„Ráday Gedeon (főispán)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
dupla link helyett refhely+kieg.+ref |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
==Családja== |
==Családja== |
||
[[1829]]-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841)<ref>Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája [http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=A0B609E50AE08625B93961715D1829A9?lang=hu&from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Teleky%20Borb%C3%83%C6%92%C3%82%C2%A1la%201811-1841%20:%20anya%7C272679%7C6 Teleki Borbála], opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)</ref> vette el, aki öt gyermeket szült neki <ref> [http:// |
[[1829]]-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841)<ref>Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája [http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=A0B609E50AE08625B93961715D1829A9?lang=hu&from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Teleky%20Borb%C3%83%C6%92%C3%82%C2%A1la%201811-1841%20:%20anya%7C272679%7C6 Teleki Borbála], opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)</ref> vette el, aki öt gyermeket szült neki{{refhely|Miroslav Marek}} Miroslav Marek családfája alapján (Péchy Gáspár kutatásai szerint nyolcat<ref>Péchy Gáspár: [http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/Osszevont_csaladok/SiebNIKempOroszMNZSPetris/R/Rago.html Rádai] pechy-de-pechujfalu.hu - (hozzáférés: 2015. június 3.)</ref>): |
||
* [[Ráday Pál (őrnagy)|Pál]] (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882) |
* [[Ráday Pál (őrnagy)|Pál]] (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882) |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
* Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf 5]–[http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0006.pdf 6.] oldalak - 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében |
* Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf 5]–[http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0006.pdf 6.] oldalak - 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében |
||
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Ráday (3. R. Gedeon (IV.) gróf)|url={{MEK|00000/00060/html/085/pc008569.html#9}} |elérés ideje=2015-05-28}} |
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Ráday (3. R. Gedeon (IV.) gróf)|url={{MEK|00000/00060/html/085/pc008569.html#9}} |elérés ideje=2015-05-28}} |
||
* [http://genealogy.euweb.cz/hung/raday2.html A Ráday családfa] |
*{{hely|Miroslav Marek}} [http://genealogy.euweb.cz/hung/raday2.html A Ráday családfa], genealogy.euweb.cz, hungarian family index - 2006. június 30. (hozzáférés 2015. június 6.) |
||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2015. június 6., 20:04-kori változata
Ráday Gedeon (Pest, 1806. június 23. – Pest, 1873. július 12.) rádai gróf, Nógrád vármegye főispánja, a Nemzeti Színház főintendánsa.
Élete
Ráday Pál királyi táblai ülnök és báró Prónay Ágnes fia. Gondos házi nevelés után Pozsonyban tanult, a jogot pedig Pesten 1823-ban végezte. Az 1825. évi országgyűlés főrendiházában jelen nem lévő atyját képviselte; azután Pest vármegyében szolgált, ahol megyei gyakorlatot szerzett.
Később a megye közgyűlésein szónoklatával kiváló szereplő volt és a hatalmas ellenzéki pártnak egyik legbátrabb és legtekintélyesebb bajnoka lett, aki az alkotmányos szabadságot és nemzeti jogokat a bécsi önkényes rendszabályok ellenében minden alkalommal erélyesen és következetesen védelmezte. E szónokokat és köztük Rádayt is, részint hűtlenségi, részint becstelenségi perbe fogták. A kormány azonban el nem érhette kitűzött célját, sőt csak még inkább élesztette az ellenszegülést. Pest vármegye Rádayt az 1839. évi országgyűlésre május 31-én, a gróf perbefogatása és üldöztetése dacára, sőt mondhatni, éppen ezért, követévé választotta. Ebből újabb nagy baj lett: a kormány most meg már a követválasztási szabadságon és képviseleti függetlenségen ejtett sérelmet az által, hogy Rádayt, mint perben álló egyént, az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltotta. Ebből támadt az országgyűlésen a híres Ráday-ügy, ami hosszú ideig hátráltatta a diéta munkáját.[1] Végül, hogy az országgyűlés eredménytelenné ne legyen, úgy segítettek a bajon, hogy Rádayt önkéntes lemondásra bírták és a sérelem tárgyát megszüntették, erős óvástétel mellett a szabad követválasztás érdekében. Eközben előbb 1838–1840 között az akkor még Pesti Magyar Színház választmányának alelnöke,[2] melyet rövid ideig igazgatott is,[3] majd másodjára 1840-től 1841 húsvétjáig, immár mint a Nemzeti Színház országos felügyelet alá kerülésének biztosításáig regnáló „kormányzó választmány” tagja (báró Orczy György, Simontsits János és Patisz Károly mellett).[4]
A következő, 1844. évi országgyűlésre ismét megválasztották és ekkor már akadálytalanul megjelenhetett méltó helyén. Ott azután 1945 novemberétől[5] újra megbízták a Nemzeti Színház "országos főigazgató"i posztjával, mely ezúttal első ízben, 1845-1847-ben a legnagyobb ügyszeretettel és buzgalommal viselt kormánya alatt élte egyik legszebb virágzási korát. Rendbe hozta a színház rendetlen és bonyolult viszonyait, jeles művészeket szerződtetett, felölelte a nemzeti drámát és drámairodalmat sat. Az írókkal, többek közt Vörösmartyval, Bajzával, Fáy Andrással, aki rokona és atyai barátja volt, és a művészek javával szíves baráti érintkezésben élt.
1847-ben mindent megtett Kossuth követté választatása ügyében és oldalán küzdött a vármegyei asztalnál, mint hű barát és elvrokon. Ő maga 1848-ban a főrendi tábla szabadelvű tagja és helyettes főlovászmester volt és az alkotmányos miniszterium Nógrád vármegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharc után neki is vissza kellett vonulni a közpályától. A Nemzeti Színház „országos főigazgató”ságáról 1849. június végén aligazgatójával, Erdélyi Jánossal együtt lemondott.[5] December 10-én a pesit hadi törvényszék két évi várfogságra ítélte, de Haynau visszaadta szabadságát.
1854-ben megint őt hívták vissza a Nemzeti Színház összezavart ügyeinek rendbehozására, bár politikai egyéniségét Bécsben nem kedvelték. Ő elfogadta a megbízatást és híven teljesítette feladatát, mindent megtett, amit azokban az időkben tehetett az intézet újból való felvirágoztatására, pénzt gyűjtött az intézet kijavítására; visszahívta a szétszórt, elzüllött régi jó művészeket és újjáteremtette a beteg intézetet. 1860-ig mint „műigazgató” állt a színház élén, majd 1866–1869 között a Nemzeti Színházi Bizottmány alelnöke, végül, 1869-ben, ideiglenes intendánsa volt.[2] Magáról azonban rosszul gondoskodott – bár voltak kritikusai[6] színházvezetésének is. A közügyek miatt gazdaságát elhanyagolta; neje Teleki Borbála grófnő korai halála után megszűnt háztartásában a rend és takarékosság és Ráday vagyonilag mindinkább süllyedt.
Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt.
Családja
1829-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841)[7] vette el, aki öt gyermeket szült neki[8] Miroslav Marek családfája alapján (Péchy Gáspár kutatásai szerint nyolcat[9]):
- Pál (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882)
- Borbála[m 1] (1835–1898)[forrás?]; férje: Szapáry István gróf (1829–1902)[forrás?]
- László (1837–1912); felesége: Szentkereszty Mária bárónő (1848–1905)[11]
- József (?)[forrás?]
- Gedeon (1841–1883); felesége: Philippine von Pergen grófnő (1841–1905)
Ötödik gyermekük születése után 25 nappal azonban Ráday grófné özvegyen hagyta férjét.[forrás?]
Munkái
Költeményei jelentek meg a Szép-Literatúrai Ajándékban[12] (1821. Serkentés az ifjakhoz, a haza és tudományok szeretetére új esztendőkor, Pozsonyban), az Auróra (1823) és a Hébe[13] (1825–26) zsebkönyvekben.
Beszéde az 1861. június 3-ai országgyűlésen (Pest) az az évi Magyarország című lap 131. számú mellékletében (B. Vay Béla és gr. Csáky Tivadar beszédeivel együtt) található. Többi országgyűlési beszédei a Naplókban és egykorú lapokban vannak.
Van egy fordított színműve is A szerencse gyermeke címmel Birch-Pfeiffer Sarolta
Kind des Glücks műve után (mely bemutatója 1860. november 28-án a pesti Nemzeti Színházban volt).Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ A Ráday-ügy, pest.archivportal.hu
- ↑ a b Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- ↑ Kerényi Ferenc: Drámairodalmunk kérdései a Pesti Magyar Színházban, Forrás folyóirat - 2005. június
- ↑ Magyar színháztörténet I. kötet IV. fejezet A nemzeti színház a polgári forradalom előestéjén (1840–1848), mek.oszk.hu - 1990–2001.
- ↑ a b Magyar Színháztörténet I. kötet IV. A magyar romantika színháza (1837–1849), Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - 1990–2001
- ↑ Gyulay Lajos naplói (gyulaynaplok.hu): Gr. Gyulay Lajos maga keze és könyve — Döbrentei Gábor és Gyulay Lajos naplófeljegyzései (158. oldal) - 1846. június 14. (hozzáférés: 2015. június 4.)
- ↑ Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája Teleki Borbála, opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)
- ↑ Miroslav Marek
- ↑ Péchy Gáspár: Rádai pechy-de-pechujfalu.hu - (hozzáférés: 2015. június 3.)
- ↑ Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok (Ráday Biri), mek.oszk.hu - 1908.
- ↑ Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája Ráday László, opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)
- ↑ A Szép-Literatúrai Ajándék, Hungaricana - (hozzáférés: 2015. május 28.)
- ↑ Magyar Könyvészet: 1712–1860/II · / · Hébe. Zsebkönyv, Arcanum - (hozzáférés: 2015. május 28.)
Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet 5–6. oldalak - 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében
- Bokor József (szerk.). Ráday (3. R. Gedeon (IV.) gróf), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. május 28.
- ↑ Miroslav Marek: A Ráday családfa, genealogy.euweb.cz, hungarian family index - 2006. június 30. (hozzáférés 2015. június 6.)
További információk
- Rákosmenti Múzeumi Esték IX. évfolyam 1. szám 7. oldal (Barna Andor: A Jókai „titok” Rákoscsabán 5-8. o.) - 2014. április