január 1-jén indította meg működését. |
||
A [[futópálya|kifutópályát]] 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai 2-es terminál építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült. |
A [[futópálya|kifutópályát]] 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai 2-es terminál építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült. |
||
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center), két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt. |
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center), két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt. |
||
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Cargo Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték. |
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Cargo Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték. |
||
1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg. |
1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg. |
||
67. sor: | 67. sor: | ||
2012. június 5-én nyílt meg az eredetileg Skylink projektnéven felépített terminál. Az [[Austrian Airlines Group]], az [[Emirates]], az [[Qatar Airways]] és a [[Star Alliance]] tagtársaságai használják. |
2012. június 5-én nyílt meg az eredetileg Skylink projektnéven felépített terminál. Az [[Austrian Airlines Group]], az [[Emirates]], az [[Qatar Airways]] és a [[Star Alliance]] tagtársaságai használják. |
||
A ''B, C és D utaskapuk'' az 1-es és 2-es terminálokhoz kapcsolódnak, a közös tranzit területhez a 2-es terminálon keresztül lehet eljutni. A ''D utaskapu'' a keleti mólón található. Az északi mólón az ''F és G kapuk'' a 3-as terminálon keresztül érhetők el. |
A ''B, C és D utaskapuk'' az 1-es és 2-es terminálokhoz kapcsolódnak, a közös tranzit területhez a 2-es terminálon keresztül lehet eljutni. A ''D utaskapu'' a keleti mólón található. Az északi mólón az ''F és G kapuk'' a 3-as terminálon keresztül érhetők el. |
||
<gallery widths="200"> |
<gallery widths="200"> |
||
78. sor: | 78. sor: | ||
==Utasforgalmi adatok== |
==Utasforgalmi adatok== |
||
[[Kép:Verkehrszahlen VIE.png |
[[Kép:Verkehrszahlen VIE.png|bélyegkép|Utasforgalom alakulása 2003 óta]] |
||
A közvetlen járattal elérhető európai, közel-keleti és tengerentúli városok utasforgalma: |
A közvetlen járattal elérhető európai, közel-keleti és tengerentúli városok utasforgalma: |
A lap 2015. szeptember 29., 22:23-kori változata
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér | |||||||||||||
Flughafen Wien-Schwechat | |||||||||||||
IATA: VIE ICAO: LOWW | |||||||||||||
Adatok | |||||||||||||
Elhelyezkedés | Schwechat Ausztria | ||||||||||||
Kiszolgált város | Bécs | ||||||||||||
Megnyitás | 1954 | ||||||||||||
Üzemeltető | Flughafen Wien AG | ||||||||||||
Névadó | Bécs (szövetségi főváros) | ||||||||||||
Tszf. magasság | 183 méter | ||||||||||||
Utasforgalom | 22 483 158 (2014)[1] | ||||||||||||
Teherforgalom | 277 532 (2014) [1] | ||||||||||||
Gépmozgás | 244 600 (2014) [2] | ||||||||||||
Átszállási lehetőségek | Bahnhof Flughafen Wien | ||||||||||||
Futópályák | |||||||||||||
| |||||||||||||
Elhelyezkedése | |||||||||||||
é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″ | |||||||||||||
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér weboldala | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) Ausztria legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az Austrian Airlines, a NIKI (Air Berlin leányvállalata) valamint a Tyrolean Airways (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.[2] A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.[3] 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.[1] A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.
Fekvése és megközelítése
Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Megközelíthető S-Bahnnal, City Airport Trainnel, valamint A4-es autópályán.
Története
A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az Anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette[4] és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.[5]
1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota.[2] 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.
A kifutópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai 2-es terminál építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center), két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Cargo Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.
1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance Skylink terminál (3-as terminál), amely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíddal lehetővé teszi az évi 30 millió utas kiszolgálását, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.
Terminálok és kapuk
1. terminál
2013 januárja óta főleg az Air Berlin és a NIKI utaskezelője, de a British Airways, az Air France és a Turkish Airlines is itt kezelik utasaikat.
1A. terminál
Az 1-es terminállal szemben helyezkedik el. 2005 augusztusában építették a növekvő utasforgalom kiszolgálására átmeneti jelleggel. A 22 check-in ablaknál ma már csak a Charter és Diszkont légitársaságok (többek között az easyJet, a Norwegian Air Shuttle) kezelik utasaikat.
2. terminál
Az 1960-ban átadott terminál volt a reptér egyedüli utasfogadó épülete az 1-es terminál megépítése előtt. Kezdetben itt kezelték az érkező és induló utasokat, később már csak az indulókat. Utaskezelést ma már nem végeznek ezen a terminálon. 2012-ben a British Airways és az Aeroflot is elhagyták végleg, és más terminálon kaptak helyet. 2013-ban minden tevékenység megszűnt, ma csupán átjáróként szolgál a B, C és D utaskapukhoz és itt működik az újonnan létesített keleti beszállókártya ellenőrző.
3. terminál
2012. június 5-én nyílt meg az eredetileg Skylink projektnéven felépített terminál. Az Austrian Airlines Group, az Emirates, az Qatar Airways és a Star Alliance tagtársaságai használják.
A B, C és D utaskapuk az 1-es és 2-es terminálokhoz kapcsolódnak, a közös tranzit területhez a 2-es terminálon keresztül lehet eljutni. A D utaskapu a keleti mólón található. Az északi mólón az F és G kapuk a 3-as terminálon keresztül érhetők el.
-
1-es terminál -
1A terminál -
2-es terminál (Az 1960-ban épített régi utaskezelő csarnok) -
3-as terminál
Utasforgalmi adatok
A közvetlen járattal elérhető európai, közel-keleti és tengerentúli városok utasforgalma:
Helyezés | Úticél | Utasok | Helyezés | Úticél | Utasok | |
---|---|---|---|---|---|---|
Európa és Törökország | 16 | Brüsszel | 399.083 | |||
1 | Frankfurt | 1.181.301 | 17 | Róma | 378.973 | |
2 | London | 929.276 | 18 | Milánó | 343.266 | |
3 | Zürich | 919.906 | 19 | Stuttgart | 341.577 | |
4 | Párizs | 835.104 | 20 | Hannover | 304.197 | |
5 | Düsseldorf | 779.653 | Interkontinentális | |||
6 | Berlin | 733.090 | 1 | Dubaj | 450.619 | |
7 | Moszkva | 627.192 | 2 | Tel-Aviv | 328.251 | |
8 | München | 562.001 | 3 | Bangkok | 262.639 | |
9 | Hamburg | 557.530 | 4 | New York | 171.892 | |
10 | Isztambul | 550.871 | 5 | Lárnaka | 165.621 | |
11 | Amszterdam | 498.549 | 6 | Tokió | 155.148 | |
12 | Bukarest | 493.478 | 7 | Washington | 129.032 | |
13 | Barcelona | 439.150 | 8 | Toronto | 120.982 | |
14 | Szófia | 420.476 | 9 | Delhi | 116.134 | |
15 | Koppenhága | 420.136 | 10 | Kairó | 111.425 |
A reptérhez fűződő különleges események
- 1945. november 17-én a rossz látási viszonyok miatt a Royal Canadian Air Force Douglas C-47A Dakota III gépének szárnya érintette a földet, és a gép lecsapódott. Mindenki túlélte a balesetet.[7]
- 1955. október 10-én a JAT jugoszláv légitársaság Convair CV–340 gépe a pilóta hibájából (CFIT baleset) a döblingi Leopoldsbergre zuhant. A 29 utas közül heten életüket vesztették.[8]
- 1958. december 24-én 21 óra előtt az Air France Lockheed L-749A 28 utast szállító gépe leszálláshoz készülőben, 2220 m-re a leszállópályától lezuhant és kigyulladt. A karácsonyi csodának nevezett balesetben csak a kapitány és a repülőgép technikusa sérültek meg.[9][10]
- 1969. november 20-án a Lot Wrocław és Varsó között közlekedő 18 utast szállító gépét két lengyel állampolgár eltérítette és Schwechatra irányította. Politikai menedékjogot kértek.[11]
- 1985. december 27-én terrortámadás érte a repteret.[12]
Források
- ↑ a b c Presseaussendungen (német nyelven). Vienna International Airport, 2015-01-20. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ a b c Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat (német nyelven). Austrian Wings, 2014-01-01. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Flughafen Schwechat (német nyelven). Wien Konkret, 2014-10-13. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ LOWW Wien Schwechat (német nyelven). x-plane.at. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders) Hozzáférés: 2014. március 21.
- ↑ S. 59. (PDF; 5 MB)
- ↑ Accident (német nyelven). Aviation Safety Network, 1945. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ Accident (német nyelven). Aviation Safety Network, 1955. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ Accident (német nyelven). Aviation Safety Network, 1958. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ Zwischen Absturz und Explosion – alle gerettet (német nyelven). Arbeiter-Zeitung, 1958. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ Polnisches Flugzeug nach Wien entführt (német nyelven). Arbeiter-Zeitung, 1969. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ Terroranschlag am Flughafen Schwechat 1985 (német nyelven). apa historisch, zeitgeschen online, 1985. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Flughafen Wien-Schwechat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Repülőtér-információ a World Aero Data adatbázisában Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere)
- Repülőtér-információ a Great Circle Mapper-en. Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere).
- A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től
- Baleset- és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában